2010 előtt szisztematikusan eladták az állami vagyont, kiárusították az országot, és elzálogosították a polgárok jövőjét. Nem csupán folyamatosan csökkent a nemzeti vagyon, és növekedett a hiány, mindez a nemzeti önrendelkezésünket, szuverenitásunkat érintette a legérzékenyebben. Az állam olyan ellátórendszerekben vesztette el a cselekvő- és döntőképességét, befolyását – például a földgáztárolókban, a közműszolgáltatókban –, amelyek a mindennapok működését, biztonságát garantálják. Az állam így sok esetben nem tudta ellátni alapvető szabályozói és döntési feladatait. E folyamatokkal szemben 2010 után egyértelműen előtérbe került a stratégiai ágazatok visszaszerzése, az ellátásbiztonság meg­teremtése és így az állami befolyás újbóli meg­teremtése a kulcságazatokban. E célért  folyamatosan növelni kellett az állam vagyonát, a közvagyont elherdálás helyett jó gazdaként gyarapítani kellett.  2010-et követően az állam nem eladta, hanem visszavásárolta a stratégiai vállalkozásokat. 

Ez a folyamat 2011-ben kezdődött, a Mol 21,2 százalékos tulajdonhányadának visszavásárlásával a Szurgutnyeftyegaztól. Innen számítható, hogy a magyar állam megindult azon az úton, hogy újra befolyással rendelkezzen az energiaszektorban. Abban az évben megvásárolta a Rábát is. 2012 őszén a Magyar Fejlesztési Bank 38,5 százalékos tulajdont szerzett a Takarékbankban, majd 100 milliárd forintos forrással megindult a takarék­szektor fejlesztése. 2013-ban az állam megvásárolta a Mahart PassNave Személyhajózási Kft. 51 százalékos részesedését. Ugyanabban az esztendőben megvette az E.On-­csoport magyarországi földgáz­ipari érdekeltségeit, s ezzel visszaszerezte többek között a földgáztárolókat, amelyek elsősorban a téli hónapokban a gázellátás biztonságát garantálják. Emellett az E.On gázüzlet­ágának megszerzésével a kereskedőcég és a magyar­–orosz gázszerződés is hazai kézbe került. Így megszűnt az a döntési képességet s ezáltal a szuverenitást korlátozó tényező, hogy a magyar állampolgárok gáz­ellátásával kapcsolatos tárgyalásokba a magyar államnak semekkora, egy piaci magánszereplőnek pedig kizárólagos beleszólása volt. 

2014-ben az állam az RWE-től és a fővárostól megvásárolta a Főgázt, azaz megjelent a lakossági gázellátás területén. Ebben az évben került állami tulajdonba az Antenna Hungária, vagyis újból az államhoz került az ország legnagyobb földfelszíni műsorszóró vállalata. 2014-ben megvásárolta az MKB-t, aztán később magyar befektetőknek értékesítette. 

2015-ben a Miniszterelnökség irányításával az MFB-csoporthoz tartozó Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. megvette az amerikai General Electrictől a Budapest Bank 100 százalékát. 2016-ban a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank 15-15 százalékos tulajdonrészt vásárolt az Erste Bank Hungary Zrt.-ben. A nehézségekkel teli utóbbi évek sem változtattak a stratégiai logikán, s az állam vagyona tovább bővült a reptér megszerzésével.