Bíró Lajos neve közismert a magyar őstörténet kutatók között. Könyvei nagy népszerűségnek örvendenek. Idén karácsonykor (2017) egy vadonatúj könyv érkezik, ami a magyar ősmese világát tárja fel.

Vámos Ferenc írta, hogy „a magyar mesekincsben egészen különös világ, gondolatrendszer, bölcselet szunnyad. A létnek, a világnak kozmikus víziója.” Vagyis: a mindenség magyar látomása, amely elsősorban nekünk, magyaroknak szól.

Magyar ősmesének a magyar alkotású, ősvallási tartalmú népmeséinket, „szent beszély”-einket nevezhetjük. Ezek többnyire a halhatatlanság és boldogság kereséséről szólnak: Tündér Ilona szerelmének, az ifjító életvizének és az életfa gyümölcsének megszerzéséről. Meséink alapjául a magyar ősvallás gyógyító és révülő bölcs táltosainak túlvilági úti élményei szolgálhattak. E mesék tehát nem kitalált történetek...

Meséink gyakran vándorútra indulással kezdődnek, emlékeztetve arra is, hogy vándorok vagyunk a Földön, melyen csak átmegyünk, keresve az igazi otthonunkat. E hosszú vándorút pedig mindig a Túlvilág valamely tartományába vezet: vagy az alvilágba, ahová a Gonosz legyőzésére indul a hős, a fogságban lévő Fények – és lelkek – kiszabadítására; vagy a magasságba, az égbe, a mennyei társ és a boldog Tündérhon megkeresésére.

Az igazi magyar mesékben az Ősforrás még tisztán látható, még nem homályosodott el, nem zavarodott össze. Ahogyan a magyar nyelv sem tartozik a Bábel utáni összezavarodás nyelvei közé - a magyar a teljesség, az Egy nyelve.

„A magyar ősmesékből sajátos, össze nem téveszthető lelkiség és szellemiség árad. E meséket olvasni, átélni felemelő, néha varázslatos élmény. Mese mint beavatás, a megismerés magyar útja - ez a mi sajátos utunk. Kiutat keresve a boldogtalanság világából a boldogság honába, a múlandóságból az örökkévalóságba...

*
Gyönyörű ősi meséink felragyogtatják bennünk a mennyei, a valóságos Élet fényét, és megmutatják még ma is az odavezető utat... Őrzik magukban a lényeget, a legfontosabb igazságokat!”
*
TARTALOM:

ELŐSZÓ
• Az Örök Ifjúság vize;
• Köles;
• Kígyóbőrű Kámán Sára: Világszépasszonya;
• A táltos kanca és a libapásztorlány;
• Ambrus királyfi;
• A Zöld királyfi;
• A Nap fája;
• Az aranytollú madár;
• Borsszemvitéz és Szép Júlia, ki erdőt zöldít és mezőt virágoztat;
• Lajos;
• Szépmező Szárnya;
• A háromágú tölgyfa tündére;
• Szép Miklós;
• Világszép Sárkány Rózsa;
• Hamupipőke királyfi;
• Világszép Nádszál kisasszony;
• Vas Laci;
• Fehérlófia;
• Szegfűhajú János;
• A repülő kastély;
• Az égig érő fa;

Rövid magyarázatok a mesékhez:
- Az örök Ifjúság vize: (Merényi László - Dunamelléki eredeti népmesék I.)
- Köles: (Kálmány Lajos - Hagyományok I-II. Vác, 1914.)
- Kígyóbőrű Kámán Sára, Világszépasszonya: (Kálmány Lajos: Hagyományok I-II. Vác, 1914.)
- A táltos kanca és a libapásztorlány: (Csíkszentdomokosi Albert András meséje. Tőle gyűjtötte Belatini Braun Olga 1943-ban)
- Ambrus királyfi: (Erdélyi János... Átdolgozta Benedek Elek)
- A Zöld királyfi: (Pap Gyula... Átdolgozta Benedek Elek)
- A Nap fája: (A táltost segítik az állatok és ő segíti őket...)
- Az aranytollú madár: (Benedek Elek... Székelyföldi gyűjtés)
- Borsszemvitéz és Szép Júlia, ki erdőt zöldít és mezőt virágoztat: (A hős neve a rendkívüli mitikus erejére is utal...)
- Lajos (Udvarhelyi mese Kolumbán István gyűjtéséből)
- Szépmező Szárnya: (Horger Antal: Hétfalusi csángó népmesék)
- A háromágú tölgyfa tündére (Horger Antal: Hétfalusi csángó népmesék)
- Szép Miklós: (Merényi László... Átdolgozta Benedek Elek)
- Világszép Sárkány Rózsa: (Merényi László nyomán... Benedek Elek gyűjteményéből)
- Hamupipőke királyfi: (Merényi László... Benedek Elek)
- Világszép Nádszál kisasszony: (Merényi László...)
- Vas Laci: (Majláth János, 1825 - Benedek Elek feldolgozásában)
- Fehérlófia: (Arany László gyűjtéséből)
- Szegfűhajú János: (Erdélyi magyar mese a Zöld Vitéz és a Virág Péter című kötetből, Bp. 1985.)
- A repülő kastély: (Tölgyfa vitéz. A Dél-Dunántúl népmeséi. Bp. 1989.)
- Az égig érő fa: (Benedek Elek: Székely mesemondó)
*
JEGYZETEK
*

RENDELHETŐ!

]]>]]>

]]>]]>