Ma 2022 október 07. Amália napja van. Holnap Koppány napja lesz.
6a3e937754813d9e935a1a5fc3733418.jpg

Miss Afganisztán

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

Így vagy úgy, de megtalállak és elkaplak – énekelte némi Unicum elfogyasztása után, a választási vereség biztos tudatában Szabó Tímea Blondie: One Way or Another című számát a Párbeszéd Magyarországért (PM) egyéves születésnapján 2014. március elején.

Megtalállak és elkaplak: a nyilvánvalóan a Fidesz–KDNP-nek címzett kijelentésnek az kölcsönöz sajátos ízt, ha vetünk egy pillantást Szabó Tímea pályafutására.

Szabó Tímea kalandos életútja forgatókönyvírók hadának adhatna ihletet már most. Szegeden tanult kommunikáció szakon, majd a Párbeszéd Magyarországért honlapján olvasható életrajza szerint öt évig brit és amerikai lapoknak, hírügynökségeknek tudósított Magyarországról. A szorgos munka meghozta gyümölcsét: a Harvard Egyetemre került. Az Egyesült Államok legrégebbi és leggazdagabb felsőoktatási intézménye leginkább jogi karáról híres. Szabó Tímea azonban nem a jogállamot, a demokráciát, az alkotmányt vagy az emberi jogokat kutatta itt, hanem valami egészen mást.

A fegyveres konfliktusmegelőzési stratégiákban, illetve a sérülékeny csoportok védelmében merült el jó alaposan. (Az ilyen „konfliktusmegelőző” akciók aztán olyan jól sikerültek, hogy belőlük nőttek ki az utóbbi évek legsúlyosabb helyi háborúi, mint például Irak, Afganisztán, Líbia, Szíria vagy éppen az Iszlám Állam. Korábban sosem látott menekültáradatot generálva.)

Szabó Tímeának elméleti munkásságát volt szerencséje kamatoztatni a gyakorlatban is. 2001-ben Pakisztánban dolgozott, ahonnan egy héttel a szeptember 11-i terrortámadás előtt tért vissza Bostonba. A támadás után beszállt az afgán konfliktus rendezését célzó kutatásokba. Nem tudni, hogy milyen megállapításokra jutott, az azonban ismert, mit léptek az amerikaiak: a közvetlen katonai beavatkozás mellett döntöttek. Ment velük Szabó Tímea is. Kabulba az amerikai bombázások után költözött „konfliktust megelőzni”, két évig a terepen dolgozott Afganisztánban. Mozgalmas néhány év lehetett.

Erre a nem mindennapi élettörténetre célzott Kövér László, az Országgyűlés elnöke akkor, amikor egy interjúban néhány hete azt mondta Szabó Tímeáról: a hozzá hasonló nemzetközileg kiképzett ágensek az elmúlt száz évben időről időre felütik a fejüket Magyarországon. Mind 1990 után, mind előtte. Szerinte ilyen ember volt például Gerő Ernő is.

Gerőt a Tanácsköztársaság bukása után letartóztatták és elítélték, de 1924-ben kiadták a Szovjetuniónak, ahol beiratkozott a Nemzetközi Lenin Iskolába, és belépett a szovjet titkosszolgálatba, az NKVD-be. Számos külföldi megbízatást teljesített, részt vett például abban a „fegyveres konfliktusmegelőzési” akcióban, amely spanyol polgárháború néven vonult be a történelembe. Itt érdemelte ki a „barcelonai hóhér” gúnynevet, de nem a francóisták elleni küzdelmeivel, hanem a trockisták elleni fellépésével. Megtalálta és elkapta őket. Gerő is volt újságíró, szerkesztette például a Szovjetunióban élő magyarországi emigráns kommunisták lapját. Később aztán a rákosista kommunista diktatúra egyik vezéralakja lett, egyike a vezető négyeknek (Rákosi, Gerő, Farkas, Révai).

De hagyjuk a dicstelen múltat, térjünk vissza a jelenbe, Szabó Tímeához. A Párbeszéd Magyarországért társelnöke azzal válaszolt Kövér Lászlónak, hogy nem CIA-ügynök (mondjuk, ezt nem is állította senki, bár játsszunk el a gondolattal, mit mondott volna, ha tényleg az lenne?), és bejelentette, hogy saját nemzetbiztonsági átvilágítását kezdeményezi. Erre azonban végül nem került sor. Nem is kerülhetett. Úgy tűnik, a harvardi képzés során nem tértek ki arra, hogy önmaga átvilágítását senki nem kezdeményezheti. Lényeg a lényeg: nem teljesíthető ígéretet tett, múltja jótékony homályba burkolózhat továbbra is. Mint ahogy továbbra sem tudni pontosan, hogy kik szponzorálták a Bajnai Gordon körül csoportosuló szervezeteket, helyet hagyva még mindig az ezzel kapcsolatos találgatásoknak.

Így vagy úgy, de megtalállak és elkaplak: az már a fentiek alapján is nyilvánvaló, hogy hiba lenne lebecsülni Szabó Tímeát.

Ő volt a második, aki a Bajnai körül szerveződő politikusok közül befutó helyet kapott az Összefogás listáján, csak Bajnai Gordon előzte meg. Ő képviselte a PM-et az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének volt ügyvivője, André Goodfriend búcsúpartiján is. Emlékszünk rá: lényegében Goodfriend vezette azt a példátlan sajtókampányt, amelynek egyetlen eredménye azt lett, hogy immár egyértelműen felhozta és bebetonozta a politikai paletta második helyére a Jobbikot. Azt a radikális pártot, amely – ezzel párhuzamosan – „cukiságkampányával” próbálta és próbálja szalonképessé tenni magát azok köré­ben is, akik korábban mereven elutasították.

Az eredmény láttán mindenesetre ideje feltenni a 10 forintos kérdést: valójában mi volt a céljuk Goodfriendéknek, illetve szövetségeseiknek? Vajon számításba vették-e a lehetséges kimenetelek közül azt, ami végül bekövetkezett? És vajon milyen lehetséges forgatókönyveket mérlegelnek most? Ha már felhozták a Jobbikot, kezdenek is vele valamit? A politikai paletta két szélsőséges szereplőjének összefogására volt már példa a magyar történelemben. Legutóbb a 90-es évek elején: akkor a legantikommunistább SZDSZ és a kommunista utódpárt, az akkori MSZP bútorozott össze, Soros György hathatós közreműködése mellett.

Szabó Tímea 2015. február elején többek között a holokauszthoz fűződő viszonyáról kérdezte a cukiságkampányba belefeledkező Vona Gábort. A Jobbik elnöke nem válaszolt, de 2015 márciusában a Duna-parti holokauszt-emlékhelyhez küldte vezekelni azt a jobbikos képviselőt, akiről kiderült: a párt belső levelezőlistáján azzal büszkélkedett, hogy meggyalázta az emlékművet, beleköpött a cipőkbe. Szabó azt is kérdezte Vonától, hogy mit gondol a cigányozásról, illetve a Magyar Gárdáról, a Betyárseregről és társaikról. A Jobbik elnöke nyilvánosan most sem reagált, ám áprilisban, a tapolcai időközi választási győzelem után bejelentette: a vadhajtásokat le kell vágni a pártban, és aki rasszista a Jobbikban, az keressen más pártot magának.

Furcsa szerelmek szövődhetnek tehát. Ja, Szabó Tímeának ebben is van gyakorlata! Volt férje jobbikos, a párt OVB-delegáltja volt 2010-ben. És emlékezzünk arra, milyen nótát is fújtak a PM szülinapi buliján: „Így vagy úgy, de elkaplak.” Próbálkozásból nem lesz hiány!

Czirják Imre - ]]>www.napigazdasag.hu]]>

Tisztelt olvasók! Legyenek olyan kedvesek és támogassák "lájkukkal" a Flag Polgári Magazin facebook oldalát, a következő címen: ]]>https://www.facebook.com/flagmagazin]]>
- Minden "lájk számít, segíti a magazin működését!

Köszönettel és barátsággal!

]]>www.flagmagazin.hu]]>]]>
]]>

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Gazdaság (667) Politika (1581) Tv fotel (65) Flag gondolja (33) Szépségápolás (15) Mozaik (83) Életmód (1) Sport (729) Emberi kapcsolatok (36) Nagyvilág (1465) Történelem (15) Rejtőzködő magyarország (168) Titkok és talányok (12) Gasztronómia (539) Mozi világ (440) Heti lámpás (260) Autómánia (61) Belföld (8) Tereb (142) Mondom a magamét (6356) Egészség (50) Jobbegyenes (2436) Alámerült atlantiszom (142) Vetítő (30) Kultúra (6) Irodalmi kávéház (514)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>