A mostani választás – egyebek mellett – választ adott arra a fontos kérdésre is, hogy a fiatalok, a harminc alattiak hogyan vélekednek a kormány politikájáról. Azt előzetesen is tudtuk, hogy a 18 és 29 közötti korosztályban a Fidesz gyengébben teljesít. Hogy a Fideszben pontosan látták, érzékelték ezt, ha másból nem, a fiatalok problémáival, kívánságaival kapcsolatos gyakori kampánymegszólalásból is lemérhettük.

Aztán április 8-án kiderült egy és más. Amelyek megnyugvással és nyugtalansággal egyaránt eltölthetik a kormánypárti híveket. A jelzett korosztályban a Fidesz ugyanúgy győzött (37 százalékkal), mint a többiben, de előnye nem olyan tetemes, mint más életkori csoportokban (összesen 49 százalék). A kormánypárt legnagyobb ellenfele a 18 és 29 éves szavazók körében is a Jobbik, de komoly pozíciókat szerzett a Momentum és az LMP is. Mindez azt jelzi, hogy a családokban a szülők és a nagyszülők egyszerűen karon fogták és az urnákhoz vitték politika iránt nem, vagy csak halványan érdeklődő családtagjaikat, a fideszes mozgósítás tehát elérte a legfiatalabb választókat is. Másrészt a két törpepárt relatív népszerűsége az új stílus, új hangnem igényére mutat rá, nem beszélve a Jobbikról, amely szuperhiteltelensége ellenére mégis hódított a harminc alattiak körében.

Összességében úgy tűnik, a Fidesz most még megszerezte a legfiatalabbak szavazatait, és ez nem kis eredmény annyi baljós jel után. Ugyanakkor könnyen előfordulhat, hogy négy, de főleg nyolc év múlva ez a stratégia már nem lesz elegendő. Ezúttal a választási kampány sokkal inkább a virtuális térben zajlott, mint négy éve. Bár a hús-vér valóság győzedelmeskedett, a Facebook és a tudatipar többi főszereplője már most is szinte kizárólagos információforrás a fiatal választók körében. Mindebből az következik, hogy a Fideszben alaposan végig kell gondolni, mit kezdenek a harminc év alattiakkal, milyen üzeneteket fogalmaznak meg a számukra, és főleg, hogyan érik el őket.

Egy fiatalember politikai szimpátiáját nem adják ingyen, keményen meg kell dolgozni érte. A Jobbik például úgy tizenöt éve szívósan küzd a szavazataikért, Szávay István egyetemi hálózatot épített, amely már régen tovaterjedt az intézményi világon és önálló életre kelt. Bár a Jobbikot mára az összeomlás környékezi, a huszon­évesekkel mindig is ügyesen kommunikáltak, a szakmunkásoktól az értelmiségig jelen vannak e korcsoport életében.

A Fidesznek is szükségszerűen hálózat­építésbe kell fognia, hogy rossz kilátásait visszaszorítsa, szavazatveszteségét minimalizálja. Szükséges ez többek között azért is, mert ahogyan a 90-es évek baloldali tömegpártja, az MSZP elöregedett, törzsszavazói eltávoztak, úgy a Fidesz támogatói sem lesznek fiatalabbak. A leg­elkötelezettebbek száma választásról választásra csökken, és ha a fiatalokat nem sikerül becsatornázni a közéletbe, baj lehet. A mostani kampányban, az országot járva úgy tapasztaltam, hogy gyakran telt házas fórumainkon alig-alig bukkantak fel negyven alattiak, nem beszélve a huszonévesekről. Sovány vigasz, hogy más pártok rendezvényein sem tolongtak.

Ha a párbeszédet a párt erre hivatott ifjúsági szervezetén keresztül kezdeményezi a Fidesz, rossz úton jár. A Fidelitas ugyanis az ifjú, feltörekvő politikusok gyűjtőhelye, onnan származik az elit utánpótlása. Szerepe, rendeltetése ezzel véget is ér. Szélesebb korosztályi párbeszédet rajtuk keresztül nem kezdeményezhetnek, hálózatépítésre a Fidelitas nem alkalmas. Átfogó mozgalomra van szükség, amely nem elsődlegesen a politikán nyugszik, hanem különféle civil tevékenységeken, érdeklődési körök szerint kelti fel a fiatalok érdeklődését a közélet iránt.

Nem osztom azt a véleményt, hogy a fiataloknak előbb-utóbb benő a fejük lágya, és az olcsó, gyors fogyasztásra gyártott, demagóg ígérethalmazból kitekintve rögvest látókörükbe kerül a reálpolitika. Való­jában az a helyzet, hogy aki a Jobbikon vagy a Momentumon szocializálódott, munkába állva, családot alapítva sem feltétlenül fogadja el a polgári Magyarország értékeit. Más pártokat, mozgalmakat megelőzve, a Fidesznek már idejekorán ott kell lennie a harminc alattiak életében. Ehhez – egyelőre – rendelkezésre állnak országos és helyi intézmények, és lassan bontakozik valamiféle jobboldali tájékoztatás a virtuális térben is.

A fő terep azonban a közösség. A mostani több százezer szavazó jelentős része is közösségi élményekkel, otthoni indíttatásból csöppent a közéletbe. A Fidesz eddig elkötelezett, idősebb törzs­szavazóin keresztül kommunikált a fiatalokkal, most ideje elérni őket egyenként, személyesen is. A közösségépítés nem feltétlenül klubot vagy kocsmát jelent, hanem virtuális jelenlétet. Mindazokat a modern eszközöket, amelyeket liberálisok és jobbikosok már évek óta, eredményesen használnak, és amelyek a tüntetésszervezéstől a választási mozgósításig oly sok mindenre alkalmasak, a Fidesznek is birtokba kell vennie.

Elismerem, hogy a munka halad, de csak a hódmezővásárhelyi bukás után pörgött fel a kormánypárti tájékoztatás, és akkor is leginkább néhány ember önfeláldozó, lelkes munkájának köszönhetően. Legközelebb ez nem lesz elég. Sokkal tudatosabban, szervezettebben kell használni a világhálót, a Facebookot, és akkor a polgári Magyarország gondolatai is megérkeznek a fiatalokhoz. Sok területen a Fidesz jobban áll vetélytársainál, és ha a virtuális világban is megjelennek az általa vallott közéleti értékek, nem lesznek problémái a 18–29 közötti korosztállyal sem.

Szentesi Zöldi László -]]> www.demokrata.hu]]>