1956-ban - egy hónappal a forradalom után - bejárta a világsajtót az a kép, amelyen a vérző fejű Zádor látható: a Szovjetunió elleni elődöntőben az ellenfél egyik játékosa, Valentin Prokopov okozott neki sérülést.

Zádor Ervin 11 éves korában a bátyja nyomdokain haladva úszni kezdett. Ígéretes mellúszónak számított, amikor 15 évesen motorkerékpár-balesetet szenvedett, és a térde már nem bírta a terhelést. A vízilabdára váltott, a Hajógyárnál Szittya Károly volt az edzője, akit apjaként tisztelt. A margitszigeti uszodában járva, az olimpiai bajnokok márványtábláját csodálva határozta el, addig küzd, míg az ő nevét is föl nem vésik a nagy elődök mellé.

]]>"Öld meg a rohadt oroszt!" - olvassa el a melbourne-i olimpiai emlékoldalunkon megjelent korabeli meccstudósítást]]>

1956. december 5-én Magyarország Szovjetunióval játszott elődöntőt a melbourne-i olimpián, s a meccsen Valentin Prokopov úgy arcon ütötte Zádort (képünkön), hogy a vére vörösre festette az uszoda vizét. Az ötvenhatos forradalom leverése után egy hónappal készült fotó bejárta a világsajtót.

Zádor Ervin az olimpia után nem tért haza, Kaliforniában telepedett le, néhány évig még vízilabdázott, majd úszóedzőként dolgozott. Nyugdíjas éveiben halálig gyermekeket oktatott úszásra Ripon gimnáziumában.

Zádor Ervin egy edzés tartott, és utána lett rosszul, az orvosai már nem tudták megmenteni.

Az 1956-os sérülésről a Vasárnapi Blikknek mesélt Zádor: "Soha nem találkoztam Prokopovval. Megbocsátottam a pofont. Mi nem utáltuk őt és a csapatát. Amit a szovjetek tettek az országgal, nem ők tették. Ami pedig a medencében történt, bárhol megeshetett volna, nem lett volna szenzáció. Attól lett az, hogy pont az olimpián történt, egy hónappal a forradalom után."

Zádor később bevallotta, a meccs után csak arra gondolt, hogy játszhat-e majd a döntőben. Erre azonban nem volt lehetősége, a magyar csapat ennek ellenére 2-1-re megnyerte a Jugoszlávia elleni döntőt.

"Hatéves lehettem, amikor a margitszigeti uszoda előterében megláttam a magyar bajnokok márványba vésett neveit. Elhatároztam, hogy felkerülök erre a falra. Tudtam, hogy az az egyetlen lehetőség, hogy világot lássak, ha sportoló leszek. Három éve, amikor otthon voltam, akkor láttam először a saját nevem azon a falon" - idézte a ]]>NOL.hu]]> a vízilabdázó 2007-es nyilatkozatát.

origo.hu