Mintha ez lenne a választási győzelemhez vezető csodafegyver!

Bár rendkívül szórakoztatóak, de ezúttal hagyjuk a kis pártok által jó ideje szorgalmazott munkavégzés nélkül is járó garantált alanyi bérminimum baromságot! Mert azt, ahogy a törpepártokat sem, úgy sem veszi senki komolyan! Ők se magukat. Gyanítjuk egy ideje például, hogy Fekete-Győr Andrást csak az anyukája kényszeríti erre a szerepre, ahogy néhány éve zongoraórára cipelte mindig, pedig ő gitározni szeretett volna.

Nézzük a legnagyobb kihívókat!

Fizessenek a gazdagok! – mondta Botka március 15-én. Luxusadó, béremelést mindenkinek, stb., befolyó százmilliárdokat pedig az oktatásba és az egészségügybe kellene tolni – bemutatva a szociális demagógia klasszikusát. Természetesen a gazdagok nem mások, mint a bruttó 300 ezer felett keresők, ami a Lajtán túl egy buszvezető fizetésének negyede, szocialistáknál pedig burzsoá tempó. A szegedi polgi miniszterelnök-jelölti pozíciója semmi új politikai tartalmat ez idáig nem hozott, csak arra volt jó (de arra talán tényleg alkalmas!), hogy valaki bevállalja a szocik Gyurcsány fóbiáját nyilvánosan is, s hogy 2018 után a szájában tartva, átvigye az utódpártot összefogás nélkül a túlsó partra.

Gyurcsány pedig beleállt ebbe a frontvonalba. De az évek óta kezeletlen és kezelhetetlen nárcizmusának, esetleg a néha napján legurított alkoholmennyiségnek köszönhetően igen buta módon. Azt találta mondani a luxusadó javaslatra, hogy okés, de nem úgy, mint azt a szocik akarják. És különben is: “Én csak az idei évben 460 millió forint adót fizettem be. Több adót fizettem be idén, mint amit Botka László egész életében keresni fog. Ha valaki ebben az országban adózik, az többek között én vagyok.” – ]]>osztotta meg a nem éppen szokványos gondolatait]]> a témával kapcsolatban az ATV stúdiójában.

A ballik és a libnyaf pártok, akik össze is akarnak fogni, meg nem is, az igazságos közteherviselési, illetve újraelosztási modelleken vesztek össze. De voltaképp nem is értjük, hogy min vesztek össze, hisz mindannyian ugyanazt az újbaloldali demagóg dumát nyomatják, hogy a gazdagok fizessenek progresszív módon különadót a vagyonuk, vagy a kerestük után, az abból bejövő zsét pedig toljuk bele az egészségügybe és az oktatásba.

Ez az, amivel egyébként Hollande is próbálkozott még a politikai sikereinek csúcsán. Ha már a klasszikus szociális elvek, illetve az ehhez kapcsolódó intézkedések kora a pénzügyi világválság után végképp eltűnni látszik a múltban, akkor legalább a gazdagok fizessenek több adót, mert ez mégiscsak beleilleszkedik a marxista-szocialista-szociáldemokrata vonulat értékrendszerébe – vélte a francia elnök még egykoron.

Aztán sorra hagyták el Franciaországot a “gazdagok”. Vagy mentek máshová adózni. Putyin például személyes öleléssel várta Oroszországban Gárard Depardieut. Hollande meg most múlik pontosan… A francia gazdaság pedig döglődik.

A luxusadó felvetése a baloldal pótcselekvése

Egy utolsó szalmaszál, amibe talán bele lehet kapaszkodni úgy, hogy valamiféle népszerűségre találnak majd a szavazópolgárok körébe. Nem kínál senkinek semmit, csak az érzést, hogy másoknak is rossz lesz. Bár Gyurcsány esetében kevésbé látszik ez, főleg ilyen elszólások után…

Ami viszont pikánssá teszi az egész “kis-magyar-baloldali-populizmust” az az, hogy a Jobbik is beállt a sorba. Sőt! Nemcsak továbbvitte, kibővítette, hanem még abban a pozícióban is tetszeleg most, hogy szakmailag ő dolgozta ki a legjobbat.

Vona Gábor ugyanis egy héttel Botka beszéde után bejelentette, hogy ha a Jobbik hatalomra jut, akkor bevezetik a földesúr adót, ami a 300 millió forint feletti éves vagyongyarapodásra terjedne ki és 2002-ig visszamenőleg alkalmaznák. A közterhet progresszív módon vetnék ki, a befolyó összeget pedig az oktatásba, illetve az egészségügybe tolnák bele. Hová máshová?

Összenő, mi összetartozik?

Sőt! A Jobbik, hogy innovatívabbnak látszódjon és persze, hogy szembeköpje még egyzser önmagát, most kezdeményezi az Európai Unióban a “bérunió” intézményét is, amely az egyenlő munka, egyenlő bérek elvén alapulna. Erre pedig uniós aláírásgyűjtést is rászerveznének. Az egykori eurószkeptikus párt… Az a Jobbik, amely még néhány éve a csatlakozási megállapodások felülvizsgálatát követelte, keményebb pillanataiban pedig a kilépés mellett szólt, még keményebb napokon uniós zászlót égetett.

A Jobbik esetében már nem csodálkozunk . Inkább hüledezünk azon, hogy az ellenzéki pártok most már egymással is versenyre kelve nyomják a lejárt baloldali demagógiát, mint valami választási csodaszert. Ha így marad a következő egy évben is, akkor a Fidesz tényleg hátradőlhet abban a bizonyos képzeletbeli fotelben, leírhatja újra egy szórólapra a rezsicsökkentést, a családtámogatási intézkedéseket, a gyerekek után járó adókedvezményeket, az ingyenes tankönyveket és közétkeztetés kiterjesztését, amelyek tényleg megtörténtek, és röhögve szürcsölheti tovább langyos kávéját.

]]>www.tutiblog.com]]>