Másfél héttel azután, hogy az Esztergom-budapesti Főegyházmegye elhatárolódott Osztie Zoltántól, amiért az atya felszólalt a Sándor-palotánál tartott Stop, önkény! tüntetésen, a katolikus plébános a minap hosszú bejegyzésben reagált az egyházi kritikára. Szívemből szólt.

Miért nem alkalmazza a prédikátor a mindennapokra az evangéliumot? – kérdi az atya. „Épp az a feladatunk, hogy az összefüggéseket megvilágítsuk. Van-e olyan ügy az egyéni vagy a közösségi életünkben, amire nézve ne lenne Jézusnak mondanivalója?” Gyávaságnak tartja (mi is) azt az érvelést, hogy az egyház ne politizáljon. 

„Ha mi nem szólunk, átadjuk a terepet az evangéliummal szemben élő erőknek, s akkor ne panaszkodjunk, hogy közös életünk nem úgy alakul, ahogyan azt Jézusunk tanítása elénk állítja.” Osztie Zoltán arra is kitért, hogy a miniszterelnök olyan erkölcstelen magatartást tanúsít, amely megosztja az egész, amúgy is ellenséges légkörben élő társadalmat. (Sőt lassan a saját nyáját is – P. Gy.) „A házasság és a család szentségének képviselete helyett konszenzuális szexuális kapcsolatban él, s a gyűlölet légkörét árasztja a társadalom egészére, stílusmintát szolgáltatva ezzel.”

Csak remélni lehet, hogy a magas klérus is meghallja a bejegyzés legfőbb üzenetét: ha az egyház nem tudja megszólítani még a saját híveit sem, akkor nem csodálkozzon, hogy kiürülnek a templomok. (Szolgálati közlemény: imádkozzunk az atyáért – a mi atyánkért –, hogy el ne vigye a nagy fekete autó!)

Borítókép: Osztie Zoltán (Fotó: Képernyőkép)

Pihál György - ]]>www.magyarnemzet.hu]]>