Ma 2024 október 09. Dénes napja van. Holnap Gedeon napja lesz.
Földi László: Puccsisták a XXI. században

Földi László: Puccsisták a XXI. században

Flag

Szöveg méret

5
Átlag: 5 (1 szavazat)

Nem kizárt, hogy Magyarországon is előbb-utóbb életre kell hívni egy magánhadsereget.

 

A XX. században főként Dél-Amerikában használták a katonai puccs kifejezést, mely formájában igen, de tartalmában sosem fedte egy katonák által végrehajtott államcsíny igazi lényegét. Az események mögött – bármilyen jelszóval és címkével robbantották is ki – politikai és ezzel párhuzamosan gazdasági érdekek húzódtak meg. Még pontosabban, olyan csoportok stimulálták a hadseregek egyes vezetőit, akik alkotmányos módon, például a választásokon többnyire eredménytelenek voltak a hatalom megszerzésére tett kísérletben. Egy katonai ­akciót követően azonban a megválasztott kormányt eltávolítva hatalomra kerülhettek. Később ők is gyakran erőszakos, politikai természetű halált haltak, vagyis újabb puccsok áldozatai lettek.

A katonai puccs mint fegyveres szervezetek egyfajta politikai aktivitása belső logikáját tekintve távol áll az európai értékrendtől és modern kori történelmünktől. 

Európában ugyanis a puccsok politikai sandaság módszerével tűntek fel és értek el sikereket, amihez ritkán használtak katonákat. Történt ez úgy, hogy közben a társadalom nagy része észre sem vette, manipuláció áldozata. Így kerülhettek hatalomra szélsőséges ideológiát képviselő erőterek pártoknak álcázva. 

Adolf Hitler húzásai, vagy 1947-ben a magyarországi kék cédulás választás konkrét példák arra, hogy a puccs elsősorban politikai akcióterv és kevésbé tábornokok hatalomvágya.

A XX. századi történelmi példa azonban búcsúzott, amikor pár nappal ezelőtt Oroszországban – vagyis Európában – valóban szó szerint életre kelt olyan katonai puccs, amit katonák próbáltak végrehajtani és a sereget irányító parancsnok személyes ambíciójától vezérelve. Az orosz Wagner magánhadsereg és annak parancsnoka döntött úgy, hogy rendcsinálásnak álcázva – saját frusztrációját levezetendő – indul megdönteni az orosz kormányt. Hogy elég-e ehhez egy jól felszerelt, 40-50 ezer fős harcedzett katonaság, egyelőre nem tudjuk, lévén a kormánydöntés elmaradt, egy konszolidáció felé mutató tárgyalásos megegyezést követően.

Miért érdekes a katonai puccs kérdése mégis? Mert a régi igazság bukkan elő: aki farkast kiált, annak előbb-utóbb meg is jelenik az ordas. Egyszerűbben fogalmazva, eddig nem volt jellemző katonák akarata szerinti kormánydöntő akció, mára viszont együtt kell élnünk ennek lehetőségével. Persze, mint általában, a háttérből eme próbálkozásból is előkandikál a politikai érdek. 

A hatalom közvetetten felelős a modern katonai puccsok esetleges kialakulásáért. Egyszerűen azért, mert engedi magánhadseregek létrejöttét. Sőt, saját érdekének megfelelően alkalmazza azokat Moszkvától Londonon keresztül Washingtonig.

A nagyhatalmak – néhány kisebb is – teret engedtek egy elfogadhatatlan struktúra kiépítésének, bár köztudott, hogy az alkotmányos keretek nem teszik lehetővé magánhadsereg vagy akár magán-titkosszolgálat létezését.

Ilyen tiltó joghelyzetben kifejezetten abszurd, amikor kormányzati érdekek mentén aktivizálják ezeket, miként a Wagner-csoport esetében megesett. Az ilyen lépést még az sem igazolja, hogy Ukrajna is bevetette saját Azov nevű hadtestét, hogy „magán” harcoljon „magán” ellen. Miért tűnik úgy tehát, hogy van létjogosultsága a magántulajdonban lévő seregeknek?

Alkotmányos rend ide vagy oda, a politika legalább két ok miatt kénytelen életteret kínálni a törvénytelen helyzetnek. Az egyik, hogy a magánhadsereg (esetleg -titkosszolgálat) vélelmezhetően rugalmasabban kezelheti a „harctéri etikát”, mint a reguláris erők. Ez nem túl erkölcsös, de éppen ezért „politikus” megoldás egy krízishelyzetben.

Ezt nevezik a politika rugalmasságának.

A másik ok pedig a politikai kényszerből eredeztethető. Nemes egyszerűséggel arról van szó, hogy a felpuhult XXI. századunkban a társadalmi krízis elérte a rendvédelmi szervek állományának egy részét, és a politika azt gondolja, hogy talán képtelenek megfelelni az egyre nagyobb kihívásoknak. Száz évvel ezelőtt a haza védelme egyértelmű volt: feltétel nélküli önfeláldozást jelentett annak minden előzményével és következményével. Ha így közelítünk napjaink logikájához, nem kizárt, hogy Magyarországon is előbb-utóbb életre kell hívni egy magánhadsereget, hogy gátlásoktól mentesen kiképzett katonák is részt vegyenek országunk védelmében. 

Az alkotmányt megkérdőjelező, ezért nemkívánatos „struktúrakiegészítés” előszele már meg is érkezett, amikor a magyar hadsereg vezérkari főnökének parancsát az ügyészség – névtelen feljelentés alapján – abszurd módon vizsgálni kezdte.

 Az ok: az „elvetemült” tábornok szigorú kiképzésre utasított néhány katonát, akiket egyébként – ha igaz a velük kapcsolatos vád – hadbíróság elé kellett volna állítani.

Magas beosztású katonai vezetők sofőrjeként – nem kizárható módon – a kocsikban hallottakat továbbadták illetékteleneknek. Ha így volt, ezért miért járna hadbíróság, és nem egy enyhe büntetésnek számító harctéri kiképzés? El kell olvasni az eskü szövegét, melyet a fegyveres testületek állománya köteles szó szerint betartani. Ennek egyik, talán legfontosabb eleme a titoktartás. Aki ezt bármely okból megsérti, bűncselekményt és nem fegyelemsértést követ el. Aki pedig parancsnokként számonkéri, elismerést és nem ügyészi eljárást érdemel. Még akkor is, ha a jogvédők túlizgulják a fegyelmezetlen katonákkal szembeni intézkedést. Nyilván teszik ezt azért, mert közülük csak kevesen szolgáltak például sorkatonaként. 

A világon minden fejlett hadseregben – ha komolyan vesznek egy kiképzést – erőltetett igénybevétel éri a katonát. Ami azt is jelenti, nincs ideje a fecsegésre, bizalmas információk szivárogtatására.

A legszomorúbb, hogy a fenti, cinikusra sikeredett eszmefuttatás sem képes eltakarni azt a kesernyés, kiábrándító képet, hogy mivé lesznek a legalapvetőbb értékeink, amelyeket – ha így folytatódik – még magánhadseregek sem óvhatnak meg a jövő generációi számára.

Földi László

A szerző titkosszolgálati szakértő, a Védett Társadalom Alapítvány kuratóriumának elnöke

]]>www.magyarnemzet.hu]]>

 

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Kultúra (9) Szépségápolás (15) Belföld (11) Heti lámpás (327) Gazdaság (717) Mondom a magamét (7868) Nagyvilág (1310) Gasztronómia (539) Egészség (50) Sport (729) Nézőpont (1) Történelem (18) Irodalmi kávéház (537) Tv fotel (65) Tereb (146) Autómánia (61) Titkok és talányok (12) Alámerült atlantiszom (142) Mozi világ (440) Mozaik (83) Rejtőzködő magyarország (168) Flag gondolja (36) Vetítő (30) Életmód (1) Politika (1582) Emberi kapcsolatok (36) Jobbegyenes (2853)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>