Gondolom, nem csak engem lepett meg Molnár Csaba, a DK európai uniós képviselője, amikor az utóbbi napokban többször is kijelentette, idézem: „Hazafias kötelezettségem, hogy az EU-s forrásokból nekünk járó pénzek ne érkezzenek meg.” Kijelentésének indoklásával sem maradt adós, amikor hozzátette: „Addig ne jöjjön pénz, amíg az nem a magyar emberekhez, önkormányzatokhoz, vállalkozásokhoz kerül. Nekem hazafias kötelezettségem megakadályozni, hogy az uniós pénzek Magyarországra érkezve négy-öt ember zsebében tűnjenek el.” A pontosság kedvéért nyilatkozatából még egy fontos mondatot idéznék. „A hazánknak járó uniós források visszatartása abban a pillanatban meg fog szűnni, amikor a kormány garantálja, hogy ezeket a pénzeket nem lopják el.”

Most pedig jöjjön az én hazafias kötelességem. Ami szerintem nem csak az enyém, hanem minden tisztességes állampolgáré. Ugyanis kötelességemnek érzem, hogy elindítsak egy olyan kezdeményezést, melyben követelem, hogy Molnár Csaba álljon elő, s nevezze meg, névvel címmel, kiknek a zsebében landolnak azok az uniós pénzek. Hiszen ha valaki bűncselekményről tud, azt köteles jelenteni. Márpedig ő azt állítja, hogy ezeket a pénzeket négy-öt ember teszi zsebre, ez pedig bűncselekmény. Ha a névsorral előállna, rögvest megkezdhetnénk egy alapos vizsgálódást. Ugyanis ha ő tisztában van a négy-öt ember személyazonosságával, azonnal közölnie kellene vagy legalább elindítani egy nyomozást. Fantomokat ugyanis nehéz üldözni, s még nehezebb megtalálni. Jelenleg tehát a tisztelt képviselő úr bűnpártolást követ el, hiszen olyan kijelentést tett, melynek bűnügyi következménye kell hogy legyen, viszont elmulasztotta megnevezni a pénzeket zsebre tévő tolvajokat. Holott nyilatkozatában meglehetősen magabiztosan négy-öt emberről beszél. Ameddig ezek kilétét titokban tartja, s ameddig bizonyítékokkal nem áll elő, addig nézetem szerint bűnpártolást követ el. Tudniillik állít valamit, de fedezi a bűnösöket. Az én logikám civil logika, de állításaimat, úgy gondolom, köteles lenne cáfolnia.

Ugyanakkor kissé különös, hogy abban az időszakban beszél lopásokról, amikor a magasságos Európai Unió éppen példátlan – és hadd tegyem hozzá, hogy mérhetetlenül kisstílű – korrupciós botrányoktól hangos. Kisstílűségben mi sem állunk rosszul, hiszen az úgynevezett guruló dollárok, magyarán a külföldről a baloldali pártokhoz érkező rejtelmes támogatások ügyében, ha jól tudom, még tart a nyomozás. Molnár úrnak ehhez is lehetne néhány szava. Főképp abban tudna segíteni, azok a pénzek kinek a zsebében landoltak. S ha már pénzeknél és korrupciónál tartunk, nekem még az is bajom, hogy uniós képviselőink nemigen néznek utána, hogy a magyaroknak járó pénzek, melyek rendre nem akarnak megérkezni hozzánk, vajon hová tűnnek el. Mely jól viselkedő, parancsra hajlongó emberek vagy szervezetek zsebébe kerülnek?

Szóval immár hazafias kötelességnek nevezhetjük, ha a törvény szerint nekünk járó pénzek kifizetését meggátolja valaki. Egy magyar ember. Aki a jól fizető EU-ban üldögél, és utálja a jelenlegi kormányt. Neki az tetszett, amikor éppen „hazudtunk reggel, éjjel meg este” meg „nem csináltunk semmit” kijelentésekkel öntött nyakon bennünket pártbéli főnöke. Az volt ugyebár az elhíresült őszödi beszéd.  Akkoriban is szakmányban árulták a hazát, sikerült is mindent kiárusítaniuk, de ezt most nem részletezem. Viszont ajánlom tanulmányozásra, s röviden felidézem a hazaárulásról szóló törvényünket, melyben az is benne van, hogy aki állami szolgálat vagy hivatalos megbízatás felhasználásával súlyos hátrányt okoz az országnak, annak cselekedete bizony büntetendő.

Kondor Katalin

A szerző újságíró

]]>www.magyarhirlap.hu]]>