- 0
Undorító!
Az akkumulátorgyárakról, az iskolai szegregációról, a robotizációról, illetve a Márki-Zay Péter által „a magyar gazdák nyakába akasztani akart” földadóról is szó esett napirend előtt az Országgyűlésben.
Szabó Tímea, a Párbeszéd frakcióvezetője arról beszélt, hogy szerinte a magyar és az európai jogot is sérti a CATL akkumulátorgyár Debrecenbe telepítése, ezért párttársa, Jávor Benedek panaszt is tett Brüsszelben.
A beruházás sérti például a termőföldvédelmi törvényt, az ugyanis kimondja, hogy az átlagosnál jobb minőségű föld nem minősíthető át. Egy európai norma az emberek tájékoztatását írja elő, egy másik a környezeti hatás kellő felmérését – sorolta, hangsúlyozva: egyiket sem sikerül betartani. Hozzátette, Debrecenben indokolt lenne a vízhasználati engedélyek felülvizsgálata, mégis egy nagy vízigényű gyárat engedélyeznek. Azt kérte a kormánytól: gondolja meg ezt a szerinte súlyosan környezetszennyező, a vízbázisokat veszélyeztető, a jövő generációk életét megnyomorító és hozzáadott értéket nem tartalmazó tervet, és álljon át egy környezetvédő megoldásra.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára válaszában kifogásolta, hogy „Jávor Benedek ismét a hazáját mószerolja”.
Felhívta a figyelmet arra, hogy az unió szinte mindent az elektromos autózásra tett fel, 2035-től csak ilyen autókat lehet forgalomba hozni. Ezért sok ország törekszik arra, hogy ezen új iparágak központjává váljon. A kérdés így az: lesz-e Magyarországon autógyártás a jövőben. Megjegyezte, az iparághoz már most is 160 ezer munkahely kötődik. Szigorú környezetvédelmi szabályok vannak érvényben, ezek betartása minden beruházónak kötelessége – emelte ki.
Szólt a Párbeszéd azon javaslatairól, amelyek szerinte nem szolgálják az ország érdekét, ilyennek nevezve a fegyverküldést Ukrajnába.
A Mi Hazánk csak feszültséget kelt
Dúró Dóra (Mi Hazánk) egy aszódi, iskolai gyermekbántalmazási ügyről beszélt, amelyben két-három agresszív gyerek rettegésben tartja osztálytársait.
Beszámolója szerint a megfélemlített gyermekek sokáig nem merték ezt elmondani, még az a fiatal sem, aki kórházba került egy bántalmazás nyomán. Amikor az ügy az iskolaigazgató tudomására jutott, nem történt semmi – kifogásolta Dúró Dóra, sorolva azokat, akik az oktatási és a gyermekvédelmi ellátórendszerben tudtak a bántalmazásról. – Végül a bántalmazott gyermeket kellett kivenni az iskolából, mert a bántalmazók semmilyen büntetésben nem részesültek – mondta. Kijelentette, a magyar állam képtelen annak biztosítására, hogy biztonságos, egészséges nevelésben részesüljön egy gyermek. Felháborítónak nevezte, hogy a bántalmazottat éri további hátrány és nem az elkövetőt, „akkor is, ha éppenséggel Lakatosnak hívják, mint ebben az esetben”.
Felszólalását a képviselő azzal zárta: „igenis szegregációra van szükség”.
Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára válaszában fontosnak nevezte, hogy minden gyermek biztonságban legyen az iskolában. Ezt számos szabály szolgálja – idézte fel, és szólt az iskolaőrök szerepéről, akik a konfliktusokat kezelni tudják, illetve arról, hogy minden iskolában plakáton hívják fel a figyelmet a gyermekjogi képviselőkre.
A felszólalást a szegregáció melletti indulatos kiállásként értékelte, kijelentette ugyanakkor, hogy a kormány nem olyan megoldást szorgalmaz, mint a Mi Hazánk vagy annak idején az SZDSZ, amely a társadalmi csoportok szembefordításán alapult, hanem minden településen az ott szükséges programot valósítja meg.
Szólt a munkahelyteremtés fontosságáról, a Jelenlét és a Biztos Kezek Gyerekház programról.
Kijelentette: amit a képviselő mond, feszültségkeltésre alkalmas, valódi megoldást azonban a Mi Hazánk még nem kínált.
Ma egymillióval többen dolgoznak Magyarországon
Oláh Lajos (DK) arról beszélt, a robotizáció, a mesterséges intelligencia aktuális kérdés, a kormány aktív beavatkozására van szükség, hogy ne veszélyeztesse a magyarok munkahelyét. Sok szakmában a robotok teljes egészében kiválthatják az emberi munkát – mutatott rá.
Elmondta: tömeges elbocsátásokra kerülhet sor a közeljövőben az ipari robotok miatt. Az emberekkel kellene stratégiai partnerséget kötni, átképezni, felkészíteni kellene őket, hogy alkalmazkodni tudjanak a változó helyzethez – mondta.
Fónagy János, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára úgy válaszolt, hogy valóban időszerű a kérdés, folyamatosan figyelemmel kell kísérni a helyzetet. A történelem során ha időben nem készültek fel az ipari technológiák által okozott változásra, az konfliktusokat okozott – mutatott rá.
Hozzátette: most is olyan időt élünk, amikor az ipari struktúrákat, a gazdaságot és a társadalmat alapvetően változtatja meg az ipari fejlődés. Közölte: a kormány elkészítette a vonatkozó stratégiáját, ebben kidolgozták a célokat. A magyar gazdaság minden nehéz körülmény ellenére fejlődő pályán maradt, a gazdasági mutatók jól alakulnak – emelte ki.
Hozzátette: ma egymillióval többen dolgoznak Magyarországon, mint tizenkét évvel ezelőtt.
Fidesz: Nemet mondunk a földadóra!
A Márki-Zay Péter által „a magyar gazdák nyakába akasztani akart” földadó bevezetése ellen tiltakozott felszólalásában Győrffy Balázs (Fidesz), aki szerint a korábbi ellenzéki miniszterelnök-jelölt a csúfos leszereplés után most Hódmezővásárhelyen akar „nagyot alkotni”, figyelmen kívül hagyva a tavalyi aszályt és az egyéb nehézségeket.
Jelezte: a helyi baloldal megszavazta a lépést a jobboldali képviselők ellenében, azaz „a baloldal nem adhat mást, csak mi lényege”. A baloldal jellemzően csak kiszipolyozni tudja a gazdákat – fogalmazott, hozzátéve, „régi baloldali tradíció a gazdatársadalom megsarcolása, és úgy látszik, hogy ettől nem is nagyon akarnak megválni”. Felidézte: a földadó elleni petíciót mára mintegy 120 ezren írták alá, „hogy a földadóval egyszer s mindenkorra leszámoljunk”.
Reagálásában Farkas Sándor, az agrártárca parlamenti államtitkára „határozott és világos választ” adott: a kormányzat felelőtlen lépésnek tartja és elutasítja a földadó bevezetését.
Hangsúlyozta: mindent megtesznek annak érdekében, hogy megfelelő minőségű, mennyiségű, biztonságos élelmiszer kerüljön a magyar emberek asztalára, eközben folyamatosan emelkednek a termelési költségek az elhibázott szankciók miatt. Kiemelte: mivel a gazdák az újabb költségeket kénytelenek áthárítani, a földadó hatásait végül a fogyasztóknak kellene megfizetniük, „magyarul: az infláció nőne”.
A kormány mindig is hitt a vidéket fenntartó gazdák erejében – jelentette ki az államtitkár, hangsúlyozva, készek a megnyugtató rendezés érdekében jogszabályba foglalni a földadó kivetésének tilalmát.
Borítókép: Jávor Benedek (Fotó: MTI/Mónus Márton)
