Bár lehet, csak az tűnt fel, hogy nem volt szemetes az út menti árok...

Bulgária 1993 telén sokkal kopottabbnak tűnt, mint Törökország. Legalábbis Törökország európai része. Tulajdonképpen a 780 ezer km2-es ország területének mindössze 3%-a található Európában. S erre a viszonylag kis területre alapozva szeretnének a törökök az Európai Unió tagjai lenni. 1993-ban, utazásunk idején a magyar uniós álmok egy vészesen kiprivatizált szegényedő országban távoli álomnak tűntek talán. A törökök uniós kérelme azonban már jóval megelőzte hazánkét.

Ám Törökország lehet, olyan nagy falat az Unió torkán, mely megakad végül. A világháborút követően Nyugat-Európában a Marshall-terv pénzügyi segítségével szédületes gazdasági fejlődés kezdődött... Szükség volt a rengeteg munkás kézre. A franciákhoz a volt gyarmatokról áramlott az olcsó munkaerő, a (nyugat)németekhez jugoszláviából és a törököktől.

Utazásunk idején, azaz a kilencvenes években a nagyobb ünnepekkor, a németországi vakáció idején végeláthatatlan sorban özönlöttek a német rendszámú kocsik Törökország felé, majd vissza...

Naivak voltak Európa akkori vezetői. Úgy gondolták, az olcsón dolgozó vendégmunkások, miután sok pénzt kerestek, majd hazamennek. Így történt. Hazamentek a családért. Ma már a harmadik generációs bevándorlók is élnek az országban. A törökországi bevándorlók majd 2 millióan vannak. (törökök és kurdok, de erről majd később). Jó részüknek eszében sincs integrálódni a német társadalomba, sokan nem is beszélik választott hazájuk nyelvét, miközben országszerte mecsetek nőnek ki a földből.

Vajon van hely Törökországban az Uniónak?

A közelmúltban a dicstelen Liszaboni szerződés kapcsán vita volt arról, hogy az Unió keresztény gyökereit mennyire hangsúlyozzák. Hiszen Európa keresztény...Európa keresztény? Vagy inkább vallástalan? Vagy egyre inkább iszlamizálódik? Vannak olyan francia városok, melyekben az újszülött fiúknak legtöbbször a Mohamed nevet adják...

Természetesen nem jelen dolgozat témája eldönteni, hogy a törököknek kell-e az Európai Unióhoz csatlakozni, vagy sem. Az biztos, ha megtörténik a csatlakozás, Törökország lesz az Eu legnépesebb tagállama és az Unió határai az Atlanti-óceántól a Kaukázusig terjednének. Sok kérdést felvet e csatlakozási kérelem... Ha a történelem kereke más irányba forog, nem is lenne kérdés az európai integráció. Buda vára, a Magyar Királyság harmada 150 évig élt a lófarkas zászló alatt. Ha nincs a zrínyiek, jurisicsok hősies küzdelme, talán Bécs is elesik és a Habsburg álmok is szerte foszlanak... A Balkán félezer évig élt az oszmán uralom alatt. Félezer esztendő nagyon hosszú idő, mégsem törte meg a szerbek, bolgárok, vagy épp a görögök lelkét... No igen, a török csatlakozás legnagyobb ellenzője éppen Görögország.

Már Ciprus kapcsán is összeakaszkodtak... De ez egy másik történet...

A mi buszunk csak rótta Törökország útjait, melyek nagyságrendekkel jobbnak tűntek Bulgária kátyús útjainál. Olyan furcsa nevű települések mellett utaztunk, mint Kosenciftligi (a török írásjeleket nem tudom betenni), Sogütlüdere, Koseömer, Hazinedar...

'93-ban nem gondolkodtam ifjú fejjel a törökök európai integrációján (ahogy a magyar integráción sem), hallottam ugyan a kurdokról, de nem éltem bele magam a helyzetükbe és az örmény genocídium is rejtve maradt, mivel történelemórán még említés szintjén sem került elő...

Közeledtünk Iszambul felé...

Nawesh

Szerző a Flag Polgári Műhely tagja