A történtek képi megjelenítése még hatásosabb. A német pénzügyminiszter kerekesszéke lánctalpakon, a szokásos nácizós áthallás itt-ott. Vezető amerikai közgazdászok is kritizálják a feltételek keménységét, az együttérzés teljes hiányát vetve Schäuble szemére. Kritikus hangok Európából is hallhatók. Az elnökséget adó Luxemburg külügyminisztere  a Stuttgarter Zeitung hasábjain nagyobb visszafogottságot kér a németektől – persze csak óvatosan: Németország olyan erős, hogy nincs is szüksége arra, hogy erejét kimutassa. Mindez csak felesleges rossz érzéseket kelt – mondja Jean Asselborn.

Persze majd meglátjuk, hogy hogyan szavaz a csomagról a görög parlament. Ha nincs meg a többség, akkor lehet mindent elölről kezdeni. Ha meglesz, akkor Ciprasz és pártjának népszerűségvesztése előre látható, az előrehozott választások esélye sem kizárt.

Nem árt azonban tudatosítani, hogy másutt is demokrácia van, még a gazdag és ellenszenvesnek mondott Németországban is. Még ott is a szavazatmaximálás a politikusok vezérlő csillaga, még akkor is, ha a 12 éves náci rezsim borzalmait követően a politikai kultúrába sokkal inkább beépültek olyan fékek, amelyek bizonyos fogalmak, politikai kommunikációs eszközök használatát a mainstream politizálásból eleve kizárják. Mármost Németországban is hamarosan fontos tartományi választások lesznek. A megállapodás ismeretében a Baden-Württemberg-i kereszténydemokraták kampányoló vezetője mintha kicsit el is felejtkezett volna az előbb említett fékekről, amikor megelégedéssel azt mondta: „A görög épp eleget idegesített már minket” (Der Grieche hat lange genug genervt), ami nem az idegesítés miatt kínos, hanem az egész nép felelősségét felsejleni engedő „a görög” megfogalmazás miatt. Ám egy ilyen elszólástól függetlenül is a közvélemény-kutatók a Merkel-féle Görögország-politika támogatottságát jelzik. A hétfő hajnali döntés után a megkérdezettek 52 százaléka támogat egy harmadik segélycsomagot, 44 százalékuk ugyanakkor továbbra is határozottan ellenzi azt. Ugyanakkor 78 százalékuk nem bízik abban, hogy a görög kormány tartja magát az ígéreteihez. A német ihletésre Brüsszelben megfogalmazott követelményeket 57 százalék megfelelőnek, 22 százalék nem eléggé keménynek tartja, s mindössze 13 százalék gondolja eltúlzottnak az elvárásokat. Vagyis a német választóknak 13 százaléka osztja a bevezetőben jelzett nemzetközi felháborodást.

Lehet ezen keseregni, lehet a német gazdaság további teherbíróképességét elemezni, de maradjunk inkább a demokratikus játékszabályoknál. Ne felejtsük el, hogy arról az országról beszélünk, amelynek hangadó értelmisége az Európai Parlament-i választások után, a „Spitzenkandidat” elv jegyében a demokrácia meggyalázásának tekintette volna, ha nem Jean-Claude Juncker kerül a Bizottság elnöki székébe. A személye elleni tiltakozással Orbán Viktor végül egyedül maradt, pedig Angela Merkel is sokáig hezitált, de látva a „nagyon demokratikus felbuzdulást” beállt a sorba. Pedig ő már biztosan tudta azt, ami csak később került nyilvánosságra, hogy Juncker milliárdokat vett ki a német adófizetők zsebéből a luxemburgi adórendszer trükkjeivel, fittyet hányva ezzel az adózási fegyelem elvének, s végső soron az európai szolidaritásnak is. Ezzel kapcsolatban sajnos nem ismerjük Jean Asselborn álláspontját.

Mindennek fényében a német adófizetők és megválasztott politikai vezetőik aligha fognak súlyos önvizsgálatot tartani a luxemburgi külügyminiszter intő szavai nyomán, már csak azért sem, mert a német közélet sem maradt adós a görög helyzetet pellengérre állító képes üzenetekkel. Az egyik épp arról szól, hogy a németek évtizedeken át azt hitték, hogy a görög vendéglőkben a fizetés után kapott ánizslikőr, az ouzo ingyen van. Most viszont fizethetik a 295 milliárd eurós számlát.

Egy pillanatig sem kell persze sajnálni Németországot, és véletlenül sem szeretnénk Görögország helyében lenni. De míg Európa-szerte egyre népszerűbbek az euroszkeptikus, radikális, olykor szélsőséges pártok, Németországban az ilyen mozgalmak, ha létre is jönnek, hamar ki is fulladnak. Lásd a Pegida és az AfD (Alternative für Deutschland) sorsát. Az, hogy ez így van, annak bizony ára van, amit valakinek meg kell fizetni.

Prőhle Gergely

helyettes államtitkár, EMMI

Tisztelt olvasók! Legyenek olyan kedvesek és támogassák "lájkukkal" a Flag Polgári Magazin facebook oldalát, a következő címen: ]]>https://www.facebook.com/flagmagazin]]>
- Minden "lájk számít, segíti a magazin működését!

Köszönettel és barátsággal!

]]>www.flagmagazin.hu]]>]]>
]]>