Ma 2024 december 06. Miklós napja van. Holnap Ambrus napja lesz.
Negyven évünk Soros Györggyel

Negyven évünk Soros Györggyel

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

A föld árnyas oldala – Fénymásolóktól a dollárbaloldalig – 1984-ben telepedett meg Budapesten a milliárdos alapítványa.

Csalódások elkerülése végett hangsúlyozom, hogy az alapítvány egészen különleges esetektől eltekintve nem ad dollártámogatást forintellentétel nélkül” – a magyarországi dollárbaloldal finanszírozási botránya fényé­ben ma már megmosolyogtató, hogy Soros György ezt a mondatot is belevette negyven évvel ezelőtti nyilatkozatába, amellyel a nevét viselő alapítványa jogilag is megtelepedhetett Budapesten. Mégpedig egy vegyes bizottság formájában a Magyar Tudományos Akadémia bevonásával, Soros elnökletével és Kulcsár Kálmán akadémikus, a Grósz- és a Németh-kormány későbbi igazságügy-minisztere társelnökletével. A budapesti születésű amerikai milliárdos egy korabeli állambiztonsági irat szerint már márciusban „beutazott” Budapestre a bizottság megalapítására, és

egy szállodába kérette több olyan magyar egyetem vezetőjét, amelyektől utaztatott már ki szakembereket az Egyesült Államokba. Az alapító dokumentumot végül csak májusban írták alá.

A szovjet pártfőtitkárt 1984-ben még Konsztantyin Csernyenkónak hívják; csak az ő halála nyitja majd meg az utat Mihail Gorbacsov, a glasznoszty és a peresztrojka, végső soron pedig a Szovjetunió összeomlása előtt. Magyarország eladósodása az 1980-as években drámai mértéket ölt, a kádári vezetés nem szerelemből, hanem kényszerből szűri össze a levet a Világbankkal és a Nemzetközi Valutaalappal. Budapest ekkoriban szürke főváros, amelyhez képest – személyes tapasztalat – a burgenlandi falvak is neonfényben úsznak. A devizaínség idején a dollár aranyat ér; ez szűrődik át Soros sorain is – elvégre ő két dologgal rendelkezik bőven: ésszel és dollárral. (A nagy kérdés ma is az, hogy jóra használja-e őket. A teljes képhez pedig hozzátartozik, hogy a cikk elején említett forint-ellentételezést csak bizonyos Soros-programoknál követelték meg.)

Az Egyesült Államok elnöke 1984-ben Ronald Reagan, akit nagy többséggel választanak újra az év végén. Itthon sokan a fél karjukat adnák egy-egy amerikai vagy angliai tanulmányútért, az értelmiség szomjazza a szabad levegőt. Ez a Kádár-rendszerrel macska-egér harcot folytató ellenzékiek esetében szó szerint érthető. Soros tanulmányi ösztöndíjakat és tudósprogramokat finanszíroz. A 80-as, 90-es években számos egyetemista vagy már végzett fiatal kap Soros-ösztöndíjat vezető Fidesz-politikusoktól kezdve e sorok írójáig, hogy végre ne moszkvai tapasztalatot szerezzen. Soros egyik legnagyobb dobása egyébként a fénymásológép-program – a kor színvonalán ez óriási technológiai segítség, nem csak a szamizdatok sokszorosításában. Az első évben 115 gép érkezik, többek között magyar kórházakba is.

Mindezt utólag nyugodtan nevezhetjük beetetésnek. 

A fent említett országok közül a Szovjetunió már nem létezik, Magyarország az EU és a NATO tagja, lassan már a falvainkban is csodájára járnak annak, aki életében nem járt külföldön. Az Egyesült Államok mindeközben a woke-őrületnek és a társadalmi „progressziónak”, valójában a hagyományos társadalmi kötelékek módszeres meglazításának, sőt már antropológiai lényegünk megkérdőjelezésének elrettentő példájává vált. Ezek egyik fő finanszírozója Soros, a Demokrata Párt balszélének támogatásával, nemcsak a politikába, hanem az igazságszolgáltatásba való beavatkozásával (Amerikában az ügyészek pártszínekben indulnak, a polgárok választják meg őket.)

A Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítványok (OSF) az előző évtizedek során számos országban vetették meg a lábukat, hogy dollárban számolva tízmilliárdos nagyságrenddel kistafírozva valósítsák meg a tőzsdespekuláns álmát, a világ átalakítását a „progresszív” liberális szempontrendszer szerint. Soros György két magyarországi alapélményével, a nácizmussal és a kommunizmussal szemben határozta meg a nyílt társadalom eszméjét. Ezzel nem is lenne (majdnem) semmi probléma: a magyar társadalom 99 százaléka már 1984-ben örömmel lemondott volna a kommunizmusról, a nácizmust, 1944-et pedig nem sírta és nem is sírja vissza senki. Viszont azért csak majdnem, mert Soros az idős exkommunistákkal azért nem volt olyan finnyás. Személyes képviselőjének Vásárhelyi Miklós későbbi SZDSZ-képviselőt tette meg, a bizottság társadalomtudományi kuratóriumában pedig Eörsi Gyula, a kommunista rendszer emblematikus jogásza (Eörsi Mátyás későbbi SZDSZ-es képviselőnek, ma Dobrev Klára munkatársának apja) elnökölt.

A valódi probléma a demokratikus felhatalmazás teljes hiányával van. Magyarországon ugyanis, ahol a 2010-es évekre egyértelművé váltak az ideológiai és értékbeli frontvonalak, a polgárok számtalan választáson, népszavazáson, nemzeti konzultáción és közvélemény-kutatásban adták értésre: nem kérnek a „progresszív” liberális társadalomátalakításból, így a migrációból, a drogok szabaddá tételéből és a genderideológiából sem.

1989-ben még jót nevettünk A legényanyán – Garas Dezső egyetlen mozirendezésén –, amelyben Eperjes Károly egy várandós fiatalembert alakít. Ma már ezek az őrült dolgok sajnos véresen komolyak. A társadalmak felforgatása okán Soros igen „népszerű” az amerikai vagy az izraeli jobboldal mellett például Grúziában vagy Észak-Macedóniában is; a kétmilliós balkáni országban mintegy százezren vonultak az utcára a Stop, Soros! jelszavával. Nem mintha ne lenne jelen így is a mindennapjaikban. Mint ismert, Soros „filantróp”, azaz szereti az embereket. Legfeljebb nem az olyanokat, mint mi. A Magyar Helsinki Bizottság például – amelyet szervezete 2022-ben 99 millió forinttal támogatott – előszeretettel ítélteti el hazánkat a strasbourgi emberjogi bíróságon, mert például „rosszul bánunk” az illegális határátlépőkkel vagy az elítéltekkel. Utóbbiak semmibe veszik a mi jogainkat, de a sajátjaikhoz váltig ragaszkodnak, a „jóemberkedők” pedig a segítségükre sietnek.

Grégor Puppinck, az ezt a témát kutató francia jogász mondta el a Magyar Nemzetnek: az elmúlt években száz strasbourgi bíróból huszonkettő együttműködött, sőt alkalmazottja is volt a liberális jogvédő szervezeteknek. Tizenketten közülük kifejezetten az OSF-fel működtek együtt. A bírság, amit ők szabnak ki, a magyar adófizető számláját terheli.

Most pedig a Magyar Helsinki Bizottság azon fáradozott – nem, ez még nem április 1-jei tréfa! –, „hogy a börtönökben újra megölelhessék egymást a fogvatartottak és hozzátartozóik”, „puszit adhassanak édesapjuknak, férjüknek, gyereküknek”. 

Nagy segítség ez a magyar családoknak! Kár, hogy nekünk, adófizetőknek nem volt ingyen a puszi: a panaszosoknak öt-ötezer euró, azaz fejenként 1,8 millió forint üthette a markát.

Már a Szovjetunióban felmerült, hogy Soros nem CIA-ügynök-e. Michael Kaufman azt állítja a róla írt könyvében, Gorbacsov 15-20 oldalas jelentést kapott erről, de jobbkezével, Alekszandr Jakovlevvel együtt elvetette a felvetést. Valójában Sorosnak semmi szüksége ilyesmire, meg túl feltűnő is ügynöknek. Ellenben olyan tökéletesen egészítik ki egymást az amerikai kormánnyal, mint az egymással szomszédos kirakósdarabkák. Az elmúlt negyven évben a magyarországi amerikai kormányérdek és a Soros-intézményrendszer ugyanannak az éremnek a két oldala volt, leszámítva Donald Trump elnökségének időszakát. A Soros Alapítvány igazgatótanácsába gyorsan bekerült Philip Kaiser, aki ­1980-ig Budapesten szolgált nagykövetként. De a milliárdos az ő 80-as évekbeli utódjától, Nicolas M. Salgótól is számíthatott baráti telefonra, ha segítségre volt szükség az ellenzéki ösztöndíjasaival kapcsolatban. David Pressman, a mostani nagykövet pedig nemrég Soros magánegyetemén, a CEU-n litániázott a magyar kormány ellen: a helyszín szimbolikus, de távolságban is csak pár száz méter az amerikai külképviselettől.

Mára messze kerültünk a fénymásológépektől.

Az Action for Democracynál tartunk, amely évi 12 millió dolláros biznisz, és – állításával ellentétben – nem „mikroadományokból” támogatta a „civil társadalmat”, hanem Soros pénzén a 2022-es magyarországi ellenzéket. Ez nemzetbiztonsági kockázat és törvényellenes. 

Sorosnak két nagy ellensége van. Az egyik az erős állam. Kínában a titkosszolgálat trójai falóval nyúlta le az alapítványát, az esetet azóta is tanítják. A másik az erős, pszichológiai divatszóval reziliens, azaz válságidőben is rugalmasan ellenálló társadalom, amely nem dől be a politikai cukrosbácsiknak.

Soros idővel ugyan, de Magyarországban és a magyarokban is emberére talált. Ha tőle származó idézettel kezdtük, fejezzük is be egy ma már a rekeszizmokat próbára tevő másikkal, ugyancsak 1984-ből: „Az alapítvány célja, hogy támogassa a magyar társadalom kibontakozását. Mint külföldi, nem tudom és nem is tartom feladatomnak meghatározni, hogy ez miből áll”. Mindamellett – teszi hozzá Soros – „az alapítvány sikere […] a magyarországi társadalom fogadókészségén múlik”. Ebben legalább teljesen igaza volt.

Szőcs László

]]>www.magyarnemzet.hu]]>

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Sport (729) Flag gondolja (38) Nézőpont (1) Autómánia (61) Irodalmi kávéház (543) Titkok és talányok (12) Történelem (18) Nagyvilág (1310) Emberi kapcsolatok (36) Gazdaság (721) Életmód (1) Kultúra (9) Szépségápolás (15) Mozaik (83) Heti lámpás (339) Mozi világ (440) Gasztronómia (539) Jobbegyenes (2892) Mondom a magamét (8007) Rejtőzködő magyarország (168) Alámerült atlantiszom (142) Egészség (50) Tereb (146) Vetítő (30) Politika (1582) Belföld (11) Tv fotel (65)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>