Megvan róla a markáns véleményem, amit soha nem is rejtettem véka alá: globális léptékben az ezredforduló körüli évtizedek egyik legkártékonyabb figurájának tartom, aki antidemokratikus eszközökkel teszi zárójelbe a demokráciát.

Mi tagadás: elönt az epe, ha kitartottjai kötelező „epitethon ornans”-ként a „filantróp” jelzőt biggyesztik a neve elé: nála önzőbb és számítóbb spekulánst keresve sem lehetne találni az atlanti világban, hiszen „emberbaráti” tevékenysége csupán negédes álca az extraprofit gátlástalan hajszolásának leplezésére. Magyarként pedig különösképpen szerencséltet bennünket – különösen azóta, hogy szülőhazájának szinte teljes értelmisége önként vetette magát a karjaiba.

Lehet, hogy a nyolcvanas évek második felében az adakozó Soros maga volt a megtestesült nyugatosság, ám egy emberöltő tapasztalatai után lassan a Magyar Tudományos Akadémiának is fontolóra kellene vennie a bocsánatkérést, hogy nem átallott társulni vele. Aligha kétséges: a rendszerváltoztatás ellenkező esetben merőben más forgatókönyvvel, más szereplőkkel zajlott volna le. A kijózanodásnak legalább akkor meg kellett volna történnie, amikor a szabad demokrata Dornbach Alajos nyíltan, a tévéhíradóban agitált azért, hogy Soros merő filantrópiából megszerezhesse az OTP-t. Ha ez sikerül, nyilván másképp alakult volna a magyar történelem – többek között most nem kellene „az Orbán-kormány igája alatt nyögnünk”. Szép liberális, komprádor politikai vezetőnk volna, amolyan magyar Porosenko (talán úgyszintén amerikai állampolgársággal, a puszta megbízhatóság végett), akinek minden alkalommal megsimogatnák a buksiját Brüsszelben és Washingtonban. S még véletlenül sem mondana olyat, hogy az eminens amerikai érdekeket szolgáló, Európa immunrendszerét támadó „spontán” menekültáradatot Soros támogatja, holott a nyitott társadalmat nyitott határokkal elképzelő „filozófus” csupán azokat a szervezeteket pénzeli konspiratív csatornákon, amelyek a tömeges migráció minél gördülékenyebbé tételén fáradoznak. A Fidesz (miután migránsoknak szóló bédekkereket sodort partra a tenger) nem volt rest ezt szóba hozni – lám, meg is kapta érte vezércikkben a magáét a Népszabadságban.

S ez az, ami írásra serkentett. Révész Sándor kolléga liberalizmusába még a pedofilok iránti megértés is belefér (ebben azért még a saját táborában is unikum); mégis meglepett, hogy a szemellenzőjétől nem látja: Soros – egyebek között – a fennkölt liberalizmus sírásója is. Ezúttal a Heti Válasz volt a célpont. „Sorost azonban az ellenségnek kijáró figyelemben részesítik és rágalmazzák. Soros a legkevésbé sem ösztönzi a korlátlan bevándorlást, és a lap állításával szemben azt sem írja, hogy minden menekült ott települhet le, ahol akar.” Ellenben „realista, és tudja, hogy (…) az elkövetkező években akkor is be kell fogadni az Európai Uniónak évente úgy egymillió menekültet (az EU lakosságának 0,2 százalékát), a sikeres befogadásnak pedig kettős feltétele van: a menekült oda kerüljön, ahová szívesen megy és ahol szívesen is fogadják.”

Révész ezzel a szómágiával nemcsak az uniós pótcselekvésként szolgáló kvótarendszert dobja sutba, de oda is áll a „realista” Soros mellé, aki szerint természeti törvény, hogy Európára évente egymillió integrálhatatlan menekült zúduljon rá, amíg Soros új hazája, az Egyesült Államok nagy kegyesen kiválogat évi nyolcvanezret. A Népszabadság publicistája érvek híján a régi Soros-párti fideszes nyilatkozatokat idézte fel, abból az időszakból, mielőtt még megjött volna az eszük.

Erről eszembe jutott a tündéri Brandeisz Elza néni, a világ igaza, aki a kis Sorost keresztény fiúnak álcázva bújtatta Almádiban. Ez a Gyuri nem a Sorstalanság Köves Gyurijának életét élte: vitorlázott, úszkált a Balatonban. Elza néni közel százéves korában nyilatkozott a Heteknek. Többek között ezt: „Nagyon szeretem a Gyurit, de sokszor vitatkozom vele. – Nem szereted a globalizmust? –kérdi. Mondom: – Nem, én nem szeretem.” Sokan vagyunk így ezzel. Úgy vélem, a világ igazának is lehet igaza.

Egyes kommentelők tovább is mentek a Révész-féle szerecsenmosdatásnál, s rögtön önfeledt antiszemitázásba fogtak. (Történetesen épp akkor, amikor a kormány bejelentette: megpályázza a Maccabi-játékok, azaz a zsidó olimpia rendezését.) Erről aztán mindjárt eszembe is jutott egy öt évvel ezelőtti ügy, amikor az amerikai Fox News tévécsatorna sorozatában Glenn Beck, az ultrakonzervatív Tea Party mozgalom vezéralakja nemcsak bábjátékosnak titulálta Soros Györgyöt; nemcsak akként jellemezte, mint aki „világszerte gazdaságokat és rezsimeket omlasztott össze”; de lényegében le is antiszemitázta. Szó szerint így fogalmazott 2,8 millió néző előtt: Soros tizennégy évesen „együttműködött az antiszemitákkal”, amikor rokonát „elkísérte, hogy papírokat kézbesítsen a zsidóknak, elkobozza a vagyonukat és aztán elszállíttassa őket”. Igaz, hozzátette: „Nem azt mondom, hogy Soros élvezte volna, amit tett, vagy hogy lett volna választása. Tizennégy éves volt: túl akarta élni. Vagyis nem ítélkezem: az rá és Istenre tartozik.” Mindenesetre a Rágalmazásellenes Liga kikérte magának, hogy Soros „a zsidók haláltáborba küldésében segédkező zsidó fiú” lett volna; de a Fox kiállt Beck mellett, mondván, hogy ezek az információk egy az egyben Soros interjúin és írásain alapulnak.

Nem egyszerűen arról van szó, hogy a hóhért akasztják (az izraeli politikát a nácikéhoz hasonlító Sorost máskor is leantiszemitázták már), hanem arról, hogy megértsük a milliárdos „nyílt társadalom”-rögeszméjét, amely hovatovább az ideológiai kútfőtől, Karl Poppertől is fényévekre eltávolodott már. Nosza, olvassunk bele azokba az emlékező interjúkba! A Heteknek maga Soros is nyilatkozott, ahol nem csupán azt idézte fel, hogy egész későbbi pályája az akkori „valutaüzletekre” alapozódott, de azt is, hogy az antiwallenbergi akciókban a „mosoda”, vagyis a hamis okmányok forprofit gyártása inkább a bátyja reszortja volt. „Apám felismerte, hogy mostantól új szabályok vannak érvényben: a túlélés csak a törvény semmibevétele által volt lehetséges” – fogalmazott. Ezt vetítsük rá a migránskérdésre, ahol az új „szabályok” a törvények semmibevételén alapulnak; s mindjárt megértjük az évi egymilliós európai kvóta logikáját. S hogy a spekulációs hasznon túl mégis mi végre mindez? Soros erre is választ ad: „Az antiszemitizmus be van építve a társadalmakba. Ez egy társadalmi betegség. Egy egészséges társadalomban kevésbé tud ez a méreg táptalajt találni. A legjobb orvosság ellene az, amit én nyitott társadalomnak nevezek. Olyan környezetet kell létrehozni, amely nem engedi eluralkodni az antiszemitizmust.”

Csakhogy ezúttal az „antiszemita” társadalom megregulázására létrehozandó, „a törvények semmibevételén alapuló” környezet ára egy nagyságrenddel nagyobb méretű antiszemita-import. Ha a nyolcvanöt éves Soros ezt nem tudja, nem róható fel neki – a Népszabadság publicistája azonban farkasvakságban szenved, ha ezt nem látja: jól tenné, ha karácsonyra vagy hanukára ellenség-barát felismerő programot kérne ajándékba.

Csontos János -]]> www.magyaridok.hu]]>

Tisztelt olvasók! Legyenek olyan kedvesek és támogassák "lájkukkal" a Flag Polgári Magazin facebook oldalát, a következő címen: ]]>https://www.facebook.com/flagmagazin]]>
- Minden "lájk számít, segíti a magazin működését!

Köszönettel és barátsággal!