Talán olvasóink közül sokan emlékeznek még a híres-hírhedt kölni tömeges erőszakra. Ami több okból kifolyólag tett szert igen komoly hírnévre. Egyrészt maga az eset egészen döbbenetes volt; 2015-ben több száz, de inkább több ezer észak-afrikai migránsból álló csapat verődött össze, hogy aztán szilveszter éjszakáján Köln főterén a megvadult fiatalok nőkkel erőszakoskodjanak, illetve helyi férfiakat verjenek meg és raboljanak ki.

A rendőrség teljesen tehetetlen volt, órákon keresztül képtelenek voltak helyreállítani a rendet, bénultan nézték végig, ahogy a migránsok körülállják a német nőket, fogdossák, a szoknyájuk alá nyúlkálnak vagy épp a hajukat húzzák. Számos videófelvétel került elő, amelyeken az volt látható, ahogy a fiatal lányok zokogva, sokkos állapotban menekülnek ki a tömegből, és valósággal könyörögnek a ledermedt rendőröknek.

A migránsok ezen felül – mintegy bónuszként – a kölni dómot is szilveszteri rakétákkal lövöldözték, miközben Allahot éltették.

Ez a jóemberkedő Willkommenskultur lázában égő kölnieknek már eleve óriási trauma volt, hiszen a saját bőrükön érezték, hogy az úgymond a háború borzalmai elől elmenekült migránsok egy része nemhogy nem érez hálát, nem akarnak integrálódni sem, de ilyen felfoghatatlan borzalmakra képesek. 

Azonban az igazi megrázkódtatás csak ezek után következett. Ugyanis a német sajtó öt teljes napon keresztül megpróbálta eltitkolni a botrányos esetet. Nyilvánvalóan politikai okokból. Az önkéntes cenzúrához (talán mondanunk sem kell) hazánk balliberális kollégái is örömmel csatlakoztak.

Öt nap után persze, hála a közösségi oldalaknak, illetve a videós telefonoknak, kiderült a dolog. Miután a média is kénytelen volt hírt adni a kölni tömeges erőszakról, a fogadkozások is elkezdődtek, amelyek középpontjában az állt, hogy természetesen soha többé nem fog olyan előfordulni, hogy nem számolnak be egy bűncselekményről amiatt, mert mondjuk a kis kedvenceik követték el.

– Pompás! – gondolhatta a naiv hírfogyasztó. A rutinosabb, és sok mindent megélt olvasók viszont komoly kétkedéssel fogadták a fogadkozást. Mondanunk sem kell, nekik lett igazuk.

A közelmúltban ugyanis két, a kölnihez kísértetiesen hasonló eset is történt, és – minő meglepetés – a magyar balliberális sajtóban egyikről sem olvashattunk egy árva sort sem.

Két héttel ezelőtt írtam a Garda-tónál történtekről; akkor több száz migráns dúlta végig a patinás északolasz üdülőhelyeket, nyilván a szokásos ügymenet részeként nőket fogdostak, velük erőszakoskodtak, a carabinerik pedig órákon keresztül nem tudták megvédeni a polgárokat.

Pár nappal ezelőtt pedig Franciaországban, Hagondange település akvaparkjának kapuit ostromolta meg egy négyszáz főből álló migránssereg. Sikerrel.

A fiatalok, miután betörtek – a belépőjegy árát természetesen nem fizették ki – egészen zárásáig a maguk egészen speciális módján mulatozhattak, hiszen a hatóság nem tudott, nem akart vagy nem mert közbelépni.

És mint azt fentebb említettem, mind a Garda-tónál, mind a francia strandon történt bulit elhallgatta a ballib sajtó. Pedig Köln után esküdöztek, hogy soha többé nem fognak identitáspolitikai okok miatt híreket eltusolni.

Biztosan csuriban volt a kezük.

Apáti Bence - ]]>www.magyarnemzet.hu]]>