Ma 2019 július 18. Frigyes napja van. Holnap Emília napja lesz.
Globalista könyörgés a cenzúráért

Globalista könyörgés a cenzúráért

Flag

Szöveg méret

5
Átlag: 5 (1 szavazat)
A nemzetállamoknak lépniük kell.

A cenzúráért kiáltó globalista könyörgés jelzi, hogy nincs új a nap alatt: a haladó program mindig a totalitarizmusnál köt ki.

Nemrég Mark Zuckerberg, a Facebook-alapító és -vezér a Washington Postban kérlelte az országok politikai vezetőit, hogy segítsék őt az internet teljes, mindenre kiterjedő cenzúrázásában.

A haladó könyörgés apropója a christchurchi merénylet volt, amelyben egy, a fehér felsőbbrendűséget hirdető ámokfutó több tucat embert ölt meg egy mecsetben. A haladó ima őszinte, szomorúságból fakadó motivációja hihető is volna, ha a naponta zajló kereszténymészárlás legalább feleennyi figyelmet kapna az univerzum haladó uraitól.

Manapság rossz optikával nézünk a világra. Még mindig a XX. század logikájával akarjuk elejét venni a XXI. század veszélyeinek. A XX. század leckéje az, hogy az emberek szabadságát elsősorban az államoktól kell megvédeni, mert azok hajlamosak elvonni tőlük azt.

A XXI. században azonban gigantikusra nőtt magáncégek fenyegetik az emberek szabadságát, és úgy tűnik, más eszköz híján a nemzetállamoknak kell megvédeniük a szabadságot, legyen szó globalista bürokráciáról vagy kiterjedt cenzúrát működtető nagy techcégekről.

A techutópia kezdeti reménye arra irányult, hogy a web 2.0 biztosítani fogja, hogy minden egyes ember egyenlően férjen hozzá a nyilvánossághoz: mindenki szabadon mondhatja el a véleményét, és ebben nem korlátozhatják önkényesen a hatalommal bíró intézmények vagy emberek.

A globális falu elképzelését a globális diskurzus vágyképe kísérte, amely diskurzus békés és racionális módon értekezik a világhálón.

A kezdeti remény szerint a web 2.0 egy olyan XXI. századi agora lett volna, ahol mindenki szabadon, kényszerektől mentesen mondhatja el véleményét.

Mint annyi más esetben, az utópia végeredménye nem illeszkedik a kezdeti elvárásokhoz. Az újfajta média urai ugyanannyira nem tudtak mit kezdeni a szabad véleménynyilvánítással a gyakorlatban, ahogy a globalista elit politikusai számára is a választók akarata jelenti a legfőbb akadályt céljaik elérésében.

A netizenek (netpolgárok) világát egész addig ünnepelték, amíg az újfajta média poszterfiúja Barack Obama lehetett – ám amikor megválasztották a közösségi médiát rendkívül okosan használó Donald Trumpot, illetve amikor a brexitkampány e közösségi médiumok felhasználásával ért célba, meggondolták magukat.

A teljesen szabad, nyitott, korlátozásoktól mentes közösségi média koncepcióját el kellett engedniük annak érdekében, hogy az „előítéletes, reakciós” felhasználókat (a demokrácia „ostoba tömegeit”) vissza lehessen téríteni a helyes, haladó irányba – vagy ha ez lehetetlen, kizárni kockázatot hordozó tagjait a modern nyilvánosságból.

A brexit és Trump megválasztása után a techelitet alkotó progresszív politikai ortodoxia ugyanazzal a problémával nézett szembe, amivel a haladó politika mindig is: ha hagyják az embereket szabadon beszélni és gondolkodni, előfordulhat, hogy nem az ő politikai céljaikat fogják támogatni.

Ezért úgy döntöttek, inkább átnevelik a népet, és az átnevelt, politikailag korrekt vallást követő néppel építik tovább a szebb jövőt. A progresszív politikai ortodoxia számára azok a szent ügyek, amelyek ma a nemzetközi politika homlokterében vannak. Az ő szemükben a bevándorlók, a különféle „társadalmi nemek” (gender) képviselői, az etnikai és nem keresztény vallási kisebbségek minden bírálat felett álló, védendő csoportok.

Ezért a közösségi médiában e csoportok identitáspolitikai céljait előmozdító és az e csoportokat kritikával illetők elhallgattatására irányuló intézkedéseket kezdtek bevezetni.

A globális techóriások problémát jelentenek a szuverenitás szempontjából is. Felhőalapú szolgáltatásokról van szó, amelyekkel szemben ott vannak a nemzetállamok területalapú szabályai. A nagy techcégeknek nincs hazájuk, mindenhol otthon vannak és sehol sem, kicsúsznak a hagyományos törvények és szabályozás kezei közül.

A nagy techcégek komoly kihívás elé állítják a nemzetállami szuverenitást. Sőt: puszta létezésükkel e szuverenitás érvényességét vonják kétségbe. Létezhet-e egyáltalán nemzeti szuverenitás, ha az életünkre az egyik legnagyobb befolyással bíró közösségi média nem tartozik a nemzeti szabályozás hatáskörébe?

Kialakult egy globális – és globalista –, elszámoltathatatlan, felelőtlen elit, amely több milliárd ember gondolkodását befolyásolja minden percben, és amely nem tartozik elszámolással senkinek, legkevésbé a népnek, a polgároknak, a nemzetállamoknak.

A Facebook és társai egyéb szempontból sem ártalmatlan szereplők. Világossá kell tenni: a Facebook abból él, hogy felhasználóinak adatait adja el másoknak. És ha valamit megtanultunk a sorozatos botrányokból, az éppen az, hogy az adatnál – legfőképpen a személyes adatnál – értékesebb valuta manapság aligha létezik.

Az az értelmezési lehetőség is jogosan felmerül, hogy a web 2.0 révén tulajdonképpen a politika (és benne az állampolgárok politikai aktivitásának) áruvá tétele történt meg. A közösségi média révén a piac szolgáltatássá tette a politikai nyilvánosságot, áruvá a politikai véleményt és a közbeszédet.

A Facebook és a globális techóriások nem tekintik magukra nézve érvényesnek a nemzetállamok hatályos törvényeit. Magyarországon a szólásszabadság alkotmányos védelem alatt áll, a Facebook mégis nap mint nap megsérti azt.

A nemzetállamoknak ezért lépniük kell. Ezzel a problémával nem vagyunk egyedül: nemrég Donald Trumpnak rendeleti úton kellett érvényt szereznie az Egyesült Államok alkotmánya első kiegészítésének, azaz a szólás­szabadságnak az amerikai egyetemi campusokon eluralkodó totalitárius, politikailag korrekt gyakorlat miatt.

Teljesen nyilvánvaló, hogy a Facebook és a közösségi médiaóriások politikai szereplők, politikai célokért küzdenek és politikai logika mentén cselekednek.

Egy progresszív ortodoxiát képviselnek, amely üldözi az eretnekeket és azon igazságokat, amiket csak az eretnekek mondanak ki – főként kedvenc ügyeikről, a bevándorlásról, az iszlamizmusról, a nemzetekről, a gender- és LMBTQ-lobbiról. A teljes körű politikai cenzúra egyre szűkíti a használható szavak és a megbeszélhető témák körét.

Felmerül a kérdés, hogy vajon milyen lehetőségei vannak egy nemzetállamnak, hogy fellépjen a polgárok alkotmányos jogait megsértő médiaóriások gyakorlatával szemben?

A Századvég Alapítvány javaslatai a következők:
1. Hagyományos tömegmédiának minősítik a közösségi médiát, és ugyanúgy szabályozzák, mint a többi tartalomszolgáltatót.
2. Trösztellenes intézkedéseket hoznak, feldarabolják a monopol szolgáltatót, vagyis a kisrészvényesek tulajdonába adják azt.
3. Kiterjesztik a közösségi média tevékenységi körére a nemzetállam területi hatályát és alkotmányos szabályait.
4. Keményebb jogi eszközökkel lépnek fel a szólás- és véleményszabadság alkotmányos jogainak külső korlátozóival, az önjelölt cenzorokkal szemben.

A Facebook-cenzúra a progresszív totalitarizmus legújabb projektje. A közösségi oldalak cenzúrája morálisan védhetetlen, hiszen lábbal tiporja a szólásszabadság alapelvét; politikailag veszélyes, hiszen tagadja a nemzeti szuverenitáson alapuló törvények és szabályok érvényességét.

Továbbá megfoszt bennünket az igazság megismerésétől, mert annak teljes körű bemutatását tilalom alá helyezi. Igazság, szabadság, szuverenitás: ma ezek az értékek jelentik a tüskét a baloldali, technológiavezérelt, progresszív szép új világ szemében.

Megadja Gábor

A szerző a Századvég Alapítvány vezető kutatója

]]>www.magyarnemzet.hu]]>

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Flag gondolja (32) Irodalmi kávéház (465) Életmód (1) Történelem (4) Politika (1571) Gazdaság (616) Belföld (5) Nagyvilág (1386) Emberi kapcsolatok (36) Alámerült atlantiszom (142) Rejtőzködő magyarország (171) Heti lámpás (207) Gasztronómia (539) Kultúra (4) Egészség (50) Szépségápolás (15) Mozi világ (440) Tereb (129) Vetítő (37) Autómánia (61) Jobbegyenes (1556) Mozaik (6) Mondom a magamét (3761) Tv fotel (65) Sport (727)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>