Fricz Tamás - Hogyan jutott el a PM Gyurcsányig?

Az elmúlt huszonhárom év egyik híres-hírhedt „fenegyereke”, Torgyán József valamikor a kilencvenes években feltette a kérdést a szocialisták felé a parlamentben: vajon hogyan jutott el az MSZP Marxtól a Fotexig?

Nos hát, én meg azt kérdezném 2013 decemberében: hogyan jutott el Jávor és Karácsony Schiffer Andrástól Gyurcsány Ferencig?

Hozzá kell ehhez tennem: a szocialisták – pontosabban: posztkommunisták – néhány éves „vajúdás” után fedezték fel magukban azt, hogy a marxista osztálytudatnál egyre fontosabb számukra a magáncégekből feléjük áradó pénzmennyiség, s így váltak kapitalizmus-ellenesekből „Fotex-tudatú”, neo-neoliberális kapitalizmusimádókká.

S bár ez is teljesen hiteltelen fordulat volt – Torgyán erre helyesen mutatott rá –, mégis, ehhez képest Jávor Benedek, Karácsony Gergely és a többi Párbeszéd Magyarországért-os politikus röpke egy év alatt tett meg egy 180 fokos fordulatot, ami mindent növelhet politikusok és politikai párt esetében, csak éppen az érintettek hitelességét nem. Jávorék nem tettek kevesebbet, mint hogy a „lehet más a politika” gondolatától elfordultak és immáron „a magyar politika csak ugyanolyan lehet” elvét hirdetik fennen és bőszen.

És ezért kár.

Schiffer Andrással az élen – aki továbbra is kitart a kezdeti elvek mellett – abból indultak ki az LMP megalakulásakor, hogy szakítani kell a magyar politikai élet hiábavaló és lejáratott törésvonalaival, amelyek mentén csakis a megosztottság és a széthúzás uralkodhat el a politikában, ami nem vezet sehová, csak ahhoz, hogy az ország tönkreteszi önmagát. Emellett kiemelten hirdették, hogy a hatalom mindenáron való megszerzése nem lehet a politikai élet öncélja, illetőleg egyetlen valóságos célja: helyette az ország sorsát felemelni hivatott közös értékek és érdekek mentén kell politizálni, ezek közül is gyakran hangoztatták a szabadság, a környezetvédelem, a demokrácia, a politikai tisztesség, a korrupció elleni közös és határozott fellépés s a többi értékeit és fontosságát. A politika morális tartalmát helyezték előtérbe, a jogszerűséget, a hatalommal való visszaélés elleni határozott fellépést.

Azt hangsúlyozták a kezdeti időszakban, hogy nem tudnak közösséget vállalni az általuk lejáratottnak mondott, bal- és jobboldali politikai elittel. Nem fogadják el az általuk hatalomkoncentrációval vádolt Orbán-kormányt, de ugyanúgy nem kívánnak közösködni a szocialistákkal, s különösen nem a „Ferenc testvér” (tudják, a hetente bérmálkozó) által irányított Demokratikus Koalícióval. Utóbbival kiemelten nem, hiszen Gyurcsány miniszterelnöksége és irányítása alatt történtek a 2006. őszi rendőri brutalitások, az emberi jogok lábbal tiprása. S miközben a baloldali Európa hallgatott, Schiffer András és jogvédő társai mindent megtettek a jogsérelmet szenvedett, ártatlan emberek védelme érdekében. (Európa akkor bizony „csendes” volt, nem úgy, mint most, az ukrán felkelők elleni brutális rendőri fellépés esetén…)

És tessék: a Schiffer Andrással és az LMP-vel szakító PM-vezetők, többek között Karácsony Gergely néhány napja azt nyilatkozta: megfelelő feltételek között nem zárható ki a Gyurcsány vezette DK-val az együttműködés…

Így múlik el a világ rövid életű dicsősége, így lesz „lehet más a politikából” a következő gondolat: „szövetkezzünk az ördöggel, sőt az általunk néhány hónapja alapjaiban és mélyen elutasított Gyurcsány Ferenccel is Orbán megbuktatásáért”.

Mi is történt valójában? Az eddig egyöntetűen elutasított politikai elit egyik oldalához odaálltak Karácsonyék, odaálltak az Orbán-gyűlölő politikai táborba, s ezzel elárultak mindent, amiben eddig állítólag hittek, amiért állítólag szövetkeztek.

A Párbeszéd Magyarországért „beállt a sorba”, egy lett a sok unalmas, egyedül az Orbán-kormány megbuktatásában egyetértő, baloldalinak gúnyolt kis pártok sorában. A PM ez által tekintélyét vesztette és hiteltelen lett.

Hiába hivatkoznak arra, hogy mindezt azért teszik, mert az Orbán-kormány veszélyt jelent az országra és a demokráciára. Ha még egy pillanatra feltennénk, de nem megengednénk, hogy ebben igazuk van, akkor is óriási logikai bukfencet hajtanak végre: a szocialistákkal, illetve az emberi jogokat lábbal tipró Ferenc testvérrel akarják majd megvédeni (!) a demokráciát és az országot, azokkal, akik mindkettőt tönkretették – egyébként többször is.