0 – 5.000.000 Ft-ig az adóalap 17%-a az adó

5.000.001 Ft-tól 850.000 Ft + az ötmillió Ft-on felüli rész 32%-a.

Azaz ha az adóalap pl. 6.000.000 Ft, akkor az adó 850.000 Ft + 1.000.000 Ft * 32% = 320.000 Ft, összesen 1.170.000 Ft. A sávos adózás tehát azt jelenti, hogy a magasabb adósávba tartozó jövedelmek nem teljes egészében adóznak a magasabb adókulccsal, csak részben. 6.000.000 Ft adóalap esetén az adó tényleges százaléka (1.170 e / 6.000 e) 19,5%.

Az adóalap korábban a jövedelemmel egyezett meg (általában), idén már hozzá kell adnunk a munkáltató által fizetett járulékokat is. Melyek ezek? Nyugdíjjárulék: 24%, egészségbiztosítási járulék 2%, munkaerőpiaci járulék (korábban munkaadói járulék) 1%, összesen tehát 27%.

Az adójóváírás az adóalap 17%-a, maximum havonta 15.100 Ft, maximális összeggel legfeljebb évi 3.188.000 Ft adóalap esetén vehető igénybe, azaz kb. havi 209.000 Ft-os jövedelem mellett. E fölötti jövedelem esetén folyamatosan csökken az igénybe vehető adójóváírás összege, 4.698.000 Ft adóalap esetén már nem vehető igénybe (havi 308.000 Ft jövedelem).

 

 

A nettó bér kiszámításánál figyelembe kell vennünk a munkavállaló által fizetendő járulékokat is: nyugdíjjárulék 9,5%, egészségbiztosítási járulék 6%, munkaerőpiaci járulék 1,5%, tehát összesen 17%.

 

A felsorolt szabályok talán kissé bonyolultnak tűnnek, ezért nézzünk néhány számszerű példát, hogy adott jövedelem esetén mennyi a nettó bér 2010-ben.

Először a minimálbért vizsgáljuk meg, ami egy ideje már nem számít teljesen adómentes jövedelemnek. 2010-ben a minimálbér havi 73.500 Ft, ez éves szinten 882.000 Ft-nak felel meg. Az adóalap ennek 1,27-szerese, azaz 1.120.140 Ft. Ez a jövedelem a 17%-os adókulcs sávjába tartozik, a számított SZJA: 1.120.140 * 0,17 = 190.424 Ft. Ennél a jövedelemnél a teljes adójóváírás igénybe vehető, azaz havi 15.100 Ft, éves szinten 181.200 Ft. Így a fizetendő SZJA éves szinten 9.224 Ft, azaz havonta 769 Ft. 

A havi összes levonás: 769 Ft SZJA + 12.495 Ft járulék (73.500 * 0,17), összesen 13.264 Ft. Így a nettó bér havonta 73.500 – 13.264 = 60.236 Ft, a bruttó bér 82%-a.

 

A következő példa legyen havi 180.000 Ft, azaz évi 2.160.000 Ft, adóalap 2.743.200 Ft.

SZJA 17%: 466.344 Ft, adójóváírás legfeljebb havonta 15.100 Ft, azaz évente 181.200 Ft, fizetendő adó = 466.344 – 181.200 = 285.144 Ft, havi 23.762 Ft.

Járulékok: a bruttó bér 17%-a, tehát 367.200 Ft, havi 30.600 Ft. Összes levonás: havi 54.362 Ft. Nettó bér havonta 125.638 Ft, a bruttó bér közel 70%-a.

A havi 180.000 Ft nagyjából az a bruttó bér, amely esetén még érdemes kérni az adójóváírás figyelembe vételét a havi adóelőleg levonásakor. Azt írásban kell kérni a munkáltatónál, ha kérjük, akkor havi szinten akár 15.100 Ft-tal több pénzt kaphatunk kézhez, mint ha nem veszik figyelembe. Természetesen akkor is jár, ha havonta nem veszik figyelembe, de ebben az esetben csak a következő évi adóbevallás után kaphatjuk kézhez egy összegben. Igaz, hogy havi kb. 209.000 Ft-os jövedelem esetén még jár a teljes összeg (a havi 15.100 Ft), de jól meg kell gondolni az év közi igénybe vételt, ugyanis, ha elszámoljuk magunkat, és év közben derül ki, hogy mégsem jár, akkor büntető adót kell fizetni, és azonnal befizetni a korábban igénybe vett, de nem járó adójóváírást. A havi 150-180 ezer Ft-os jövedelem az a határ, amelynél még biztonsággal kérhetjük a figyelembe vételét, ennél magasabb jövedelem esetén történhet év közben olyan esemény, amely miatt már nem jár a teljes adójóváírás, és büntetés lehet a következménye – megemelhetik a bért pl. előléptetés miatt; lehet magasabb a bérünk sok túlóra miatt; válthatunk munkahelyet magasabb bérért; esetleg kaphatunk jutalmat is, ami szintén növeli a jövedelmünket.

 

Példa: havi 256.000 Ft bér, évi 3.072.000 Ft, adóalap: 3.901.440 Ft.

SZJA 17%, azaz évi 663.245 Ft, havi 55.270 Ft. Az adójóváírás már csak csökkentett értékben vehető igénybe, azaz az éves maximum 181.200 Ft-ot csökkenteni kell az adóalap 3.188.000 Ft-ot meghaladó részének 12%-ával, itt (3.901.440 – 3.188.000) * 0,12 = 85.613 Ft-tal. Így az adójóváírás összege egész évben 95.587 Ft, ami havi 7.966 Ft-nak felel meg. Így a fizetendő személyi jövedelemadó havi 47.304 Ft (55.270 – 7.966).

Járulékok: 256.000 * 0,17 = 43.520 Ft havonta. Összes levonás 90.824 Ft, havi nettó bér 165.176 Ft, a bruttó bér 64,5%-a.

 

Végül nézzünk egy olyan jövedelmet, amely már a magasabb sávba esik: havi 372.000 Ft, évi 4.464.000 Ft, az adóalap 5.669.280 Ft. Ennél a jövedelemnél adójóváírás természetesen már nem vehető igénybe.

Számított SZJA 850.000 + (5.669.280 – 5.000.000)*0,32 = 1.064.170 Ft, azaz havi 88.681 Ft.

Járulékok: 372.000 * 0,17 = 63.240 Ft havonta. Összes levonás havi 151.921 Ft, nettó bér havi 220.079 Ft, a bruttó bér 59%-a.

 

 

Mint a példákból is látható, minél magasabb a bruttó bér, annál kisebb hányadát kapjuk kézhez nettó bérként.

A személyi jövedelemadót 2010-ben már alig-alig lehet kedvezményekkel csökkenteni. Szinte az összes adókedvezményt megszüntették: a biztosításokét, a tandíjét, az alapítványi befizetését stb. Idén már csak a gyerekkedvezmény (legalább 3 gyermek esetén gyermekenként havonta 4.000 Ft), a fogyatékosok után járó kedvezmény és a hosszú távú megtakarítások után járó adókiutalás vehető igénybe, de ezek is felső jövedelemhatárhoz vannak kötve, évi 6.000.000 Ft-os jövedelem esetén vehetők igénybe teljes összeggel.

 

A 2010-es jogszabályok a személyi jövedelemadóra vonatkozóan az emberek többségénél a korábbinál magasabb nettó bért eredményeznek, de természetesen mint minden adóváltoztatásnak, ennek is vannak vesztesei. Reméljük, nagyon kevesen.

 

N. R. Ágnes