Amit ma Magyarországon a balliberális ellenzék (megerősítve a valamikor jobboldalinak számító Jobbikkal) művel, az számomra gyomorforgató, elviselhetetlen, tűrhetetlen. S nem csupán mélyen hazug, azaz mentes az objektivitástól, de egyúttal szánalmas és hihetetlen is. Hihetetlen, mert amit tesznek, az lényegében folyamatos aknamunka az ország, a nemzet ellen, döbbenetes intenzitású aknamunka a rend, a biztonság, a kiszámíthatóság, a stabilitás ellen.

Hihetetlennek, teljesen elfogadhatatlannak tűnik számomra, hogy emberek bizonyos célok – valószínűsíthetően a 2022-es választások megnyerése – érdekében mire képesek. Nincs semmi gát, erkölcsi akadály, nincs szégyenérzet. Olyan nyilatkozatok, vélemények hangoznak el – mondjuk Dobrev Klára, Márki-Zay Péter, Gyurcsány Ferenc, Fekete-Győr András, Vágó István, Cseh Katalin, Tordai Bence, Jakab Péter, Niedermüller Péter, Donáth Anna szájából –, amelyeknek közük nincs az igazsághoz, amelyeknek csak egyetlen célja lehet: félreinformálni a lakosságot, befeketíteni a kormányt, szavazatokat szerezni bármi áron.

Hazudozással, csalással, a tények elfedésével, félremagyarázásával, s mindezt gyakran kioktató, pökhendi, lebecsülő stílusban. A jobboldali újságírók eltiltásának ígéretével (Fekete-Győr), a jobboldali vezetők földönfutóvá tételének ígéretével (Gyurcsány), sőt ha kell, nem csupán velejéig hazug, nyilvánvalóan hamis, betartatlan ígéretekkel, de zsarolással (például Karácsony Gergely folyamatos kormányellenes tevékenységével) is. Vagy a kínai vakcina támadásával (például Vágó), s közben annak letagadásával, hogy ők vakcinaellenesek lennének.

Tévedni persze lehet, de amit az ellenzék művel, az nem tévedés. Az ennél sokkal súlyosabb vétség, ugyanis ők pontosan tudják, hogy amit mondanak, az nem igaz. Ezt hívják becstelenségnek. Meddig kell ezt még eltűrnünk? Nem fogadható el az a tanács (Katona József: Bánk bán), amit a bán tanácsolt Tiborcnak: tűrj békességgel! Nem, ezt már nem szabad eltűrni! De mit lehet tenni? Mit kellene tenni? Megvárni, míg tényleg rászakad az ég a hazudozókra?

Mint III. kerületi lakos, rendszeresen eljut hozzám a kerület Óbuda című, 32 oldalas, kéthetente megjelenő újsága, az Óbuda-Békásmegyer önkormányzat lapja. Ebben találkozom hétről hétre Szabó Tímea parlamenti képviselő, a Párbeszéd társelnöke kirohanásaival, károgásai­val. A 2021. április 9-i számban egész oldalas cikkének címe: Ekkora bajban ki más segíthetne, mint a kormány? S alatta jóval nagyobb betűkkel ez van írva: Akkor miért nem teszi? Az egész cikkben mérhetetlen és zsigeri gyűlölet árad a kormány tevékenységének kritizálása címén, s egy újabb, ismét hatalmas betűkkel írt állítás: Az Orbán-kormány járvány- és válságkezelése a számok tükrében is megbukott.

Mondja ezt arról a kormányról, amely azért hozott be keleti vakcinákat, hogy az akadozó, a brüsszeli tehetetlenkedésekből adódó vakcina-szállítási nehézségek ellenére is biztosítani tudja a hazai lakosság beoltását. Mondja ezt a képviselőnő, amikor az uniós országok között Magyarország a második helyen áll a beoltottságban, s egész Európában is a negyedik a sorban. Ezen változtatnunk kell – fejezi be a cikkét Szabó Tímea. Mármint ugye azon, hogy ez a bűnös, gaz kormány tovább dolgozhasson!

El vagyok szomorodva, hogy ide juthat egy ország, amelynek a vezetése tizenegy éve alapvetően jól teszi a dolgát s családbarát, nemzetbarát politikát folytatva munkaalapú társadalmat kíván építeni. Amelyet az ellenzék folyamatosan torpedóz, minden lépésével gátol, hátráltat, s az embereket elbizonytalanítja. Károkat okoz mindenben, a lelkekben, a szívekben és a gazdasági életben egyaránt. Súlyos károkat.

Meddig tűrjük még ezt? Bayer Zsoltot idézve: Hol van a pofátlanság határa? Meddig kell még nem csupán a vírussal küzdeni e kis hazában, de a tudatosan hazudozó, hazaáruló politikát folytató baloldallal is? Hol vannak ma a baloldal soraiban a komoly, konstruktív ellenzéki magatartást felmutató egyének? Hol vannak? Miért nincsenek ma? S mit kellene tennünk, hogy normális ellenzék legyen Magyarországon? Vagy mi csak Szabó Tímeákat érdemlünk?

Szabó S. András

A szerző egyetemi tanár

]]>www.magyarnemzet.hu]]>