Ma 2024 március 28. Gedeon, Johanna napja van. Holnap Aguszta napja lesz.
Trump vagy Biden

Trump vagy Biden

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve
Szoros lesz.

Szerintem szoros lesz. Mármint a november 3-i amerikai elnökválasztás. 2016-ban Donald Trump ügyesen elorozta a győzelmet az esélyesebb Hillary Clinton elől, a küzdelem szorosságát jelzi, hogy bár az elektorok összegyűjtésében Trump végzett az élen (304-227), Clinton mégis hárommillióval több szavazatot kapott.

Elképzelhető, hogy most még kiélezettebb lesz a verseny.

Amikor az esélyeket mérlegeljük, figyelembe kell vennünk, hogy az amerikai elnökválasztáson hivatalban lévő elnök ellen rendszerint úgy tud győzni a kihívó, ha komplex módon hordoz különféle markáns személyiségjegyeket, képzeteket.

Önmagában az, hogy valaki az elit tagja és a pártja bizalmát élvezi, nem elegendő. Pontosan ez a fő probléma Joe Bidennel, nála jellegtelenebb, szürkébb elnökjelöltre hirtelenjében nem is emlékszünk. Nem pusztán magas életkora a probléma, de technokrata alkata, súlytalansága John Kerry legrosszabb formáját idézi, pedig utóbbi sem volt akárki a szürkék hegedűse versenyben. A demokraták voltaképpen már indulásnál elveszítették a kezdeményezés lehetőségét: nem tudtak, nem akartak fiatal vagy legalábbis markánsan különböző (nő, fekete, szocialista) jelöltet állítani Trump ellen, így részben az elnök kottájából játszanak majd a következő hónapokban.

Van egy terület, ahol Trump kiválóan teljesített – volna. Ez a gazdaság: ha nincs a koronavírus, mára már látszanának az első elnöki ciklus eredményei. Mindenesetre kiderült, hogy az amerikai elnök konfrontatív Kína- és EU-ellenes fellépése valóban amerikai munkahelyekre és százalékokra váltható.

Kevésbé sikeres, nem különösebben jó, nem különösebben elmarasztalható Trump külpolitikája. Bár az Obama-korszakhoz képest a Közel-Kelet csendesebb, a koreai rendezés megtorpant, ami fájó lehet az elnöknek, hiszen személyes ügyként kezelte, hogy a végeláthatatlan tűzszünet állapotából kibillentse a feleket.

Oroszországgal kapcsolatosan Trumpnak különösen óvatosnak kellett lennie, hiszen elnökségét a kezdetektől körüllengték a vélt vagy valós orosz beavatkozásról szóló hírek. A végül sikertelen impeachment is a térséghez kapcsolódik, az elnök majdnem ráfázott, hogy a kelleténél jobban ambicionálta magát Joe Biden fiának ukrajnai megbüntetésében.

Időközben Trump éppen megpróbálja túlélni az amerikai történelem egyik legnagyobb belső, polgárháborúval fenyegető zavargássorozatát. A jelek szerint minden békében eltöltött óra, nap, hét őt erősítheti. A felmérések szerint a zavargásokból sem nagyon rosszul, sem nagyon jól nem jött ki: hívei ugyanúgy istenítik, mint azelőtt, a baloldal szemében pedig továbbra is vörös posztó. Ez még akkor is így van, ha a szövetségi erők kivezénylése sok republikánus szerint sem az évszázad ötlete.

Az elnök sok hibát vétett a koronavírus kezelésében (leginkább összevissza beszélt, és kiderült, hogy alapvető teendőkről, körülményekről sincs tudomása), de novemberre, a sorsdöntő választásra talán elmúlik az elsődleges sokkhatás az amerikai társadalomban. Másként gondolja ezt a The Washington Post, amely valósággal szuggerálja olvasóiba, hogy vagy a járványkezelés, vagy Trump – de ez a lendület is alábbhagyhat abban a pillanatban, ha novemberig amerikai kutatóknak sikerülne előállítani elsőként a vírus ellenszerét.

Érdekes felvetése volt Trumpnak, hogy a vírus miatti levélszavazatok segítségével ellenfelei elcsalhatják a választást, ezért legjobb volna elhalasztani az egészet. Azt maga az elnök is tudhatta, hogy ebből semmi sem lesz, hiszen az Egyesült Államokban még háború idején is választottak, ráadásul a republikánus többségű szená­tusnak sincs ínyére az elképzelés. Hogy Trump mégis belengette ötletét, arra az lehet a magyarázat, hogy választási stratégiájában a túloldal csaló szándékaira, hazugságainak leleplezésére igyekszik majd koncentrálni. Hogy ez elég lesz-e, majd kiderül.

A novemberi választást alkalmasint az döntheti el, ami minden választást eldöntött az amerikai történelemben: ki tud több billegő államot elhozni a másiktól. Olyan helyeken, mint Florida, Ohio, Pennsylvania, ahol akár néhány ezer szavazaton múlhat a siker, a majdani győztesnek nemigen szabadna kikapnia.

És elég egyetlen botlás valamelyik nagyobb államban: a holtbiztos republikánusnak látszó Texasban például még Hillary Clinton is összekapart 43 százalékot, szóval ki tudja, történik-e olyan esemény az elkövetkezendő hónapokban, hogy a meglévő alapra a demokraták (vagy máshol fordítva, a republikánusok) sikerrel fel tudják építeni a maguk kampányát. Sok helyütt olyan kiegyenlített a verseny, hogy semmilyen felmérés, előrejelzés nem igazíthat el bennünket az utolsó pillanatig. Bizony, meg kell majd várnunk az első eredményeket.

Szoros lesz.

Szentesi Zöldi László - ]]>www.demokrata.hu]]>

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Életmód (1) Mozi világ (440) Autómánia (61) Irodalmi kávéház (537) Belföld (10) Titkok és talányok (12) Nagyvilág (1309) Emberi kapcsolatok (36) Szépségápolás (15) Egészség (50) Mozaik (83) Alámerült atlantiszom (142) Kultúra (6) Flag gondolja (36) Történelem (17) Rejtőzködő magyarország (168) Jobbegyenes (2778) Tereb (146) Sport (729) Nézőpont (1) Tv fotel (65) Gasztronómia (539) Heti lámpás (310) Mondom a magamét (7501) Vetítő (30) Politika (1582) Gazdaság (702)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>