17 188 000. Tizenhétmillió-száznyolcvannyolcezer. Tavaly ennyi ember kényszerült elhagyni otthonát természeti katasztrófák miatt. Ez közel két magyarországnyi embert jelent.

Azonban ez a szám például 2010-ben több mint 42 millióra rúgott. Hogy ebből mi miért nem éreztünk semmit? Mert ezek az emberek elsősorban a saját országuk határain belül kerestek biztonságot.

Egyelőre.

Az utazási irodák katalógusaiba illő gyönyörű, türkizkék színű tenger öleli körbe Kiribatit, ahol színpompás korallzátonyok veszik körbe a sekély vizű lagúnát. A kék különböző árnyalatai játszanak egymással a horizonton, ahol összeköszön a tenger és az égbolt. A fehér homokból szorosan egymást követve emelkednek ki a magasba törő pálmafák. A csendet csak az águkon gubbasztó madarak és az óceán morajlása töri meg. Igazi nagybetűs DREAMLAND.

Legalábbis, ha valaki a közeljövőben beköszöntő nyugdíjas éveit tervezgeti. Kiribati két méterrel a tengerszint felett fekszik, és az első ország lehet, amely a klímaváltozás következtében – a tengerszint-emelkedésnek köszönhetően – eltűnik a Földről. Így nem csoda, hogy bármennyire is paradicsomba illő a környezet, aki teheti, az inkább menekülne. A Kiribatin élő Ioane Teitiota volt az első ember, aki 2015-ben mint klímamenekült nyújtotta be menedékkérelmét Új-Zélandon. Visszautasították. A nemzetközi jog egyelőre nem ismeri ezt a fogalmat. A klímaváltozáshoz közvetetten kapcsolódóan akkor kaphat valaki menedékkérelmet, ha például a szárazság következtében kialakuló élelmiszerhiány fegyveres konfliktusokat, erőszakot szül.

A tavalyi top 20-as listán olyan országok szerepelnek, mint India, Nigéria, Szomália, Afganisztán, Etiópia, Uganda, Szudán, Kongói Demokratikus Köztársaság vagy például Banglades. Azaz többek között ezekben az országokban kényszerült elhagyni az otthonát a legtöbb ember természeti katasztrófa miatt. Ők kivétel nélkül saját országaik határain belül találtak menedéket. De mi történik akkor, ha ez nem így lesz? Ha az amúgy is egyre csak népesebb országok lakosainak nem jut elegendő élelem, mert a talaj elveszíti a termőképességét? Ha az időjárás olyan szélsőséges lesz, hogy élhetetlenné tesz bizonyos területeket? Ha elönti a víz a tengerparti városokat? Vagy ha éppen nem jut elegendő ivóvíz a lakosságnak? A legfrissebb statisztikák szerint már így is közel kétmilliárd ember nem jut elegendő ivóvízhez. Tizenhét országban küzdenek rendkívül magas vízhiánnyal. Ezen országok közül 12 Észak-Afrikában és a Közel-Keleten található. A klímaváltozáson kívül persze ehhez hozzájárul a vizek pazarló túlhasználata és a szennyezés.

Ha a helyzet súlyosbodik, ezeket az embereket nem fogják megállítani az országhatárok.

No Borders – mondaná a határokon átívelő klímaváltozás, ha beszélni tudna. Vele ellentétben viszont az emberek tudnak, és már mondják is. Sőt kiáltják, követelik. Visszhangzik tőle a média. A természet is ordít, viszont süket fülekre talál. Majd ha elnémul, felkapjuk fejünket a zavaró csendtől. Ha nem tudunk kiegyezni vele és elszabadul, nem lesznek határok. Semmilyen értelemben sem.

Tóth Dalma (888)

A cikk eredetije a 888.hu ]]>Publik Ligája]]> sorozatában jelent meg.