Jó film-e A három testőr 2011-es feldolgozása?

Akció dús, az biztos. A bíboros gonoszabb, mint valaha, a testőrei többen vannak, mint korábban, s a Milady… Milla Jovovich azért hitelesebb volt Jean d’arc-ként és ötödik elemként. Most megcsodálhattuk, hogyan vív abroncsszoknyában és  jól mutat combfixben.

Az Indiana Jones első része óta tudjuk, hogy ha adott egy kincs és egy hozzá vezető ódon folyosó, ott csak titkos gyilkos fegyverek lapulhatnak a falba rejtve. Ahogy nekiiramodott, hogy leküzdje az akadályt, bizony Neonak és Trintitynek is csak csettinteni lett volna ideje.

Amikor a halovány arcú Anna királyné nyakékét szándékozott megszerezni, nos. Catherina Zeta-Jones azért hitelesebben küzdötte le a lézernyalábokat. Nem, kedves olvasó, azért arra nem vetemedtek a film készítői, hogy lézersugarakkal védjék a királyné nyakékét. „csak” pengeéles, láthatatlan (?) huzalokkal (?).  

 

 

Buckingham hercege is velejéig gonosz (vagy csak angol?) Orlando Bloom-nak jól áll a leheletnyi kecskeszakáll, de oly nehéz elhinni, hogy ő az (egyik) főgonosz.

No és belekeverni da Vincit és a léghajókat? A film tele van anakronizmusokkal. A hőlégballonok (persze nem olyan hatalmas hajók, mint a filmben) száz évvel később jelennek meg. De ne akarjuk egy kalandfilmen számon kérni a történelmet.

Miért érdemes hát nekünk magyaroknak megnézni a filmet? Az első néhány másodpercért. Amikor megy a film elején a felkomp, hogy ki kivel és ki ellen, mutatnak egy Európa térképet. S bár a történet a XVII. század közepén játzódik, amikor szeretett hazánk még három részre volt szabdalva és Budán a török ült, a filmbéli térképen egy villanásnyi ideig látszott egy Hungary felirat. Nemes egyszerűséggel a Nagy-Magyarország mellet még a mai Ausztria és Svájc is hozzánk tartozva.

Igen, ez az!

 

Nawesh