A vérében van, hogy még ennek a vadidegen töröknek, a hozzá lelkesedéssel forduló rajongónak is beszóljon. 

Az igazi magyar népmesék spontán születnek, a Magyar népmesét viszont ügyesen vágják össze. Pozsonyi kiruccanása alkalmával készült a kormányfőről egy kis werkfilm, ahogy a hajdani magyar (jelenleg éppen szlovák) fővárosban sétál, megmutatja magát a plebsnek.

Természetesen mindenki rajong, mosolyog, gratulál, szelfizik, kezet fog.

Sőt, nem csak az emberek örülnek (őrülnek?) meg, ha láthatják, hanem még Pancsi, a kutya is üdvözli. Lehet, ekkor fölmerült hősünkben, hogy akár az ebek is kaphatnának választójogot. A magyar társadalom állapotát és a Tisza törvényalkotási módszertanát elnézve simán átmenne egy ilyen kezdeményezés. És akkor csakugyan elmondhatnánk: eb ura fakó.

A kisfilm igazán jól megvágott anyag, csak a legszebb, legfontosabb részek kerültek bele. Nincs ezzel semmi baj, ezt hívják úgy, hogy propaganda. Kár, hogy MP egyébként valami végtelen arrogáns, cinikus gőggel tudja kiejteni ezt a szót, és kizárólag az előző kormány mellett érvelőket minősíti vele.

Van azonban egy aprócska kakukktojás a fészekben, illetve a nyilvánvalóan miniszterelnöki engedéllyel kikerült anyagban.

Nem érzi a visszásságot, mert nárcisztikus önimádatában elfelejti, hogy a magáról alkotott képet hiába látja ő tökéletesnek a tükörben, más nézőpontból és más értékrenddel ezek lehetnek visszatetszőek.

Jön egy férfi, aki állítása szerint törökországi nyaralásán a jetskit kölcsönözte Magyarnak. „The world is small”, állapítja meg angolul is tudó hősünk, és csakugyan kicsi a világ, még szinte el is hiszem, hogy nem megrendezett a jelenet. Ez legalább módot ad rá, hogy a V4-ek unalmas tárgyalására érkezett, ám immár a pozsonyi óvárosban csatangoló The Mant egy hozzá mint igazi léhűtő aranyifjúhoz jobban passzoló tevékenység, jetskizés közben is megnézhessük, a Vamos a la playa aláfestő zenéjével igazán playboyos az egész.

Bizonyára szereti így látni magát, különben miért is mutatná meg?

Vajon mit szólnak a választók ehhez? Nem luxizás ez egy kicsit? Magyar embernek (kis m-mel) az ilyesmi elérhetetlen, megkockáztatom, hogy eléggé tenyérbe mászó. De az is lehet, hogy a Tisza szavazók nagyvonalúan legyintenek, ugyan már, nem nagy ügy, mi is megengedhetnénk magunknak, sőt mi is jetskiztünk (ejtőernyőztünk, tengeri lovagoltunk stb.) tavaly Spanyolba’, tavalyelőtt Olaszba’, a sógoromék Törökbe’, a fél Tisza-sziget meg Horvátba’. Mer’ így vigadtunk, nyomorogtunk az elmúlt másfél évtizedben kifosztott koldusokként, mer’ a tolvaj Orbán mindenünket ellopta.

A legárulkodóbb mégis az az apróság, hogy a pár másodperces jelenetbe – amikor a felismert Mátyás király leereszkedik egy fotó erejéig a nép egyszerű jetski-kölcsönző gyermekéig – belefér egy undok megjegyzés: „Tudod, az a jetski egy kicsit lassú volt…”.

A vérében van ugyanis, hogy még ennek a vadidegen töröknek, a hozzá lelkesedéssel forduló rajongónak is beszóljon, a vállalkozását degradálja; így erről a Magyar-fanról végül is annyit jegyezhetünk meg, hogy vacak, lassú jetskiket kölcsönöz.

Hát, így jópofizzál te Magyar Péterrel.

Ungváry Zsolt - ]]>www.demokrata.hu]]>