Most, hogy az év egyik legellentmondásosabb filmjét, „A Wall Street farkasát” világszerte tízmilliók látták, de már Magyarországon is százezrek nézték végig, egyre többen el tudják képzelni, miként is lehet a bankvilágban heti 100-120 órát dolgozni. Gyakorlatilag megállás nélkül, kialvatlanul.

Az elmúlt időszakban, talán épp a mozifilmnek köszönhetően, egymás után jelentik be nagy Wall Street-i bankok, hogy arra kérik az elemzőiket (nem utasítják őket, csak kérik), hogy lehetőség szerint ne dolgozzanak a hétvégén.

A Bank of America például azt szeretné, ha befektetési bankárai havonta legalább négy hétvégi napon pihennének. Vagyis minden hétvégén egyszer. Vagy szombaton, vagy vasárnap. A hétköznapok 15 órás terhelését ez a kérés persze nem érinti, de például a Goldman Sachs munkaszervezési szempontból „lehetővé tette”, hogy az elemzői a teljes hétvégét kihagyva (tehát havonta nyolc napot pihenve) heti átlagban „csak” 70-75 órát dolgozzanak. Ez ugye, öt munkanappal számolva, még mindig napi 14-15 óra. Mi van? Miért és hogyan?

A probléma állítólag a tudásalapú gazdasággal van, és ilyen helyzet nem csak az extrém példaként emlegetett bankárvilágban tapasztalható. Természetesen minél nagyobb a konc, értsd a megkereshető pénz, annál kapzsibbak lesznek az emberek, és annál jobban hajszolják őket, vagy legalábbis hagyják hajszolni magukat. De a Wall Streettől távoli munkahelyeken is, ügyvédi irodáktól kezdve magánklinikákon át az építészstúdiókig rengeteg munkahelyen, Amerikától egészen Magyarországig nagyon sokan túldolgozzák magukat. Az angolul „overworking”-nek nevezett, lassan szociológiai problémává váló jelenség mögött a szakértők az internet és a mobiltelefon-technológia fejlődését, ezen keresztül pedig az örökös elérhetőség kialakulását sejtik.

Sokan tényleg nem is csak 15 órát dolgoznak naponta, hanem állandóan. 24/7 – ez is amerikai varázsszó, 24 órán át elérhetőnek lenni a hét mind a 7 napján. Bármikor telefonálhat a főnök, este 11-kor is, vagy jöhet e-mail hajnalban, pörög mindenki és minden munkatárs, óriási a verseny, és ha reggelre nincs az e-mail megválaszolva, akkor lusta az alkalmazott.

Főleg a fiatalokat, a bizonyítani vágyókat zsarolja a rendszer. A nyugati világban a harminc év alatti, magasan iskolázott, tudásalapú generáció küzd leginkább a kialvatlansággal, fásultsággal, kiégettséggel. És romlik drasztikusan a teljesítménye. A Harvard Business School friss felmérése szerint a nyugati világ értelmiségi munkaköreinek több mint a felében ma már minimum 65 órát kell hetente dolgozni. Ötnapos munkahéttel számolva az körülbelül napi 12 óra. Nehéz így élni, tudják ezt Magyarországon is egyre többen.

Ahogy a fáradt munkás selejtet termel, úgy az értelmiségi is egyre rosszabb teljesítményt nyújt, és a végén kiderül: totálisan értelmetlenül hajszoljuk magunkat, egymást és a környezetünket az ilyen élhetetlen életek mókuskerekeiben. Van megoldás?

Frei Tamás - metropol.hu

Kapcsolódó anyagok:

• ]]>Az amerikai filmkritikusok kedvencei]]>
• ]]>Börtönre ítélték a Goldman Sachs volt brókerét]]>
• ]]>14 millió dolláros bírság az exbankárnak]]>

Tisztelt olvasók! Legyenek olyan kedvesek és támogassák "lájkukkal" a Flag Polgári Magazin facebook oldalát, a következő címen: ]]>https://www.facebook.com/flagmagazin]]>
- Minden "lájk számít, segíti a magazin működését!

Köszönettel és barátsággal!

]]>www.flagmagazin.hu]]>