{...} gazdaságunk súlyos fertőzöttségéről, az adóhivatal vezetőinek korruptságáról azzal a dokumentummal, ami szinte egy időben keletkezett a kitiltási botrány kirobbanásával, és bármiféle csúsztatás, mellébeszélés, hazudozás nélkül fejezi ki az Egyesült Államok ellentmondást nem tűrő beavatkozási szándékát a magyar belpolitikába.

A választási törvény módosításától a reklámozás szabályozásán keresztül az Alkotmánybíróság hatásköréig igen széles azon politikai témák köre, amelyek intézését a magyar nép a demokratikusan megválasztott parlamentre és a kétszer is kétharmados győzelmet arató pártok által jelölt kormányra bízta, nem Hillary Clinton köreire. Ám mint értesülhettünk róla, Goodfriend úréknak ezzel baja volt, és baja van ma is.

A választópolgárok azon részét, akik szavazatukkal hozzájárultak a helyzet ilyen alakulásához, régóta foglalkoztatja az a kérdés, mi okozhatja ezt az élénk tengerentúli érdeklődést aziránt például, hogy ösztönzi-e kellő mértékben a magánadományokat a kormány a civilszervezetek részére. És miért hadováltak közben hivatali visszaélésről, korrupciós fenyegetettségről? Most, hogy a Mandineren nyilvánosságra került a titkos non-paper, szerencsére megoldódott ez a dilemma is.

A túlmozgásos főnökéhez kísértetiesen hasonlóvá vált Gréczy Zsolt DK-s politikus ugyanis azonnal lerántotta magukról a leplet, és közölte a Vörös Hadsereg napiparancsait megszégyenítő hangnemben készült irományról, hogy nehéz kritikával illetni, hiszen pontosan azokat a normákat tartalmazza, amiket a magyar demokratikus ellenzék is hétről hétre követel. Tehát az amerikai szándék sem volt más, mint amit a honi Orbán-fóbiásoktól megszokhattunk, vagyis a „rezsim” elsöprése, a demokratikusan megválasztott kormány megbuktatása.

Demokrácia az, ha azok vannak hatalmon, akik ájultan igyekeznek kiszolgálni valamelyik aktuális nagyhatalmat. Legalábbis így képzelik a szanaszét esett baloldal osztódással szaporodott pártocskáiban. Őket nem háborítja föl most sem a durva semmibevétele nemzeti szuverenitásunknak, sőt, együtt izgulnak az amerikai nagykövetség politikai osztályával, ahol állítólag alig várják, hogy vége legyen a menekültkrízisnek, mert akkor újra a kormányt lehet vegzálni.

Az sem érdekli a felfuvalkodott észosztókat, hogy egy vidéki embercsempészbanda szervezettebben működik, mint ez az „amerikás” ellenzék. Így amennyiben tavaly az ő elképzeléseik szerint alakultak volna a dolgok, akkor nem krízis lenne most, hanem soha nem látott káosz, s miközben a bevándorlók tömegei átjáróháznak használnák hazánkat, ők a harmincadik miniszterelnök-jelöltet öntenék nyakon egy vödör vízzel. Valami miatt mégis ők kellenek az Egyesült Államoknak. Valami miatt mégis őket, és az őket támogató álcivileket preferálja a világ csendőre szereptől egyáltalán nem idegenkedő szuperhatalom.

Ha mélyebben belegondolunk, mi ennek az oka, az élettől is elmegy a kedvünk. Ugyanis egyetlen esetet sem tud mondani senki a jelenlegi hatalom regnálása alatt, amikor Magyarország ne lett volna jó szövetségese az Egyesült Államoknak, ne teljesítette volna a nemzetközi szerződések alapján rárótt kötelezettségeket, ne vett volna részt a közös akciókban, akár nagyon távol határainktól. Mégis rossz hangulatot tudtak kelteni a jó viszony ellenére azok, akik most Amerika-ellenes hangulatkeltéssel vádaskodnak.
Milyen kár, hogy a hazaárulás törvényi tényállásának átgondolását nem javasolta az ügyvivő úr!

Gajdics Ottó

]]>www.magyaridok.hu]]>

Tisztelt olvasók! Legyenek olyan kedvesek és támogassák "lájkukkal" a Flag Polgári Magazin facebook oldalát, a következő címen: ]]>https://www.facebook.com/flagmagazin]]>
- Minden "lájk számít, segíti a magazin működését!

Köszönettel és barátsággal!