Újabb bizonyítékot kaphattunk annak alátámasztására, hogy a valamikor réges-régen több mint 2 millió választópolgár támogatását bíró Magyar Szocialista Párt miért is jutott odáig, hogy a biztos szavazó pártválasztók körében ma már épp hogy csak eléri a 10 százalékot, ami a teljes népességre vetítve olyan 7-8 százaléknyi voksolót - mintegy 5-600 ezer embert - jelent.

Az MSZP egyik prominense, jelesül Harangozó Tamás frakcióvezető-helyettes az ]]>ATV hétfő esti ]]>műsorában mondta el az alábbi, nehezen értelmezhető és még nehezebben minősíthető szavakat: „Van az a fideszes szavazó, akinek ha Orbán Viktor bemegy a lakásába, az orra előtt kirámolja a hűtőt, és kiviszi a lakásból a tévét meg mindent, akkor is kezet csókol neki, és megköszöni, hogy egyáltalán a fényes tekintetét rá sütötte egy pillanatra.”

Ennyire nézik ma le szocialistáink azt a politikai közösséget, amely három egymást követő választáson adott kétharmados kormányzati felhatalmazást a magyar konzervatív vagy ha úgy tetszik jobboldali pártok szövetségének.

A beszélgetés eredeti témája egyébként Manfred Weber budapesti tárgyalása illetve a Fidesz esetleges kizárása az Európai Néppártból volt - már az is megérne egy misét, hogy balos politikusok miért osztják az észt egy másik pártcsalád belső vitájában - és Harangozó mellett ott ült egy másik nagyágyú, a gyurcsánypárti Gréczy Zsolt, no meg persze a moderátor, Rónai Egon, aki mindent csinált, csak éppen nem moderált.
Aki végigbírta nézni ezt az "emelkedett hangú" balos eszmefuttatást, amit eme "nagyszerű emberek" előadtak, az nyugodtan hajthatta álomra a fejét, pláne akkor, ha kormánypárti politikus vagy szimpatizáns.

Amíg ugyanis ilyen színvonalú politikusok irányítják a hazai baloldalt, addig a fideszeseknek, a Fidesz-KDNP-nek nincs túl sok félnivalója.
A nagyobb öröm persze az, hogy Magyarországnak sem attól, hogy ezek még egyszer visszajönnek.

Juhász Attila