- 0
Ifj. Lomnici keményen lecsapott!
A magyar baloldal nemzetközi szövetségesei is aktívan részt vesznek az elmúlt időszak hazánk elleni támadásaiban. A magyarországi demokrácia és korrupciós helyzet bírálatában egyik legismertebb, fő hangadó figurájuk Guy Verhofstadt belga politikus, aki 1999 és 2008 között hazája miniszterelnöke is volt. Verhofstadt a magyar kormány egyik legharciasabb ellenfele, aki most az Oroszország elleni szankciók támogatásában is az élen áll, annak dacára, hogy ezek a nyugati intézkedések egyre inkább súlyosbítják a gazdasági és energiaválságot Európában.
Miközben azonban a baloldali politikus minél több „áldozatot” követel az európai polgároktól Ukrajnáért, neki személyesen nem kell sok ilyen anyagi áldozatot hoznia. Amiből tud, még hasznot is húz a köz kárára, így például egy közép-európai hírportál számolt be arról a már korábban nagy port kavart ügyéről, hogy miként is használhatta fel az adófizetők pénzét a kelet-flandriai Gent belvárosában található házának felújításához: az annak otthont adó folyóparti, XVII. századi építésű örökségvédelmi épületet még 2012-ben hozathatta így rendbe. Mint kiderült, a liberális politikus nagyjából a háromötödére tudta csökkenteni a ház 820 ezer euróra becsült felújítási kiadásait azzal, hogy a munkálatok kivitelezéséhez közpénzhez jutott Kelet-Flandria tartománytól és Gent városától mintegy 330 ezer euró értékben. Verhofstadték ma is ebben az épületben élnek két másik családdal együtt.
Verhofstadt dúsgazdag ember, aki kormányfő volt, mielőtt az uniós szintű politikába lépett volna. Brüsszeli időszakában is rendre a legjobban kereső politikusok közé sorolták őt. A Transparency International 2018-as jelentése szerint csak abban az évben 920 ezer és 1,4 millió euró közötti bevételre tett szert, amivel jelentősen meghaladta a havonta 13 ezer eurós brüsszeli (illetve strasbourgi) képviselői fizetését. Egy 2021-es jelentés pedig az Európai Parlament öt legjobban kereső képviselője közé sorolta.
Verhofstadt befolyását mutatja, hogy az APG Asset Management igazgatóságának tagja, továbbá 2012 óta a Sofina igazgatóságának független tagja – utóbbi egy brüsszeli központú belga holding szingapúri irodákkal, és a többi közt telekommunikációs, banki, biztosítási, energiaügyi területen tölt be szerepet. Verhofstadt emellett az Exmar-csoport igazgatóságában is független tagként volt jelen 2010 és 2016 között (ez a korábbi érdekeltsége hajókezelési szolgáltatásokat kínál a tengeri ipar számára). A politikus e tevékenységeiből származó bevételét legkevesebb 180 ezer euróra (azaz mintegy 70-75 millió forintra) becsülik évente. Az Exmar egyébként egy offshore céget is működtető cégcsoport volt ezen időszak alatt, és Verhofstadt az igazgatósági tagságért évi 60 ezer eurót (közel 25 millió forint) kapott. A magyar sajtó a V4NA Hírügynökség információi alapján még 2019-ben beszámolt arról is, hogy Verhofstadt a görög adósságprogram (2015-ös) vitájában egy energetikai cég és egy nyugdíjalap érdekében zsarolta Alexisz Ciprasz akkori görög miniszterelnököt.
Tény az is, hogy Verhofstadt hazájában a felmérések szerint a lakosság több mint 65 százaléka gondolja úgy, hogy a korrupció probléma.
Még a liberális Transparency International szervezet kutatása alapján is a belgák több mint hetven százalékának az a véleménye, hogy a belga kormányt nagymértékben, de akár teljes egészében is néhány nagyobb szervezet irányítja, amelyek pedig a saját érdekeiket szolgálják. Belgiumban a csalásokat és korrupciós visszaéléseket bejelentő személyek védelme sem kellőképpen megoldott, a helyzeten sokat kellene még javítani.
2020-ban fontos hírként szerepelt a sajtóban, hogy a parlamenti képviselők, bírák és ügyészek korrupciója elleni küzdelemben gyenge értékelést kapott Belgium a Grecótól, az Európa Tanács korrupcióellenes csoportjától. A jelentés szerint Belgium nem vette kellőképpen figyelembe az Európa Tanács által a korrupció elleni küzdelemre vonatkozó ajánlásokat, és 2019 végére a tizenkilencből mindössze hármat hajtott végre teljes mértékben. A Greco amúgy nyolc tippet küldött el részletesen a belga hatóságoknak a parlamenti képviselők esetleges korrupciójára vonatkozóan, valamint hét ajánlást a bírákkal és négyet az ügyészekkel kapcsolatban.
Belgium minden kategóriában csak egy ajánlást hajtott végre maradéktalanul, a többit egy kivételével részben. A Greco 2022-ben publikált jelentése is arról számolt be, hogy Belgium továbbra sem tud felmutatni eredményeket a törvényhozói korrupció megakadályozása terén, és számos, a probléma megoldását célzó szabály még mindig javításra szorul.
Miközben pedig a vezető belga politikus a magyarországi állapotokat rója fel, hazája szövetségi rendőrsége nemrég közzétette a 2021-es év bűnügyi statisztikáit. A tavalyi 866 ezer, rendőrség által regisztrált bűncselekmény száma ugyan csökkenés 2020-hoz képest – főleg a „hagyományos” bűnözési formák esetében –, emelkedés figyelhető meg azonban egy új bűnözési kategória, az intézkedéssértések nyilvántartásában, amiként a lopás is komoly probléma például Brüsszel régióban (2021-ben összesen 151 ezer különféle bűncselekmény történt). Tavaly a fővárosi régióban több mint 54 ezer lopásos esetet regisztráltak, ami növekedést jelent 2020-hoz képest, amikor még körülbelül 52 ezer történt (a szám korábban volt 70 ezer felett is). Egy másik szembetűnő fejlemény a késelések számának emelkedése, amely 2021-ben 181-en állt: ez a legmagasabb érték az elmúlt tíz évben, ami jól jellemzi a közbiztonság mostani állapotát Belgium szívében.
Mindeközben Verhofstadt és más nyugati politikusok Magyarország szerintük rossz helyzetével vannak elfoglalva, a demokrácia itteni hanyatlásáról és a korrupció elleni küzdelemről papolnak.
A hazánkról elfogadott jelentésekben szereplő állítások rendre erősen eltúlzottak vagy akár egyáltalán nem is fedik a valóságot. Az Orbán-kormányok mögött álló politikai erők egymás után négy alkalommal arattak győzelmet az országgyűlési választásokon 2010 óta, és mindegyik esetben kétharmados többséget eredményező választói felhatalmazást kaptak a kormányzáshoz. Nem Magyarország az, ahol az emberek például a korrupciót vagy a méltánytalan újraelosztást kérik számon a hatalmon, hiszen erről már sokszor volt alkalmuk véleményt nyilvánítani; utóbbi tény is azt mutatja, hogy itt valóban, hatékonyan működik a szuverén népképviseleten nyugvó parlamentáris demokrácia.
Ifj. Lomnici Zoltán
A szerző alkotmányjogász
