Azért, mert a hosszú lappangási idő miatt senki sem lehet biztos benne, hogy nem fertőz-e. És a nagy számok törvénye szerint minden nagyobb közösségben lehet olyan ember, aki már elkapta a betegséget, és fertőz, de ennek nincs tudatában. Minél többen hordjuk a maszkot az indokolt helyeken, annál kisebb annak a valószínűsége, hogy közülünk a lappangó beteg – aki ugye nem tudja, hogy beteg – megfertőzzön másokat.

Aki megtagadja a maszkviselést, az az őt is éltető közösség iránti felelősséget tagadja meg. Egy pillanatra se feledkezzünk meg arról, hogy száz évvel ezelőtt legalább húszmillió ember halt bele egy hasonló járványba, többen, mint amennyien az egész első világháborúban elestek.

A Covid-19 járványnak eddig, a példátlan ellenintézkedés ellenére 850 ezer áldozata volt, és a szám napi ötezerrel növekszik.
Hadd ismételjem meg: 850 ezer áldozat. Akikről tudunk. Eddig.

Ne legyenek kétségeink: ha nem kezdtünk volna maszkot hordani, ha nem lett volna karantén és a többi korlátozás, már tízmillió fölött járnánk.   Ez a járvány, ahogy minden járvány, egyszer véget ér. De nem mindegy, hogy milyen áldozatok árán.

Eddig azt mondtuk, hogy a maszkviselés elfogadása intelligencia kérdése. Most már emellé többet kell mondanunk: a maszkviselés elfogadása erkölcsi kérdés. Az önzőket választja el a másokért felelősen viselkedőktől.

Forrás: Bencsik Gábor Facebook