Tolófájásokat okozott a lengyel baloldali kormánynak Orbán Viktor tusnádfürdői beszéde. Azóta is nyögnek. Nem bírják kiheverni miniszterelnökünk azon megjegyzését, miszerint a Tusk-kormány képmutató politikát folytat: miközben minket bírálnak az orosz kapcsolatainkért, sunyiban ők is kereskednek Moszkvával. Teofil Bartoszewski lengyel külügyminiszter-helyettesnek adták ki a hálátlan feladatot, hogy tagadja le az oroszokkal való üzletelést. Így is tett, letagadta. Ám a hazug embert hamarabb utolérik, mint a sánta kutyát. Néhány kattintással bárki utánanézhet: tavaly a lengyel–orosz kétoldalú kereskedelmi forgalom összértéke 6,3 milliárd dollárra rúgott – mutatott rá Szabó József nyugalmazott diplomata, külpolitikai szakértő.

Bartoszewski a füllentés mellett sértegette is Magyarországot. „Nem értem, miért marad tagja Magyarország az Európai Uniónak és a NATO-nak, azaz olyan szervezeteknek, amelyeket nem szeret” – vetette oda nekünk foghegyről. Egyrészt: mi köze hozzá? Kettő: nem az uniót nem szeretjük, hanem a Brüsszelt zsákutcába hajtó, Bartoszewski-féle ideológiai terroristákat, kóros hazudozókat, akik amerikai demokrata zsoldban épp gajra vágják ezt az egykoron szép reményű szövetséget.
Aki nem most jött le a falvédőről, tudja, valójában mi böki Tuskék csőrét: hogy Ukrajna olajcsapelzáró provokációja miatt blokkoljuk (teljes joggal) az uniós „békealap” kifizetését, így Lengyelország nem jut hozzá rongyos félmilliárd euróhoz.