Vettem én már Freud-figurás hűtőmágnest a múzeumi ]]>shopban]]>, úgyhogy értem én: mindenki le akar húzni még egy bőrt a szakállas bécsi pszichoanalitikusról meg a nem annyira hű tanítványáról. Ráadásul most már újabb terméket is piacra lehet dobni, eljött az ideje a Jung képével ellátott nyeles fenekelőfák bevezetésének, David Cronenberg ajánlásával. Mert ha mást nem, azt mindenképp megtudhatjuk a kanadai rendező legújabb alkotásából, hogy a látszólag karót nyelt svájci protestáns nagyon is huncut fiú volt, aki nem ment messzire egy kis seggrepacsiért. Sőt a deviáns szexuális móka egyenesen helybe jött hozzá egy egzaltált páciens képében, akit a durva bánásmód izgatott fel.

Kifinomult módszerek Forrás: Budapest Film

Az alaptörténet egyébként tényleg filmért kiált. Jung még a szárnyait próbálgatja lélekgyógyászként, amikor egy hisztériás rohamokkal küzdő fiatal hölgypáciens érkezik kezelésre – mit érkezik, egyenesen odacibálják – a kórházba. Az orosz zsidó értelmiségi családból származó Sabina Spielrein tekereg, vonaglik, dühkitörései vannak, egyszóval látszik, hogy valami nagyon nincs vele rendben. A decens svájci orvos életét addig láthatóan nem sok minden kavarta fel: szépen éldegél kedves, ámde nem túl izgalmas felesége mellett, igaz, a hölgy mellett szól, hogy igencsak gazdag. A kezelések hamar eredményt hoznak – nem is olyan bonyolult dolog ez a pszichoanalízis, elég egy-két kérdés meg néhány Verne Gyula fantáziáit idéző alkalmatosság – és Sabina kipakol: az a nagy baja, hogy felizgatja, ha erőszakoskodnak vele, nem tehet róla, a papa rontotta el így. Na, erre már Jung is beindul, mert hát hiába olyan okos, azért magát csak nehezebben analizálja az ember, de végül csak beismeri: kell a szexuális kicsapongás, a gyerekszülésben kiteljesedő feleség amúgy sincs oda azért, hogy elfenekeljék.

Nem az az ártatlan teremtés, mint aminek látszik Forrás: Budapest Film

A szexcsaták mellet egy másik viadalt is végigkövet a film: azt a küzdelmet, ahogy Jung megszabadul az iskolateremtő atyamester befolyásától. Amíg az egyik túlzott szexközpontúsággal, addig a másik habókos miszticizmussal vádol. Freud persze nem volt egyszerű ember, és mint minden újító, ő is tele volt sérelmekkel és gőggel palástolt kételyekkel. Kettejük csatározásainak Spielrein kisasszony felbukkanása pikáns színezetet ad, hiszen a nő Freud felé is nyit, igaz, ez esetben szigorúan szakmai alapon. Ez lenne felmondva a film tartalma, de élettel nem igazán sikerült megtölteni a szerelmi-szellemi háromszög történetét. És ezt most színészi remeklések sem feledtetik. Egyedül Viggo Mortensen játékát lehet dicsérni, aki egészen meggyőző Freudként, de a mostanság gyakran – és nem alaptalanul – méltatott Fassbender kevésbé tűnik hitelesnek Jung alakítójaként. Keira Knightley számára pedig egyenesen túl komoly kihívás volt a szerep.

Jelentős szivarok voltak mind a ketten Forrás: Budapest Film

Már csak azért is szomorú látni ezt a semmibe fulladó, lagymatag nekifeszülést a rendező részéről, mert a karakterek egytől-egyik borzasztóan érdekesek, Spielreinben az első női pszichoanalitikust tisztelhetjük, aki később visszatérve a Szovjetunióba a modern lélekgyógyászat eredményeire építő óvodát alapított. Freud is inkább egyfajta intellektuális képregényfiguraként él a köztudatban, pedig drámai, ellentmondásokkal teli élet jutott neki, és persze Jungot is meg lehet piszkálni, bár ennél azért kicsit körültekintőbb elbánást érdemelne.
Aki beül erre a filmre, az nyilván nem vár szédítő akciókat. Ennek ellenére is lohasztó megtapasztalni, hogy lényegében egy rádiójátékot hallhatunk képekkel illusztrálva. Úgyhogy leforrázva várjuk, mikor rendez mondjuk David Lynch komor mozit az amalgám fogtömés történetéről vagy éppen James Cameron 3D-s filmet az aneszteziológia hőskoráról.

(Veszélyes vágy – angol, kanadai, német, svájci életrajzi dráma. Rendező: David Cronenberg. Forgalmazó: Budapest Film.)

mno.hu - Szathmáry István Pál