Ma 2019 szeptember 15. Enikő, Melitta napja van. Holnap Edit napja lesz.
b9ddd93b82984fc238b69b35b01e1054.jpg

Kahler Frigyes: A kommunizmus hosszú árnyéka

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

Kahler Frigyes jogász, történész korszakos munkásságát a tények tiszteletén túl a mértéktartás, a következetesség, valamint az ok-okozati összefüggések szüntelen keresése jellemzi.

Több évtizedes munkásságának szerves része az 1956-os sortüzek történetének feltárása, a terror, majd a lassan manipulatív diktatúrává szelídülő kommunista terror természetrajzának leírása. Az Antall-kormány 3037/1993 számú határozatával létrehozott Történelmi Tényfeltáró Bizottság vezetőjeként is ragaszkodott az elfogulatlan, objektív tényfeltáráshoz.

Kahler Frigyes a hétköznapi jelenségekből, a napi történésekből, a tényekből, és az ezeket alátámasztó dokumentumokból építkezik. A biztos alapok teszik lehetővé az elméleti konstrukciók felállítását, a következtetések megfogalmazását, a diktatúra működési mechanizmusának egzakt leírását. A proletárdiktatúra megszállott és embertelen hívei egy hazug és mesterségesen konstruált jövőbeli világra hivatkozva indítottak háborút az emberiség józan és tisztességes többsége ellen.

Ennek következményeiről így ír Stéphane Courtois a Kommunizmus Fekete Könyvében:
„…felállítottunk egy hevenyészett számszerű mérleget; ez még csak hozzávetőleges mérleg, még tüzetes pontosítást kíván, de személyes becslés alapján, kézzelfoghatóvá teszi a dolog súlyosságát. És fogalmat ad nagyságrendjéről:
Szovjetunió – 20 millió halott
Kína – 56 millió halott
Vietnam – 1 millió halott
Észak-Korea – 2 millió halott
Kambodzsa – 2 millió halott
Kelet-Európa – 1 millió halott
Latin Amerika – 150 000    halott
Afrika – 1,7 millió halott
Afganisztán – 1,5 millió halott
A nemzetközi kommunista mozgalom és hatalmon nem lévő kommunista pártok áldozatainak száma – kb. 10 000 halott. Ez összesen megközelítőleg százmillió halott.”



A baloldal által ma is védett kommunista ideológusok szerint minden olyan cselekedet erkölcsös, amelyik használ a proletárdiktatúrának és elősegíti a kommunizmus megvalósítását. E mozgalom szellemi utódai ma kizárólag a baloldali és liberális eszmeiséget tartják üdvözítőnek.

E mostani – A kommunizmus hosszú árnyéka alcímet viselő – kötetben közölt előadások és tanulmányok csak megerősítik a fent leírtakat. Kevesen ismerik olyan mélységében a kommunista diktatúrák működési módjait és mechanizmusait, mint Kahler Frigyes.

E kötet olvasói előtt feltáruló világot fölösleges minősíteni: akik számára ez vonzó, azok primitív ösztönök és embertelen, zavaros gondolatok rabjai. Azok aligha értik, miért volt fontos a nyugati nagyhatalmak által is elárult 1956 tizenkét hősies napja. Hogy miért volt aljasság fegyvertelen tüntetőkre lőni, megtorló erőszakszervezeteket működtetni, egyházüldözésbe fogni, besúgók tömegeit alkalmazni.

Ha kell, a szerző világpolitikai összefüggésekben teszi érthetővé a történteket:

„A világ nagyhatalmai még mindig döbbenten álltak a magyar események előtt. Moszkva Mikojan és Szuszlov tájékoztatóját értékelte és Zsukov marsall szovjet honvédelmi miniszter parancsot adott a háborús híradási rendszer kiépítésére. Dallasban Dulles, az USA külügyminisztere a Világpolitikai Tanács előtt tartott beszédében óhaját fejezte ki, hogy Kelet-Európa népei »visszakaphassák szuverén jogaikat és szabadon választhassák meg kormányaikat«. A kulcsmondat, amelyet másként értékelt az amerikai és másként a szovjet vezetés így hangzott: »Mi nem tekintjük ezeket a nemzeteket potenciális katonai szövetségeseinknek». Szovjet olvasatban Dulles külügyminiszter mondata annyit tett, hogy a jaltai érdekszférákat az USA továbbra is tiszteltben tartja, s ehhez képest a magyar forradalom leverése szovjet belügy. (…) Az október 29-én kirobbant szuezi háború miatt megosztott hivatalos nyugati világ egyetlen hathatós lépést sem tett a magyar forradalom érdekében.”

Még ma is tanulságos a Kahler által idézett Faludy György négy sora 1959-ből:

„S van-e választás a hét hájjal megkent tömeggyilkos moszkvai banditák s Washington gyáva, rothadástól gennyes hülyéi között, míg ilyen a világ?”

Kahler Frigyes ismeri a nagy gondolkodók titkait: tudatában van annak, hogy egy kor megértéséhez a tárgy elmélyült ismeretén kívül jó kérdésekre és válaszokra is szükség van. A jó idézetekről nem is beszélve:

„A bírói függetlenséghez szorosan kacsolódik a törvényességről alkotott felfogás. A magas testület a törvényességet, is mint osztálykategóriát értelmezte: »A törvényesség objektív értelmezése azt jelenti, hogy a proletár államhatalomtól függetlenített szemlélet, ami lényegében burzsoá szemlélet.« Domokos József – a Legfelsőbb Bíróság elnöke – pedig nem szégyellte kijelenteni: »Tanuljunk egy kis osztályharcot a fasizmus igazságszolgáltatásától…«”

Akit Kahler Frigyes művei nem győznek meg a kommunista-szocialista rendszerek embertelenségéréről és tragikomikus kisszerűségéről, jobban teszi, ha a kozmopolita amerikai szórakoztatóipar történelemhamisító mágusaira bízza magát.

(Jelen írás a Kairosz Kiadó gondozásában megjelent könyv előszava.)

Tóth Gy. László
politológus,
a miniszterelnök volt főtanácsadója

demokrata.hu

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Alámerült atlantiszom (142) Irodalmi kávéház (468) Tv fotel (65) Sport (728) Életmód (1) Gazdaság (623) Heti lámpás (213) Mozi világ (440) Rejtőzködő magyarország (171) Történelem (12) Autómánia (61) Egészség (50) Flag gondolja (33) Jobbegyenes (1593) Mondom a magamét (3909) Belföld (5) Gasztronómia (539) Vetítő (37) Politika (1571) Emberi kapcsolatok (36) Szépségápolás (15) Nagyvilág (1413) Kultúra (4) Tereb (136) Mozaik (9)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>