- 0
„George Soros milliárdos liberális-haladó dolgokról beszél, de gyorséttermi láncokba, genetikailag módosított élelmiszerekbe, szénbe, lőfegyverekbe, hatalmas fogyasztású autókba fektet be – mint ahogyan azt a Daily Caller News Foundation Investigative Group (a Daily Caller amerikai hírportál oknyomozói csoportjának) elemzése mutatja Soros legutóbbi pénzügyi bejelentése alapján”.
Továbbá: „Soros azt állítja, hogy az emberi jogokért harcol, de ez nem tartotta vissza különálló, családi befektetési vállalatát, a Quantum Group of Fundst, hogy befektessen olajfúrásokba Nyugat-Szaharában, amely területet hosszú ideje emberjogi csoportok és az ENSZ Biztonsági Tanácsa úgy tekinti, mint amelyet brutálisan tart megszállva Marokkó.”
A cikk ezután részleteket ismertet az álságos gazember (bocsánat, a Soros-simogatók kedvéért: „Soros György, a magyar származású”, stb…) által beadott papírokon található adatokról, így adóbevallásából.
Soros két non-profit Nyílt Társadalom csoportot működtet. Az egyik a Nyílt Társadalom Intézet, amelynek nettó vagyona 2,6 milliárd dollár, és a Nyílt Társadalom Előmozdításának Alapítványa, amelynek vagyona 7,3 milliárd dollár. 2015-ben Soros legnagyobb összeggel a Soros Gazdaságfejlesztési Alapot támogatta.
Ugyanakkor a milliárdos idei, második negyedév alatt tett befektetéseiből látható, hogy 317 milliárd dollárt fektetett be gyorséttermi és „junk food” (egészségtelen ételt gyártó) vállalatokba.
2016 óta Soros megháromszorozta befektetését egy Mondelez nevű óriásvállalatba, amely az Oreo süteményeket, a Chips Ahoy-t és a Nabiscót is gyártja. Jelenleg 1,35 millió részvénye van a vállalatban. Oda 79 millió dollárt fektetett. Soros 39 millió dollár értékű részvénye van a Kraft-Heinzben, amely a Kool-AID-et, A-1 szószt, stb. gyártja. 1 millió dollárt fektetett a Wendy’s-be, a Buffalo Wild Wings-be és a Papa Johns-ba. Szintén befektetett a Monsantóba, amely a genetikailag módosított szója világelső gyártója. És a sor folytatódik.
Ezután jönnek e határok nélküli gazembernek befektetései az olaj- és földgázkitermelő óriásvállalatokba. Majd a szénipari befektetési olvashatóak. Majd ismerteti e TASZ-os, helsinkis támogató ultrafarizeusnak a megszállt Nyugat-Szaharában eszközölt befektetéseit akkor, amikor az ENSZ BT-je 2002-ben döntött úgy, hogy Marokkó nem lophatja ki e sínylődő terület energiakincseit. Végül pedig a fegyverbizniszbe piszkítását ismertetik.
Lovas István - www.demokrata.hu
