Ma 2021 augusztus 02. Lehel napja van. Holnap Hermina napja lesz.
Orbán Viktor: Európa utolsó szabadságharcosai vagyunk

Orbán Viktor: Európa utolsó szabadságharcosai vagyunk

Flag

Szöveg méret

5
Átlag: 5 (1 szavazat)

Hoppá! Hatalmas vihart kavartak a miniszterelnök szavai!

– Az Európai Unió nem fog magától megjavulni, nekünk kell visszavezetni a helyes ösvényre – mondta Orbán Viktor a magyar függetlenség napján. A miniszterelnök megfogalmazta azokat a téziseket, melyekkel a magyar kormány hozzájárul az összeurópai vitához, ami az unió jövőjéről szól. – Mi, nemzeti alapon álló demokraták állunk szembe a birodalom építőivel – fogalmazott a kormányfő.

„Ez az a nap, amikor Magyarország először megszólal a májusban megindított, az Európai Unió jövőjéről megindított vitában” – kezdte ünnepi beszédét Orbán Viktor, megjegyezve: a szavak pontos értelme a legfontosabb, ha nincs rend a szavainkban, nincs rend a gondolatainkban se. A kormányfő hangsúlyozta: Európa egy kulturális képződmény, amely fantasztikus, lenyűgöző, lélegzetelállító és lemásolhatatlan. – Európa életében jobb és rosszabb korszakok váltogatták egymást, de Európa örök, hiába csillog mások gúnyája fényesebben – fogalmazott.

 

Az Európai Unió egy politikai képződmény, amelyet azért hoztak létre, hogy megvédjék országaik gazdasági és katonai érdekeit – tette hozzá.

Azért jött létre az unió, hogy ne vesszen el a remény, hogy egyszer Európa sorsáról az európaiak dönthetnek majd.

A kormányfő ismertette azt a ]]>lapunk által is szemlézett kutatást]]>, mely szerint csak a németek 45 százaléka mondta azt, hogy szabadon elmondhatja a véleményét: a nemzet és a család egyszerre áll támadás alatt, és könnyen megégethetik magukat, ha az iszlámról, a hazafiasságról elmondják a gondolataikat.

Mi történt a mi Európai Uniónkkal, hova tűnt az európai álom?

– tette fel a kérdést a miniszterelnök. Orbán Viktor a beszédében felidézte, hogy amíg az EU 2008-ban a világ GDP-jének 25 százalékát adta, addig 2019-ben már csupán annak 18 százalékát érte el. Amíg 2008-ban az unió a világ összes ipari értékének 22 százalékát állította elő, addig 2019-re ez már csupán 15 százalék volt. A miniszterelnök emlékeztetett, hogy mára a világ tíz legnagyobb pénzügyi központja között nincs EU-s helyszín, és az elmúlt huszonöt évben alapított húsz legnagyobb cég között nincs uniós.

A miniszterelnök kiemelte, hogy mára Kína tizennégyszer több szabadalmi bejelentést tesz, mint az EU, valamint az elmúlt harminc évben egyáltalán nem emeltek semmit az uniós katonai fejlesztésekre fordított kiadásokon, miközben az USA harminc százalékkal, Kína pedig kilencszáz százalékkal fordít többet hadi kiadásokra.

Orbán Viktor arra is rámutatott, hogy az unióban nem konvergenciát, hanem divergenciát tapasztalhatunk.

– Csak Németország és Hollandia nyert és nyer az euró bevezetésével, az eurózóna többi állama pedig veszteségeket szenved el

– emlékeztetett egy 2017-ben készült felmérés alapján.

– Közép-Európában tudjuk, hogy 1989–1990 után a szabadság nem beköszöntött, hanem kivívtuk, hogy a kommunizmus nem megdőlt, hanem megdöntöttük – emelte ki Orbán Viktor, majd hangsúlyozta:

Mi ma is ugyanazok vagyunk, Európa utolsó, máig élő szabadságharcosai,

a közép-európaiak pedig a lengyelektől kapott bátorsággal megnyerték a hidegháború utolsó csatáját. Most, amikor az Európai Unió bajban van, nem fog magától megjavulni, átalakulni és helyes útra térni. Ezt nekünk kell megtennünk – tette egyértelművé a kormányfő.

Ma téziseket fogalmazunk meg, amelyekkel a magyar kormány hozzájárul az unió jövőjéről szóló összeurópai vitához, s reményeink szerint majd ezt a parlament hasonló állásfoglalása követi – kezdett felsorolásba Orbán Viktor.

– Az első tézisünk az, hogy robogunk egy birodalmi jellegű Európai Unió felé. A nemzetek Európája helyett egy olyan szuperállamot építenek Brüsszelben, amelyre senki sem adott felhatalmazást. Európai démosz nincs, csak nemzetek vannak, démosz nélkül pedig nem lehet demokráciát építeni. Ezért a brüsszeli birodalom építése a demokrácia hiányához vezet. Amit mi szeretnénk, az valami egészen más, mi a demokráciák demokráciáját akarjuk, amelynek alapját az európai nemzetek adják.

Ne féljünk kimondani: mi, nemzeti alapon álló demokraták állunk szemben a birodalomépítőkkel, akik a demokrácia ellenfelei is

– fogalmazott.

– A második tézis – folytatta –, hogy Brüsszelt azok irányítják, akik az integrációt nem eszköznek, nem célnak, hanem öncélnak tekintik. Ezért felül akarnak írni minden nemzeti érdeket és hagyományos értéket. Az EU jogrendszerei ezt a törekvést nem akadályozzák, hanem elősegítik. Politikai ellenfeleink ezért támadják a családokat, a nemzetet, a kereszténységet és a zsidó felekezetet. Ezért

a kormány szerint az unió alapszerződéséből az „ever closer union” (mind szorosabb unió) kifejezést az első adandó alkalommal ki kell törölni

– szögezte le.

A harmadik tézis, hogy

Brüsszel hatalma egy tekintélyes szeletét kiszervezte és átjátszotta Európán kívüli, elsősorban Soros-féle NGO-knak és a mögötte álló amerikai demokrata érdekeknek.

A kormányfő szerint ez a következőképpen történt: első lépésként az Európai Bizottságot politikai testületté alakították. Ezt követően a politikai testületté alakított bizottság jogállami jelentéseket készít az unió tagállamairól, viszont ezt a munkát kiszervezik a tagállamokban működő álcivil szervezetekhez, amelyek tipikusan – szinte kivétel nélkül – Soros György szervezetéhez tartoznak, és ezt nem is tagadják. Harmadik lépésként pedig az NGO-k jelentése és véleménye alapján minősítik a demokratikusan megválasztott demokratikus kormányzatokat, és büntetni is akarják azokat, amelyek nekik nem tetszenek.

A negyedik tézis, hogy

közös gazdasági siker nélkül a unió szét fog esni

– vélekedett a kormányfő, hangsúlyozva, hogy Magyarországnak csak olyan politikát szabad folytatni, ami a közös gazdasági sikerre összpontosít. – A következő évtized a veszélyes kihívások korszaka lesz. Ebben a veszélyes korszakban kell sikeresnek lenni a világgazdaságban.

Ennek előfeltétele az európai demokrácia helyreállítása.

A tagállamok nemzeti és alkotmányos identitásának védelmében új intézményt kell létrehozni a tagállamok alkotmánybíróságainak bevonásával

– ismertette az ötödik tételét Orbán Viktor.

Az Európai Parlament zsákutcának bizonyult az európai demokrácia szempontjából – hangsúlyozta a miniszterelnök, hozzátéve: az intézmény nem hozzáad, hanem elvesz az unió erejéből. Véleménye szerint ezért

jelentősen növelni kell a nemzeti parlamentek szerepét, és az Európai Tanács parlamenti közgyűlésének mintájára az EP-be is a nemzeti törvényhozásoknak kellene képviselőket küldeni.

Hozzátette: a nemzeti parlamentnek ezenfelül jogot kell adni, hogy az unió jogalkotási folyamatát megállíthassák, ha úgy tapasztalják, hogy az nemzeti hatásköröket sért, vagyis be kell vezetni a piros lapos eljárást.

A hetedik tézist ismertetve a kormányfő kijelentette:

Szerbiát fel kell venni az Európai Unióba,

és tudomásul kell venni azt a tényt, hogy Szerbia tagságához nagyobb érdek fűződik az unió részéről, mint a szerbekéről.

– Most kaptunk egy lehetőséget, hogy megállítsuk az Európai Unió elszovjetesedését és Brüsszel „elmoszkvásodását” – jegyezte meg Orbán Viktor, aki arra is emlékeztetett, hogy mi kiharcoltuk a szabadságot, nyugati barátaink viszont megörökölték. – Micsoda különbség! – jegyezte meg a kormányfő.

– Harminc évvel ezelőtt azt hittük, hogy Európa a jövőnk, de ma már látjuk, hogy mi vagyunk Európa jövője

– emelte ki a miniszterelnök, zárásképp pedig hozzátette: „Merjünk demokraták és szabadságharcosok lenni, mert csak ebből születhet meg az új európai reneszánsz!”

Megpróbálták elhazudni Orbán Viktor történelmi szerepét

A Nagy Imre újratemetésén elmondott Orbán Viktor-beszéd történelmi jelentőségű, amit a baloldal ma fake news-ként hamisítana meg – emlékeztetett a rendezvényen elsőként felszólaló, a házigazda Terror Háza Múzeum vezetője, Schmidt Mária az ünnepi beszédében. – Orbán felszólította a szovjet csapatokat kivonulásuk haladéktalanul megkezdésére, amit ma a baloldal úgy tálal: a beszéd alatt már megkezdték a tárgyalásokat – jelezte Schmidt Mária.

– Orbán felszólítását nem hagyhatták figyelmen kívül se Budapesten, se a térség többi fővárosában, de még Moszkvában sem.

Az állampárt vezetése már a következő hónapban felvetette Gorbacsovnak, hogy további szovjet csapatokat vonjanak ki, és ezt valamilyen formában hozzák nyilvánosságra. A teljes kivonulást azonban Gorbacsov közvetlen tanácsadói csak 1989. október 14-én javasolták a főtitkárnak – emlékeztetett Schmidt Mária. A Terror Háza igazgatója hozzátette: a Nagy Imre újratemetésén elhangzó Orbán-beszéd megtette a hatását.

Kis János, az akkori ellenzék vezetője még aznap este biztosította Orbán Viktort arról, hogy beszéde nagyon fontos tett volt, mert megakadályozta, hogy a reformkommunisták ellopják 1956-ot.

– Nagy hibának tartotta azonban, hogy Orbán Viktor a szovjet csapatok kivonását követelte. Bár ha ősszel összeomlik Csehszlovákia és az NDK, akkor mégis jó volt, hogy kimondta – anekdotázott Schmidt Mária.

– Az azóta eltelt három évtized alatt Magyarországot újra sikerpályára állítottuk. Újratanultuk a piacgazdaságot és a demokráciát.

Újra szabad a szólás, a sajtó, a gyülekezés és a vallásgyakorlás. Vannak szövetségeseink, a szomszédjainkból barátaink lettek

– sorolta Schmidt Mária, aki beszélt a NATO-hoz és az Európai Unióhoz való csatlakozásról is: – Mostanra azt is megtanultuk, hogy olyannak lássuk őket, amilyenek. Levettük a rózsaszín szemüveget, érdekalapon, szemmagasságból, a magyar nemzeti érdeket képviselve tárgyalunk velünk. Ígéretes fejlemény, hogy a magyar nemzeti érdek egyre többször esik egybe régiónk érdekével – jelentette ki Schmidt Mária.

– Itt az ideje, hogy Európa nyugati fele is merjen a jövőjére vállalkozni, ehhez az kell, hogy ne merüljön el a múltjában, támaszkodjon arra, ami összeköt és egyesít, ne pedig arra, ami szétválaszt és megkülönböztet – mondta Schmidt, aki hozzátette:

a Nyugatnak mindig fontosabb volt az Európán kívüli gyarmatosítás, mint az, hogy Kelet-Európa népeit bevonják annak az örökségnek a továbbfejlesztésébe,

amit ezek a nemzetek a magukévá tettek, gyakran meg is védelmeztek és a lehetőségeik határain belül gazdagítottak.

Mi nem több, hanem okosabb Európát szeretnénk

A miniszterelnök előtt közvetlenül Varga Judit igazságügyi miniszter arról beszélt, hogy a rendszerváltás hőseinek köszönhetően az ő nemzedékük a szabad világ ifjú polgára lehetett. – Idegenné vált számunkra a cirill betűs írás, a vasfüggöny kifejezés a történelemkönyvek lapjaira került. A középiskolában nyugatos műveltséget szereztünk, és egyetemista éveink alatt már biztos európai nyelvtudással barangoltuk be a kontinenst – emlékezett vissza Varga Judit. Az igazságügyi miniszter szerint így lett 2004 nemzedékük igazodási pontja. Mint mondta: így kaptunk mi is lehetőséget, hogy a rendszerváltoztatás hősei által kivívott szabadsággal élve egy mindannyiunk számára új és ismeretlen világban boldoguljunk.

Így jöttünk rá apránként, hogy a globalizáció és a jólét kábító gőzében nagyon nehéz felismerni a jót és a rosszat, nehéz megmondani, hogy mi a helyes és a helytelen.

– Nekünk, magyaroknak mindig természetes otthonunk volt a kontinens és a Kárpát-medence. Nem mentünk innen soha sehova. Nemzeti hitvallásokban büszkén, bátran hirdetjük a világnak, hogy népünk évszázadokon át harcokban védte Európát, és tehetségével, szorgalmával gyarapította annak értékeit.

A csatlakozással azonban olyan új koordináta-rendszerben kellett újraértelmeznünk a többi európai nemzethez való viszonyunkat, amelyben az egyenlőség, az alkotmányos identitás, a patikamérlegen kimért közös és tagállami hatáskörök megosztása szigorú kereteket szab az együttműködésre – fejtegette Varga Judit. A tárcavezető hozzátette: fokozatosan ért meg a felismerés, hogy

valami nincs rendben az unióval, valami nem úgy működik, ahogy azt a tervezőasztalon elképzeltük.

– Ráeszméltünk, hogy egy olyan furcsa közösség tagjai lettünk, ahol léteznek egyenlőbbek az egyenlők között. Ahol a jog, a jogállam nem a politikai cselekvés korlátja, hanem a politikai akarat megvalósításának a zsarolóeszköze. A csendben lopakodó jogalkotást Jean-Claude Juncker bizottsági elnök találóan – szerintem öntudatlanul – egy interjúban így fogalmazta meg: „Eldöntünk valamit, bedobjuk a köztudatba. Aztán várunk egy darabig, hogy mi történik. Ha nincs nagy felháborodás vagy fel sem fogják, hogy mit döntöttünk el, akkor továbbhaladunk lépésről lépésre, amíg nem marad visszaút” – idézte Varga Judit az előző bizottsági elnököt.

Hozzátette: jól tudjuk, az európai integráció azért jött létre, hogy békét és jólétet hozzon nemzetei számára, az Európai Unió lefektetett alapjaiban minden tagország megtalálta a számítását.

Ma Európát egy liberálisnak és progresszívnek nevezett gőzhengerekkel operáló fősodor uralja, amely az integráció mélyítését, a nemzetállamok meghaladását és a hőn áhított Európai Egyesült Államok vízióját tűzte ki fő céljául.

Üdvözlik a multikulturalizmust, a bevándorlást, de közben elutasítják a hagyományos családmodellt, a kontinens vallási és kulturális örökségét. Olyan világot akarnak teremteni, ahol az egyének pillanatnyi szexuális ízlése határozhatja meg az identitást.

– Mi nem több, hanem okosabb Európát akarunk. Egy Európát, amely megoldást kínál ott, ahol szükséges európai szinten, de ahol csak lehetséges, nemzeti szinten rendezi a problémákat.

Az egyre mélyülő integráció helyett mi a tagállamok közötti józan közelséget szeretnénk választani

– jelentette ki Varga Judit.

]]>www.magyarnemzet.hu]]>

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Egészség (50) Mozi világ (440) Heti lámpás (255) Autómánia (61) Tv fotel (65) Belföld (6) Emberi kapcsolatok (36) Jobbegyenes (2084) Titkok és talányok (12) Vetítő (30) Szépségápolás (15) Kultúra (6) Gasztronómia (539) Flag gondolja (33) Rejtőzködő magyarország (168) Történelem (14) Sport (729) Életmód (1) Mozaik (83) Nagyvilág (1456) Tereb (138) Alámerült atlantiszom (142) Gazdaság (659) Mondom a magamét (5467) Politika (1578) Irodalmi kávéház (505)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>