(Megjegyzés: rejtvénykönyvek minikrimijeinek visszatérő poénja, hogy egy hamis végrendelet az 1920-as, 30-as évekbeli időmegjelölésként valahogy az "első világháborúra" hivatkozik, ám a szemfüles detektív - az olvasóval együtt - ezt kiszúrja.)

Az 1914 és 18 közötti kontinensméretű, sőt, sok ponton azon is túlnyúló konfliktussorozat értelemszerűen a résztvevői, azaz érintett államok hétköznapi, "békés" életét is alapvetően meghatározta, felborította. Mint a ]]>Nagy Háború-blogon olvasható]]>, a hadüzenettől kezdve mintegy másfél esztendőn át például a futballbajnokság is szünetelt. Ám már '15 tavaszán láthatott azért focit a fővárosi közönség.

Az egyesületek amatőr ligabajnokságot és hadikupát rendeztek, 1915 húsvétján pedig több tornát is szerveztek. Az FTC és az MTK, a korszak vezető csapatai, a Húsvéti-serlegért léptek pályára. A két sztárcsapat döntőjére az Üllői úton került sor.

A fenti linkkel megidézett rövid tanulmány a történészek üzemeltette webnaplóban ezt a bizonyos húsvéti örökrangadót mutatja be. A zöld-fehérek és a kék-fehérek akkor is zsigerig hatóküzdelmet folytattak, mint az utána következő évszázadban minden adódó alkalommal, ezt a közben a frontokon zajló öldöklés sem tudta elhomályosítani...
(Nota bene, az emberi természet már csak ilyen, de mentségül legyen mondva, a korabeli tájékoztatás olyan volt, hogy egy-egy ilyen drámai eseménysor igazi tétjéről, hatásairól és áldozatairól jószerével csak az egésznek legvégén, utólag értesült az érdeklődő közvélemény. (Lásd második világháború borzalmai pl.)

A korabeli lapok, a Sporthírlap, az Érdekes Újság révén, valamint aktuálisan a tempofradi.hu, a huszadikszazad.hu, az mtkcsalad.hu weboldalak anyagai segítségével a cikk gazdag képanyaggal számol be a mérkőzésen és a körül történtekről.

„Budapest sportkedvelő közönségének jó húsvéti ünnepe volt” - tudjuk meg az egykori híradásokból, továbbá hogy "az utóbbi idők FTC-MTK matcheitől eltérően a tegnapi mérkőzést a közönség verekedése nem zavarta meg".
Végül a konklúzió a Sporthírlapból:

Az eseményeknek ez a bizonyító ereje, azt hisszük végleg elfogja hallgattatni a kishitű aggodalmaskodókat és túlérzékeny moralistákat, a kik azt hirdetik, hogy a háború tartama alatt szünetelni kell a sporttevékenységnek. A polgári társadalomnak ma nem lehet komolyabb kötelessége mint minden erőnek megfeszítésével azon lenni, hogy a társadalmi intézmények a normális idők visszatértével lehetőleg sértetlen állapotban folytathassák működésüket. Különösen áll ez a sportra, a melyről éppen a háború folyamán lett nyilvánvalóvá, hogy milyen erőforrása a nemzeti kulturának.

Pedig: "A mérkőzés egyetlen árnyoldala a komiszul brutális játéku Farkas és méltó partnere, Nagyhegyi szereplése volt. Az utóbbit az utolsó percben (az első perc helyett) kiállította a komolyan és föltétlenül megbízhatóan működő bíró".
Lám, a száz esztendővel ezelőtti sajtó még merte szemérmetlenül dicsérni a játékvezetést...

Minden egyéb az 1915-ös Ferencváros - MTK-ról, a legapróbb részletekig ]]>megtudható a Nagy Háború-blogban]]>, ]]>Stencinger Norbert]]> történész jóvoltából.

(a jelen posztban használt illusztrációk közvetlen forrása a hivatkozott weboldal)