„Orbán Viktor azt hiszi magáról, hogy látnok, aki jól ismeri az európai politikát, míg mindenki más téved. Megpróbálja magát Európa jövőbeli vezetőjének beállítani, de a legtöbb várakozása tévesnek bizonyul” – állítja a The New York Timesban megjelent cikkében Krekó Péter. (Krekó annak a Political Capitalnak a vezetője, amely Gyurcsány Ferenc ámokfutásának éveiben sok száz milliós megbízást kapott a kétségbeejtő habzóborásztól.

Legemlékezetesebb mondása: „A tét magas. Ha aláásod az emberek hajlandóságát arra, hogy beoltassák magukat, akkor Orbánnak kell viselnie a politikai következményeket”.)

Hősünktől tudjuk azt is, Magyarország Svédország NATO-csatlakozása kapcsán csak zsarolni akarja az Európai Uniót, merthogy ez az utolsó esélye, hogy némi befolyása legyen: „Orbán reményei elhalványulnak, mert európai csodálói gyenge eredményeket értek el a választásokon, és még Giorgia Meloni is elfordult a magyar kormánytól.” (Ehhez képest az olasz kormányfő nemrég azt nyilatkozta, hogy Európának Magyarország példáját kell követnie.) Krekó korábban azt fejtegette, hogy a magyar miniszterelnök a diktatúra tanítójává vált, hiszen az elmúlt években exportálta „posztigazságrendszerének” módszereit, így segítve a populista jobboldalt Olaszországban, az Egyesült Államokban, Brazíliában, Franciaországban és másutt. Érdekes. 

Persze, Krekó fekáliamixert is meg lehet érteni. Valami süket dumát mégiscsak ki kell találni a kétharmados zakók miatt dühöngő szponzorainak.

Pilhál György - ]]>www.magyarnemzet.hu]]>