A bemutatók alapján könnyed kikapcsolódásnak ígérkezett a Bunyó. Alapvetően egy nagy előnye van egy ilyen filmet megnézni, nincsenek nagy elvárások. Még a film megnézése előtt eltudja dönteni az ember, hogy bizony itt nem sok mindenre számíthat, nem egy nyári blockbuster magasságot kell kapjon, éppen ezért a szórakozási faktor is teljesen más. Nem kell most rosszra gondolni, nem leírni akarom, éppen ellenkezőleg. Pont egy ilyenből tud kellemes meglepetés születni. A Bunyó, ha nem is szállította teljes egészében ezt, még így is könnyed szórakozás volt.

A történetünk New York-ba vezet minket, ahol megismerkedünk Shawn MacArthur-al (Channing Tatum), aki egy pénztelen fiatal. Hamisított kacatokat árul az utcán, hogy megszerezze a napi betevőt. Egy szép napon viszont verekedésbe keveredik, amit Harvey (Terrence Howard) mondhatni az első sorból néz végig. Ekkor látja meg a lehetőséget Shawn-ba. Megpróbálja beszervezni utcai bunyóba, ahol azért nem fizetnek éppen rosszul. Shawn első verekedésére 5000 $-t kínálnak, és ahogy az lenni szokott, a következő bunyók már folyamatosan több és több pénzt hoznának a konyhára győzelem esetén.

A sztori gyengesége ne riasszon el senkit. Igaz, hogy előre lehet tudni a filmbeli fordulatokat, mégis jó látni, ahogy a főszereplőnk eljut a semmiből egy magasabb pontra. Az útja egyáltalán nem könnyű, és Channing színészi játéka bár hagy kívánnivalót maga után, még is remekül hozza a karaktert. Terrence Howard is hasonló szempontok szerint, kiváló választás volt a szerepre. Az utca embere, aki ismer mindenkit, tudja hol kel kopogtatni, ha valamit el kell intézni. És annak ellenére teszi ezt, hogy neve nem éppen cseng jól magasabb körökben. Shawn és Harvey kettőse az egész film alatt remek párost alkot. Jó látni, hogy próbálkoznak a karakterek felé elvinni a történetet. Nem a bunyó, vagy a csillogás a lényeg, sokkal inkább a középpontba került lecsúszott fiatal srác jelene és titokzatos múltja.

Ami miatt a film viszont mégsem tudja szállítani a "kellemes meglepetés" faktort, azok a bunyók. Ha egy ilyen című filmre beül az ember, többnyire elvárja, hogy kapjon jobbnál jobb verekedéseket. Nem kell sok belőle, de az a kettő - három teljesen jó legyen. Sajnos ezt a film nem tudja megadni a nézőnek. Még akkor sem, ha többször is drámai a harc, jó a zene, és a környezet is remekül van megoldva. A másik negatív dolog, amitől személy szerint én már nagyon sok filmen ki tudok akadni, azok az időhúzó városról készült felvételek. Nincs ezzel semmi baj, de olykor idegesítően sok van belőle, sőt még a bunyók élvezetét is csökkentik azzal, hogy nagyon magasról mutatják az épületeket. De lehet ezzel már erősen hasogatom szőrszálakat.

Értékelés: Fighting (Bunyó) – 6/10

A gyenge sztori, és a kevésbé erős bunyós jelenetek ellenére, a bemutatott karakterek miatt élveztem a mozit. Valószínűleg most láttam először és utoljára, semmi nem késztet arra, hogy megnézzem valamikor újra, viszont remekül vette azokat az akadályokat, amiket a bevezetőben írtam. Nem egy blockbuster, nincsenek erős jelenetek, de a dráma végig ott lebeg mindenki felett, és a csillogás helyett a lezúzott utca kap sokszor nagy szerepet. Egy próbát megér mindenképpen.

 
teddike
(]]>teddike.freeblog.hu]]>)

Szerző a Flag Polgári Műhely tagja