- 0
A Fantasy Flight Games újabb gyöngyszeme került a birtokomba, és én nem vagyok rest klaviatúrát ragadni és tesztet írni róla. A Gyűrűk Ura, úgy fest, nem sokat veszített népszerűségéből az évek során, így talán ki lehet jelenteni, hogy lényegében mindegy, mikor rukkol elő valaki a franchise újabb és újabb rókabőrével, hisz a siker, kis túlzással garantáltnak tekinthető.
Középfölde misztikus világa ezúttal egy kártyajáték formájában ölt testet és költözik be a nappalinkba, a kérdés pedig csupán annyi, vajon képes-e lekötni az embert valami, amit már töviről hegyire lerágtak, megcsócsáltak, kiköptek, majd századszor is felszolgáltak nekünk.
A játék LCG (Living Card Game) besorolása annyit tesz, hogy a régi metódustól eltérően nem véletlenszerűen összeválogatott csomagokban vásárolhatunk az alapdoboz tartalma mellé további lapokat, hanem rendszeres időközönként, 1-2 havonta megjelenő, fix tartalmú kiegészítők által bővíthetjük gyűjteményünket. A rendszer egyértelmű előnye így az, hogy többet nem kell az égiekhez rimánkodni, hogy kifogjunk valami extra jó lapot. Továbbá elfelejthetjük az idióta cserélgetéseket, üzérkedést, nyerészkedést, meg minden egyebet, ami örök ideje velejárója az ilyen jellegű játékoknak. Nincsenek vagyonokat érő egyedi darabok, gyakorisági kategóriák, hanem lényegében mindenkinek ugyanolyan erőforrások állnak a rendelkezésére.
A rendszer egyértelmű hátránya pedig ugyanaz, mint az imént felsorolt előnyök, hiszen szép számmal vannak olyanok, akik a gyűjtögetésben, csereberében, szerencsés húzásokban éppúgy örömüket lelték, mint magában a játékban. Ki-ki döntse el maga, melyik rendszer a szimpatikusabb a számára, jómagam inkább nem szeretnék e kérdésben igazságot tenni. Már ezt megelőzően is jelentetett meg az FFG LCG játékokat, és mindegyik sikeresnek bizonyult. A recept tehát adott, működik, nincs hát okunk arra, hogy megkérdőjelezzük létjogosultságát.
A LotR szabályrendszerét úgy alkották meg, hogy egyedül is lehessen játszani, ami egyértelműen pozitív gesztus a fejlesztők részéről. Így ha valaki tesztelni szeretné az ötleteit, paklijait, stratégiáját, vagy csak egyszerűen szeretne egy jó partit végigtolni, nem kell megvárnia a haverokat, a hétvégét, vagy a szomszédot. Ha pedig mégis többedmagunkkal állunk neki a kalandoknak, kooperatív játék révén nem egymás ellen, hanem egymást segítve, kiegészítve álljuk a sarat a gonosz hatalmak által keltett viharokban.
Egyre gyakoribb a társasjátékok közt, hogy a szabálykönyvben előre meghatározott forgatókönyveket kell teljesíteni, és nincs ez másként a LotR esetében sem. Az alapcsomaghoz három küldetés jár, és a folyamatosan érkező kiegészítők ezt rövidesen bővíteni fogják, a játékosok feladata pedig az, hogy hőseiket irányítva teljesítsék az előttük tornyosuló akadályokat. A paklinkat szférák szerint csoportosítva kell felépíteni úgy, hogy lehetőség szerint minden helyzetre felkészülten tudjunk reagálni. A rendszer automatizáltságának hála elegendő ideje jut az embernek a következő lépés kifundálására, amire szükség is van, mert a lapjárástól függően bizony pillanatok alatt egy vidám szörnyhentelésből veszedelmes élethalálharc bontakozhat ki.
A szabály gyors, pörgős játékmenetre és rengeteg taktikázásra ad lehetőséget. Az alapcsomag négy, előre összeállított paklit tartalmaz, amikkel azonnal neki is lehet állni az első küldetéseknek. Sajnos azonban darabszámra még így is soványnak nevezhető ez a mennyiség, így egyáltalán nem meglepő, hogy a kiadó villámsebesen kezdi megjelentetni a kiegészítőket.
A világ pedig színes, gyakorlatilag páratlan kidolgozottsága révén a későbbiekben végtelen mennyiségű lehetőséget tartogat még azoknak, akik szeretnének belekóstolni a gyűjtögetős kártyajátékok evolúciójának következő fokozatába.
Nehéz hibát találni a játékban, hiszen hozza a megfelelő színvonalat mind a lapok, mind a szabályok tekintetében. Könnyen elsajátítható, és ugyanilyen könnyen megszerethető rendszere révén ajánlható kezdőknek és haladóknak, magányos farkasoknak és összeszokott párosoknak egyaránt. Ám ahogy már korábban is írtam, nagy szükség van a friss lapokra, mert a játék gyenge pontját egyértelműen a kevés rendelkezésre álló kártya, és az ebből fakadó szűkös lehetőségek jelentik. Ha ezen javítanak, a LotR aligha fog kudarcot vallani a játékosok között
8/10
Sztakó Balázs
Szerző a Flag Polgári Műhely tagja
Előző cikkÉn, a marabu - avagy önkritika rulez!