Dédapám naplóját olvasgatva és történelmi tanulmányaimból is azt látom, hogy a XX. század igazi nagyhatalma az Egyesült Államok volt. Amikor a múlt század végén összeomlott a Szovjetunió és a kommunista, istentelen világrend, az USA a világ csendőrének képzelte magát.

 

 

2001. szeptember 11-én volt egy nagy new yorki merénylet. Évtizedekig hitegették a világot, hogy a mohamedánok a felelősek ezért a merényletért. Mi, igazhitűek mindig is tudtuk, hogy ez hazugság. Az akkori amerikai kormány titkosszolgálatainak a műve volt az egész. De arra jó volt, hogy az Egyesült Államok háborút indítson a mohamedán világ ellen. Először Irakot döntötték káoszba, majd Afganisztánban mélyítették el az anarchiát.

 

2015-ben a másodszor is megválasztott Nobel-békedíjas amerikai elnök pedig nekiment Iránnak. Úgy látszik minden amerikai elnök azzal akarta beírni magát a történelemkönyvekbe, hogy értelmetlen háborúkba hajszolta az országát.

 

Sokak szerint ez volt az a pont, ami az USA széteséséhez vezetett. A három éves Iráni háború nyitánya is egy merénylet volt. A new yorki Szabadság-szobrot robbantották fel ismeretlen tettesek. Egy iráni útlevél és egy Korán volt a „bizonyíték”. De Irán nem Irak volt. Ez volt Amerika XXI. századi Vietnamja. Hatvanezer amerikai katona halt meg (no meg egy millió iráni). De az USA gazdasága összeomlott.

 

2016-ban Kalifornia állam kilépett az Egyesült Államokból. tehette, hiszen önálló országként is a világ hatodik legerősebb gazdasága lett. Igaz, csak rövid időre, mert a 2021-es san diego-i földrengés tönkretette ezt a virágzó gazdaságot.

 

Az amerikai Kongresszus persze törvényt módosított, hogy a megmaradt 49 szövetségi államból más ne akarjon kilépni, de ez nem akadályozta meg Texast, hogy kikiáltsa a függetlenséget 2018-ban.

 

 

Ezzel vette kezdetét a II. Amerikai Polgárháború. Nem csak belső konfliktus volt ez, mert több oldalról is bekapcsolódtak a konfliktusba. A drogháborúk káoszába süllyedt Mexikónak jól jött, hogy felkorbácsolhatta a nacionalista érzelmeket és elfoglalta Arizónát és Új-mexikót. Innentől kezdve a szétesés gyorsan bekövetkezett. Alaszka Oroszországhoz csatlakozott, néhány északi állam Kanadához (melyből kivált a francia ajkú Quebec) és megalakult a Déli Föderáció New Orleans fővárossal. Florida pedig Kubához csatlakozott.

 

Paradox módon a folyamat egyik nagy vesztese Kína volt, mely az Egyesült Államok legnagyobb hitelezőjeként azért sok pénzt veszített. A (volt) USA területén tömeges elszegényedés következett be, nőtt az erőszak. Az ENSZ áttette a székhelyét Rio de Janeiróba és természetesen a Biztonsági Tanács is négy állandó tagra olvadt.

Van-e tanúsága a dolognak? A történelem során minden birodalom örök életűnek tűnt és sokszor nagyon rövid idő alatt lett az enyészeté. 1988-ban senki sem gondolta volna, hogy a Szovjetunió egyik napról a másikra összeomlik. Ahogy az Egyesült Államok léte a XXI. század végéről nézve csak kellemetlen múltidézés…

 

Dédapám naplóját lapozgatva ezekről az eseményekről nem igazán találtam feljegyzéseket. Dédapa igaz indián mániás volt. Többször emlegette a Winnetout, mint kedvenc gyerekkori olvasmányát, valamint a kedvenc filmjeit, mint Az Utolsó mohikánt és a Farkasokkal táncolót.

 

Viszont írt arról, hogy 2007-ben a lakoták kikiáltották a független Lakota Köztársaságot. Első vezetője az a Russel Means (beleástam magam az eseményekbe…), aki Az Utoló Mohikán c. filmben Csingacsgukot játszotta.

 

 

Persze az Egyesült Államok csak nevetett az egészen. Irán egyébként elismerte a független Lakota Köztársaságot, akik az Iráni-amerikai háború idején annak rendje és módja szerint hadat is üzentek az Egyesült Államoknak. Állítólag nagy szerepe volt az amerikai vereségnek a száz lakota és navaho önkéntesnek, akik az irániak oldalán harcoltak Perzsiában.

 

No, a Navahók 2020-ban váltak ki az Egyesült Államokból (sikeresen ellenállva a mexikói támadásoknak is.) A pachworkhoz hasonló Észak-Amerika térképen 2093-ban felfedezhetünk még Lakota Köztársaságon és Navahoföldön kívül független Cseroki Népköztársaságot és Szabad Csejenn Törzsszövetséget is. Azt olvasom a Spaceneten, hogy jól működő, gazdag országokról van szó, 1-2 millió lakossággal.

 

Magyarisztán, az Egyesült Európai Emirátusok egyik leggazdagabb országa nagykövetséget tart fenn mindegyik indián országban és viszont. nem is értem a XX. század nagy Amerika mániáját…

 

Nawesh