Eörsi Mátyás SZDSZ-alapító menetrend szerinti „szakértései” továbbra is elkerülhetetlenek. A bősz megmondóember minap a Hvg.hu hasábjain osztotta az észt. „Ha Sulyok Tamás ]]>a Velencei Bizottsághoz fordul]]> egy politikai tervvel kapcsolatban anélkül, hogy alaptörvény-módosítást nyújtott volna be a kormány, az csupán annyit jelent, hogy […] nem érti a Velencei Bizottság mandátumát, vagy tudatosan él vissza a köztársasági elnöki pozíció általános tekintélyével.” Még szerencse, hogy itt van Eörsi, a mindenhez is értő jogászember. (Aki egykor az ÁVH-nál tüsténkedő Bauer Körmös Miklóssal futtatott közös ügyvédi irodát.) „A Velencei Bizottság egy köztársasági elnököt érintő beadványhoz, érthető okból, igyekszik »jó arcot« vágni , lám, máris kiküld Magyarországra egy tényfeltáró bizottságot, és úgy tesz, mintha a beadvány komolyan veendő lenne.”
Prókátorunk fogást kereső kérdései nélkülözik a jó modort: „Kit néz bolondnak a köztársasági elnök? Azt várja most a Velencei Bizottságtól, hogy az mondja ki, ő valóban a törvényesség őre?”

És ha azt várja, az miért baj, kedves Mátyás? Aztán miért viseli meg önt ennyire az elnök ellenállása? Érdekes, hogy a korábbi ellenzék milyen fontosnak tartotta a Velencei Bizottság véleményét.

Kis színes. Az SZDSZ utolsó elnöke, Retkes Attila ekképp jellemezte Eörsi Mátyást: „A párt egyik legkellemetlenebb modorú, kifejezetten arrogáns, ráadásul saját eszmetársait is rendszeresen hátba támadó, belső körben megbízhatatlannak tartó politikusa volt. Ideje jó részét karrierépítéssel töltötte. Mindig ódzkodott a magyar nemzeti ügyek képviseletétől.”

Pontos.

Pilhál György - ]]>www.magyarnemzet.hu]]>