- 0
A hét mozibemutatóitól senki nem fog hátast dobni, bár provokáció kettőben is akad: A bűn éjszakája című filmben évente egy éjszakára legálissá válik a gyilkosság és önbíráskodás, A szenvedély királya pedig a brit szexmágnás életéről szól. A többi viszont néma csend…
Rövid időn belül a második olyan film kerül a magyar mozikba, amely egy ünnepelt személy nem olyan irigylésre méltó életéről lebbenti fel a fátylat. És amennyire Liberace elsősorban az amerikaiak számára ismert előadóművész, úgy Paul Raymond is a britek körében beszédtéma elsősorban. Igaz, Raymond több mindenben is úttörő volt, s eddig kitárgyalatlan élete legalább olyan módon befolyásolta a társadalmat, mint Hugh Hefner vagy Larry Flynt. Raymond a pőreség úttörője volt az ötvenes-hatvanas években a szigetországban, a konzervatív törvényekre fittyet hányva hatalmas vagyont szerzett a meztelenséggel és az ország első sztriptízklubjának megnyitásával. Ennél a karriernél is sokkal érdekesebb, hogy a háttérben – nyilvánvalóan – elég sok kompromisszumot kellett kötnie az alvilággal, a magánélete pedig valóságos csőd volt, amiben szerepet játszott a nők mellett a drog is. Kritikánk a filmről itt olvasható.
Bizonyosan magyar filmforgalmazási mérföldkő a Halbalhé, amely az első, Magyarországon vetített maláj–kínai animációs film. Ebből persze a közönség és fiatal célcsoportja vajmi keveset fog észlelni, hiszen az animáció az elvárható nemzetközi színvonalat hozza, a mese maga pedig szinkronizáltan kerül a magyar mozikba. Az már nehezebben magyarázható, hogy a Halbalhé miért hasonlít lépten-nyomon a Némó nyomában című sikermesére. Akárhogy is, halas történetek már többször arattak sikert itthon, ez 2000-ben még egy dán–német–ír rajzfilmnek is sikerült (Segítség, hal lettem!). A Halbalhéban mindenesetre akad játékos fehér foltú cápa, orvvadászok és olajszennyeződés, azaz egyszerre több ökológiai probléma is terítékre kerül.
Emlékezetes, hogy a kopasz, izomagyú Vin Diesel 2000-ben Riddick szerepében vált sztárrá, a Pitch Black – 22 évente sötétség című korrekt utópiában, amely tisztességes látványvilága és az elismerő kritikák mellett pénzt is hozott a konyhára (23 millióba került, 53 milliót hozott világszerte). Ezt a Halálos iramban sikere követte, majd az öntudatra ébredt Diesel önálló karrier építgetésébe kezdett, amelybe például nem fért bele a Halálos iramban folytatása sem. És miközben a hozzáfűzött remények többször egymás után nem jöttek be, lassan ismét jó lett a Halálos iramban-franchise (a negyedik résztől), és folytatást szült a Pitch Black is. Utóbbi igazi szívügye lett a hollywoodi színésznek, s ha lehet hinni a zuhanyhíradóknak, akkor a Riddickért, vagyis a harmadik Pitch Black-filmért éveket küzdött a rendezővel, David Twohyval (ő jegyezte az előzményeket is). Hát most megkapták, s hamarosan az is kiderül, hogy ennek a nézők is örülnek-e.
A minimál-költségvetésű rémtörténetek legújabb sikerfejezete lett idén nyáron A bűn éjszakája, amely egyetlen házban játszódik, s hárommilliós költségvetésébe még egy sztár, Ethan Hawke is belefért. Ez az amerikai nézőknek elég is volt júniusban, bemutatása óta 65 millió dollár értékben váltottak jegyet a jövőben játszódó utópiára, amelyben nincs bűnözés, köszönhetően a bűn éjszakájának, amikor évente egyetlen éjszakára legálissá válik a gyilkosság és önbíráskodás. Hogy ez a szelep valóban kioltaná-e a frusztrációt és agressziót, arról csak találgathatunk, ebben a filmben is csak azért érdekes a keret, hogy legyen értelme annak, miképp támad meg egy szomszédság egy riasztókkal bizniszelésből meggazdagodó férfit és családját. Sok realitás nem található A bűn éjszakájában, igaz a tematika hasonló darabjait sem realitásuk miatt nézte a célközönség. Amíg viszont A bűn éjszakája felvetésének morális aspektusain évődünk, barátkozzunk meg a már bejelentett folytatás gondolatával is.
Morgan Spurlock nagyjából a semmiből tört be a filmes köztudatba 2004-ben a Super Size Me című haláli jó dokumentumfilmjével, amelyben egy hónapig csak mekis kaját evett. A Sundance-en díjazott és Oscarra jelölt dokuval 20 millió dollárt keresett (a McDonald’s-ételeknél többe, 65 ezer dollárba került a film), és egy csapásra keresett filmes lett. Nálunk még a Hol az ördögben van Oszama bin Laden? című közel-keleti eseményekről szóló dokuja volt látható, és bár az elmúlt években is dolgozott, munkái már visszhangtalanok voltak. Talán ezért is választotta új témájának napjaink Take Thatjét, a One Directiont. A One Direction: This Is Us nem leleplező mozi, hanem a tagokat bemutató doksi koncertfilmmel vegyítve. Amerikában a múlt héten első helyen nyitott a bevételi listákon, kérdés, a hazai közönség mit szól a 3D-ben készült mozihoz a multiplexekben.
kgy -mno.hu