,amikor állandóan, refrénszerűen visszatérően azt hallja a baloldal miniszterelnök-jelöltjétől és kényszerkoalíciós partnereitől, hogy Orbán Viktor és a Fidesz, a jobboldal gyűlöletpolitizálást folytat. Főként, mivel a minden társadalmi réteget és csoportot szidalmazó Márki-Zay Péter ezek után azt is fejtegetni szokta nagy hangon, hogy bezzeg ők szeretetországot építenek, ahol nem a fideszes gyűlöletkeltés dominál majd, hanem a megértés és a tolerancia, az elfogadás.

A mostani pécsi kampányzárójukon is ez volt az egyik vezérmotívuma a hódmezővásárhelyi polgármesternek, s ennek jegyében oly fröcsögve uszított a polgári jobboldal ellen, hogy azt Rákosi Mátyás és Gerő Ernő irigykedve szemlélte volna.

Az imént leírt kínzó hiányérzet pedig nem más, mint hogy soha egyetlenegy konkrét példát sem tudnak arra felhozni, mikor tett a miniszterelnök vagy bármely kormánytag, fideszes vagy KDNP-s politikus valami gyűlölködő kijelentést vagy akár utalást.

Mondjanak már egyetlen intoleráns szöveget, megnyilatkozást a Fidesztől, Orbán Viktortól! Különösen furcsa emiatt, hogy a sajtó a baloldalt photoshopoló szegmense úgy szajkózza kritikátlanul ezeket a vádakat, hogy egyetlen alkalommal sem kísérlik meg kideríteni, mire gondolhatnak a balkoalíciós vezérek, amikor ezzel rágalmaznak. Annál is kevésbé teszik ezt meg, mivel ők is ugyanezt az egyezményes, konkrétumokat nélkülöző mantrázást folytatják.

A talány megfejtése persze mégsem olyan bonyolult, mint ahogy elsőre gondolnánk. Egyszerűen arról van szó, hogy a jobb híján baloldalnak nevezett zavaros konglomerátum szemében a jobboldaliság, a konzervativizmus eleve gyűlöletkeltésnek minősül. Másként fogalmazva: a polgári jobboldal létét tartják ab ovo elfogadhatatlannak, gyűlöletkeltőnek. Amikor tehát arról beszél az alkalmi roncskoalíció jelöltje, mint most a kampányzáró gyűlésükön, hogy szeretetországot építenének, ahol megszűnik a gyűlölködés, akkor azt érti ezalatt, hogy olyan országot akarnak létrehozni, amelyikben mindenki baloldali vagy legalábbis megszűnik jobboldalinak lenni. Tehát egy olyan államot képzelnek el, ahol a jobboldaliság elnyeri méltó büntetését, és ha valaki mégsem hajlandó érteni a toleráns szóból, akkor lesújt rá a nyílt társadalmas igazságszolgáltatás haragja.

Ennek a hozzáállásnak megvannak nálunk a szomorú tradíciói, hiszen éppen ilyen okfejtésekkel tették lehetetlenné keresztény, konzervatív emberek érvényesülését, sőt létezését a szocializmus idején, amikor a jobboldaliság és a fasizmus közé gyakorlatilag egyenlőségjelet tettek. A mai, egészen a Rákosi-érához visszaszélsőségesedő terror- és háborúpárti baloldal pusztán a sztálinista munkásmozgalmi hagyományokat viszi tovább, amikor minden, a pártétól eltérő véleményt ellenségesnek, eltörlendőnek, gyűlöletkeltőnek ítéltek. A pártállam jelenlegi utódai a sokszínűség demagóg hangoztatásának álságos örve alatt végre akarják hajtani nemzetközi intervencióval a jobboldalnak a brutális megszüntetését, amit még a kommunista érában sem tudtak megvalósítani.