Ma 2020 március 31. Árpád napja van. Holnap Hugó napja lesz.
c2fd909e72ea72315e97da2b378d7365.jpg

Lovas István: Éljen az EU – vége!

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

A görögországi radikális bal/radikális jobboldali koalíció megjelenésével már megjelent az aggodalom az Európai Unió létének megszűnése miatt.

Nem sokkal a berlini fal 1989. novemberi leomlása előtt a Szabad Európa Rádió magyar osztályán eligazítást tartottak azután, hogy az osztály igazgatója Washingtonban tárgyalt a külügyminisztérium illetékeseivel. Marad az „appeasement” („megbékélés”), szólt az instrukció, mert Washingtonban az a vélemény, hogy a Szovjetunió még akár száz évig is fennállhat. Amit örömmel hallgattak a SZER-nél néhány éve a langyosságot képviselő hangadók, mint Kasza Levente (művésznevén Kasza László), vagy a volt Konrád feleség Lángh Júlia, és nem örültek neki azok, akik inkább a Kádár-rendszerrel keményen konfrontálódó, ’56 után éveket a börtönben eltöltött Krassó György vonalának adtak volna nagyobb nyilvánosságot.

A két világrendszer másik oldalán Erich Honecker, volt NDK-s pártvezér hasonló véleményen volt. Ő 1989 januárjában azt jelentette ki, hogy a berlini fal az elkövetkező ötven-száz évben maradni fog. Ami mutatja, hogy egy földindulással felérő összeomlás igen nehezen jósolható meg.

A Szovjetunió és vele az egész kommunista világrendszer 1991 végén omlott össze. Ezt csak Zbigniew Brzezinski, Jimmy Carter elnök egykori nemzetbiztonsági főtanácsadója jósolta meg. Helene Carrere d’Encausse, a francia akadémia tagja is, de ő a széthullás okát a Szovjetunióba akaratuk ellenére bezárt nemzetek feszítő erejének tulajdonította.

A görögországi radikális bal/radikális jobboldali koalíció megjelenésével már megjelent az aggodalom az Európai Unió létének megszűnése miatt.

Jellemző, hogy mennyire a „vég szelleme” járja be Európát: a kapitalizmussal és a nyugati világgal szemben bírálóként, de soha nem rendszerkritikusként író Róna Péter közgazdász a Népszabadság csütörtöki számában Végállomás cím alatti cikkét ezzel fejezi be: „De mindenképpen úgy tűnik, valaminek a végén járunk.”

Az Európai Unión belül ezt különösen a görögök és a spanyolok gondolják így. Amint tudjuk, az előbbiek a múlt vasárnap ennek megfelelően voksoltak. A „rendszerkritikus” Szirizát választották meg, amely a többségi kormányzás érdekében azonnal koalíciót kötött a radikálisan jobboldali Független Görögök nevű párttal, amelynek vezetője, Panosz Kammenosz – és ezt nagyon szeretik elhallgatni nálunk is – olyan antiszemita kijelentéseiről ismert, amelyekért egy magyar miniszterelnököt és kormányát azonnal tartós diplomáciai karanténba helyeznének.

A Sziriza győzelméhez egy verbális atombomba is erősen hozzájárult, mégpedig a „fiskális fullasztás” kifejezés, amelyben a „fullasztás” („waterboarding”) a CIA egyik kínzási módszerére utal. Az évtized szóalkotását az új kormány pénzügyminisztere, Janisz Varufakisz professzor gondolta ki, és azzal lélektanilag is igen erősen javította a görögök tárgyalási pozícióját a németekkel és az unióval szemben.

Igen, Görögországot a trojka, sőt a „washingtoni konszenzus” teljes intézményrendszere a világválság óta fullasztja úgy, hogy majdnem ötven százalékkal nőtt az öngyilkosok száma, míg zuhantak a fizetések, Hellaszt megülte a nyomor, a nélkülözés és a reménytelenség. A 340 milliárd eurós, Görögországot végletesen eladósító infúzió mellett.

A Sziriza győzelme a rendszer elleni lázadást jelenti, és a felmérések szerint az év végén már Spanyolországban is bekövetkezhet a Sziriza testvérpártjának tekintett Podemos győzelme esetén. Cipraszról azt tartották, „belenő” miniszterelnöki székébe. Nem ez történt. A legnépszerűbb uniós online portál, az Eurobserver.com szerint Ciprasz már hivatalba lépése első napján „bombát” hajított az EU-ba, amikor kijelentette, az unió a nélkül hozott a Mariupol ukrán város elleni rakétatámadásért az oroszokat felelőssé tevő nyilatkozatot, hogy nem konzultáltak vele.

Kár, hogy az EU vezetése nem olvasta Ciprasznak az év elején Washingtonban, a Brookings Intézetben tett nyilatkozatát, amelyben kijelentette: „Lélektanilag felkészültünk az összecsapásra.” Így is lett: Cipraszék villámgyorsan tesznek eleget választói ígéreteiknek, a kikötők, vasutak, elektromos művek privatizációjának leállításától az elbocsátott köztisztviselők visszavételén át a minimálbér emeléséig. Vagyis a választói elvárásoknak megfelelően leépítik a bankárokat éltető megszorítások korszakát.

A magát balközép irányzatúnak nevező brit New Statesman hetilap online kiadásában egy csütörtökön megjelent írás már attól tart, hogy a Sziriza Európában a „fősodratú politika összeomlását” idézi majd elő. A kanadai The Star január 24-én ezt a címet adta a görög helyzetről írt elemzésének: Görögország miként döntheti romba az EU-t.

A jelek szerint tehát végül is ezt a feladatot nem a világszerte rettegett magyar jobbközép kormány teljesíti be Nyirő tananyaggá tételével, vagy a betiltott Magyar Gárda villámfelbukkanásaival, noha a világsajtó és az EU majd’ öt éve elemzi ezt a vészforgatókönyvet.

Az egyébként oroszbarát Sziriza magatartásától igen sok függ majd. A félelem már a brüsszeli NATO-központra is rátelepedett. Az EU-ban és ott is páni félelemmel azt latolgatják, hogy a spanyol dominó után mi jöhet? Nagy-Britannia kilépése az unióból? Dánia búcsúja? Az új portugál balradikális Tempo de Avancar megalakulása? ÖVP-győzelem nyugati szomszédunknál? A francia Nemzeti Front Marine Le Penjének 2017-es győzelme az elnökválasztáson? Az, hogy az unió polgárai alulról mondják ki hangosan, mit gondolnak a „sajtószabadság” „szent” értékeiről egy olyan EU-tag Franciaország példáját látva, ahol egy kilencéves gyerek politikailag nem korrekt locsogása rendőrségi ügy?

Netán az arra rádöbbenő magyarok tovább fokozódó unióellenessége, akik nem értik, hogy 1990-ben az egypárti kommunista zsarnoki rendszerben a Magyarországon elért életszínvonal miért lehetett közelebb az osztrákhoz, mint ma, noha huszonöt éve tombol nálunk a piaci rendszer, és már tíz és fél éve uniós tagok vagyunk? A Ciprasz-féle politikusokat az Udo Ulfkotte-i pórázon tartott és irányított nyugati sajtó eddig populistának nevezte. A korábban említett New Statesman-cikk végén ez áll: Ciprasz „egy olyan új megállapodás hordozója lehet, amely a populizmussal szembe populizmust állít úgy, hogy a hatalmi rend pártjai a történelem szemétdombjára kerülnek”.

Az Egyesült Államok legkitűnőbb elnöke, Ronald Reagan már 1982-ben ugyanezt a sorsot ígérte a Szovjetuniónak. Megmosolyogták. Korunkban a dolgok már felgyorsultak. Van ok optimizmusra.

Lovas István - magyarhirlap.hu

Tisztelt olvasók! Legyenek olyan kedvesek és támogassák "lájkukkal" a Flag Polgári Magazin facebook oldalát, a következő címen: ]]>https://www.facebook.com/flagmagazin]]>
- Minden "lájk számít, segíti a magazin működését!

Köszönettel és barátsággal!

]]>www.flagmagazin.hu]]>]]>
]]>

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Politika (1571) Autómánia (61) Irodalmi kávéház (484) Történelem (14) Jobbegyenes (1723) Életmód (1) Tv fotel (65) Vetítő (37) Nagyvilág (1449) Rejtőzködő magyarország (171) Gazdaság (645) Emberi kapcsolatok (36) Egészség (50) Szépségápolás (15) Mozaik (83) Kultúra (5) Titkok és talányok (12) Sport (729) Tereb (139) Belföld (5) Mondom a magamét (4414) Flag gondolja (33) Heti lámpás (239) Mozi világ (440) Gasztronómia (539) Alámerült atlantiszom (142)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>