Ma 2024 március 28. Gedeon, Johanna napja van. Holnap Aguszta napja lesz.
Ősmagyar leletek a csodaszarvas földjéről

Ősmagyar leletek a csodaszarvas földjéről

Flag

Szöveg méret

5
Átlag: 5 (1 szavazat)
A Kaukázus térsége egy fel nem tárt kincsesbányának tűnik.

Honfoglalás kori kaukázusi régészeti tárgyanyagból nyílik kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban

Először állítják ki hazánkban a különleges dél-oroszországi, Kaukázus-vidéki honfoglaló magyar jellegű régészeti leleteket. Az Ezer és ezer jel – Őstörténetünk kaukázusi forrásai című időszaki tárlat a Csodaszarvas földjére, a honfoglalás után helyben maradt magyarok világába – őstörténeti kutatásunk közelmúltig méltatlanul elhanyagolt területére – kalauzolja el az érdeklődőket.

– A 2016-ban kezdődött kutatásaink során elsősorban a nemzeti hagyományból indultunk ki, hiszen a Csodaszarvas-monda szerint a magyarság mitikus őshazája a Kaukázus déli térségében, Eviláth földjén lehetett, és az ettől északnyugati irányban, a Kau­kázus túloldalán elhelyezkedő Meotisz (Azovi-tenger) partvidékén, amit Kézai Simon örökített ránk krónikájában. Célunk az volt, hogy a Kaukázus északi előterében lévő délorosz és kaukázusi köztársaságok múzeumaiban honfoglaló magyar jellegű leleteket dokumentáljunk, hiszen közel fél évszázada nem járt arra magyar régész. Nagyon sok IX–X. századi Kárpát-medencei honfoglaló magyar leletanyag keleti párhuzamát találtuk meg, többek között egy olyan hajfonatkorongot, amelynek technikáját, motívumait tekintve a legközelebbi analógiája a hazai leletekben vannak meg – mondta lapunknak M. Lezsák Gabriella régész, az Ezer és ezer jel – Őstörténetünk kaukázusi forrásai című időszaki tárlat kurátora, amely február 17-én nyílik a Magyar Nemzeti Múzeumban.

A kommunizmus idején tudatos tudománypolitikai döntés volt, hogy mely területek kutatásaira fordítottak nagyobb összegeket. A Kaukázus térsége azért maradhatott elhanyagolt terület, mert ez ellentmondott volna a magyarság őstörténetét is nyelvi szempontból meghatározni akaró finnugor elméletnek. Noha az Urálban is vannak olyan leletek, amelyeket eleinkhez köt a kutatás, a Kaukázus térsége egy fel nem tárt kincsesbányának tűnik. A kiállítás az e térségből előkerült régészeti leletek eredetiben való bemutatása mellett emléket állít a Zichy-expedíciók utáni kaukázusi magyar régészeti kutatásoknak, felvillantja a 2019 októberé­ben végzett első magyar–orosz régészeti feltárás néhány fontosabb mozzanatát, továbbá beszámol a néprajz és a genetika legújabb eredményeiről.

– A tavaly ősszel végzett első magyar–orosz régészeti feltárás során a temetkezési szokások és a leletek alapján olyan sírokat találtunk, amelyek talán eleinkkel hozhatók kapcsolatba. Csontmintákat is kaptunk az orosz kollégáktól, amelyeket jelenleg a Magyarságkutató Intézet (MKI) Archeogenetikai Kutatóközpontjában vizsgálnak – mondta M. Lezsák Gabriella régész, kurátor az eddigi eredményeikről.

Magyarországon először ezen a kiállításon lehet látni a különleges dél-oroszországi, kaukázusi, honfoglaló magyar jellegű régészeti leleteket az MKI és a múzeum szervezésében. A honfoglaló magyar jellegű régészeti leletek, a korabeli viseletet és életmódot szemléltető installációk, rekonstrukciós rajzok és térképek vezetnek el egy időben és térben távoli, de szellemi kultúrájában közeli világba a tárlaton, amely egyben emléket állít az első Kelet-kutató régészek egyike, a kolozsvári régészeti iskola megalapítója, Pósta Béla magyar őstörténeti kutatásainak.

A leletek M. Lezsák Gabriella által 2016-tól éves rendszerességgel szervezett régészeti kutatóutak során dokumentált honfoglaló magyar jellegű tárgyak közül valók. A Kárpát-medence IX–X. századi honfoglalás kori emlékanyagával párhuzamot, több esetben azonosságot mutató leletek M. Lezsák Gabriella szerint világosan jelzik, hogy a Kaukázus északi előtere szervesen illeszkedett abba a kultúrkörbe, ahová az írott források szerint a Kárpát-medencébe költözésük előtt a korai magyarok is tartoztak. Az Urál déli előterétől a Kaukázus északi előteréig húzódó terület vizsgálata ezért a jövőben az egyik legfontosabb feladata lesz a magyar őstörténettel foglalkozó tudományágaknak.

Pataki Tanás -]]> www.magyarnemzet.hu]]>

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Heti lámpás (310) Gasztronómia (539) Szépségápolás (15) Alámerült atlantiszom (142) Titkok és talányok (12) Autómánia (61) Rejtőzködő magyarország (168) Kultúra (6) Emberi kapcsolatok (36) Tereb (146) Jobbegyenes (2778) Vetítő (30) Egészség (50) Mondom a magamét (7501) Tv fotel (65) Nagyvilág (1309) Flag gondolja (36) Mozi világ (440) Politika (1582) Mozaik (83) Belföld (10) Gazdaság (702) Nézőpont (1) Sport (729) Történelem (17) Életmód (1) Irodalmi kávéház (537)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>