Aki pedig úgy beszél, mint egy náci, majd azt mondja, hogy ő nem is náci, majd több, mint egy évtizeddel később mégis úgy beszél, mint egy tőrőlmetszett náci, az ugyancsak egy náci. Gyöngyösi Márton, a Jobbik elnöke is az – a rejtőzködő típusból –, ráadásul még papírja is van róla, hála az Origó birtokába került, 2020-as belső pártlevelezésnek. 

Persze nem ragaszkodnánk a náci kifejezéshez, de ugyebár, aki listázná a zsidókat, aki szerint az izraeliek egytől egyig nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek, és aki mindennek tetejébe a magyar miniszterelnököt cionista bérencnek nevezi, arra nehéz másik olyan terminust találni, ami pontosan jellemezné. Pedig szívesen neveznénk akár Wallenberg-díjasnak is, ha azzal nem csinálnánk hülyét magunkból. De nem is Gyöngyösi itt a lényeges, valójában a zsidózása sem meglepő, hiszen csak stabilan hozta azt a „fasiszta minimumot”, aminél többet senki nem várt tőle.

Állítólag pedagógiai célzattal, hogy a Jobbik-elnök – aki akkor már saját bevallása szerint évek óta „megjavult”, és egy komisz antiszemita gondolat sem fordult meg a buksijában – a gesztustól meghatódva ne gyalázza többet a zsidóságot. Vagy pedig azért hívták meg, mert a korábban balra tolódott, majd álkonzervatívként parádézó Jobbikkal is egyeztetni kellett a nagykövetnek, aki az ellenzék szekértolójaként maszekol. Mindenki döntse el magának, melyik hihetőbb.

Mindenesetre a kacsa kacsa maradt, a most előkerült 2020-as belső jobbikos pártlevél – amiben Gyöngyösi Orbán Viktort cionista bérencezte – pedig feltette az i-re a pontot a náci pedigréhez. Pressmanék meg lapítanak, hiszen mindezek fényében elég lúzer dolog is lenne olyasmivel jönni, hogy még egy-két közös pészahi lakoma, és akkor már tényleg megjavul Gyöngyösi és jó lesz majd. 

Ráadásul úgy kvaterkáznak, hogy az antiszemita tirádák a nagykövet urat is porig alázzák. Hol marad a nagyra becsült nemzeti-kulturális-vallási büszkeség és öntudat? Pressman, minek nevezzelek?