{...} hiszen már akkor is Andrzej Duda, a Jog és Igazságosság (PiS) pártjának jelöltje végzett az élen.

A Pünkösd vasárnapján tartott második fordulóban Duda növelni tudta előnyét és Komorowski 47 százalékos támogatottsága ellenében a szavazatok 53 százalékával tudott győzni. Augusztus 6-i beiktatását követően tehát ismét Jaroslaw és a néhai Lech Kaczynski pártja adja Lengyelország elnökét.

Lengyelország nem csak a történelmi hagyományok miatt fontos partnerünk. Mint Közép-Európa legnagyobb, s az Európai Unió 6. legnagyobb országa, jelentős politikai és gazdasági erőt képvisel, amit Budapesten soha sem szabad figyelmen kívül hagyni. A részleges történelmi sorsközösség okán sokszor találkozhatunk a két ország belpolitikáját érintő leegyszerűsítő magyarázatokkal, pártpolitikai analógiákkal, amelyek azonban a legtöbb esetben vagy a liberális vagy a konzervatív oldal előítéleteire, és/vagy a lejáratás szándékára vezethetők vissza.

Holott mind a közép-európai régió, mind az uniós együttműködés jövője szempontjából fontos lenne, hogy Lengyelország és Magyarország egységesen tudjon fellépni. Lehetnek épp elegen, akik ezt az egységet kívülről próbálják bomlasztani, éppen ezért fontos lenne, hogy a kétoldalú viszonyban a minimálisra csökkentsük a lehetséges ellentétek mennyiségét.

Tény, hogy a PO regnálása alatt Lengyelország sikertörténetté vált az európai közvélemény szemében. A gazdasági fejlődés töretlensége, a nemzetközi fórumokon a nemcsak a politikusoktól, de az államigazgatás különböző rendű-rangú képviselőitől is tapasztalt aktivitás és profizmus növelte az ország nemzetközi tekintélyét, amit Donald Tusknak az Európai Tanács élére történő megválasztása tetézett be. A növekvő elismerés növekvő öntudattal is járt, ugyanakkor a gazdasági sikerek a társadalom alsóbb rétegeiben, különösen az ország keleti részében alig voltak érzékelhetők, s az immáron 2 millióra tehető külföldön munkát vállaló lengyel sem a hazai gazdasági sikerekről tanúskodik. Az elemzők többsége szerint pont a kormányzati elbizakodottság és a mindennapokban megtapasztalt valóság közötti ellentét vezetett a bukáshoz.

A legnagyobb példányszámú politikai napilap, a Gazeta Wyborcza, s főleg annak legendás főszerkesztője, Adam Michnik még néhány nappal a választás előtt is biztosra vette Komorowski győzelmét, ami azonban csak olaj volt a tűzre: még jobban mobilizálta Andrzej Duda híveit. A PiS-es jelölt győzelme esetére Michnik az „Orbanizálódás” és klerikalizmus fenyegető rémét vázolta fel, de nem talált nyitott fülekre. Komorowski és a PO tehetetlenül nézte, hogy néhány hónap alatt hogyan olvadt el korábbi tetemes előnye.

A túlzott kormánypárti magabiztosság mellett azonban a regionális politikai környezet is a PiS malmára hajtotta a vizet. Lech Kaczynski halála, a szmolenszki repülőgép-katasztrófa óta a lengyel-orosz viszony a hagyományos történelmi érzékenységen túl is a belpolitika napirendjére került. Nem kell feltétlenül összeesküvés-elméleteket gyártani ahhoz, hogy a lengyel polgár ne értse: vajon miért nem adták ki Lengyelországnak a szerencsétlenül járt elnöki gép roncsait és fekete dobozát? S a harcos kormányzati oroszellenes retorika ellenére nem csoda, ha a PiS tábor hívei megkérdezik: vajon hogy engedhette ezt az ország vezetése? Ha mindehhez hozzávesszük az elmúlt másfél év fejleményeit, az ukrán válság, s főleg a Krím-félsziget lerohanása okozta félelmeket, akkor nem csoda, ha egy még határozottabb külpolitikai vonalvezetés népszerű lehet. Nem véletlen, hogy a megválasztott elnök megígérte: felelősségre fog vonni mindenkit, akire rábizonyítható, hogy felelőtlenül járt el a szerencsétlenség feltárásában. A Lengyelország külpolitikai sikerességével kapcsolatos állításokat ugyanakkor kétségbe vonta az a tény, hogy az ukrán-orosz konfliktus enyhítésében a weimari háromszög országai közül Lengyelországot kihagyták az egyeztetésekből, csak Hollande elnök és Merkel kancellár ment tárgyalni Kijevbe, Minszkbe és Moszkvába.

És persze pont az Oroszországról szóló belpolitikai vita jelentősége terheli meg a magyar-lengyel viszonyt is. Kevésbé a tartalom, mint inkább a nagy keleti szomszéddal kapcsolatos hazai politikai retorika az, ami Varsóban még azok körében is értetlenséget vált ki, akik pedig a legnagyobb nemzetközi támadások idején is jöttek Budapestre felvonulni – jelezve szolidaritásukat a magyar kormánnyal. Ennek fényében még inkább sutának tűnik az a széles körben taglalt kérdés, hogy vajon orbanizálódik-e Duda győzelmét követően Lengyelország. Az ugyanis biztos, hogy – bár számos ügyben példaadónak tekintik az elmúlt 5 év magyarországi gyakorlatát – nagyon fognak ügyelni az ország nemzetközi jó hírének és nemzetközi érdekérvényesítő képességének megtartására, különös tekintettel az érzékeny német kapcsolatra.

Andrzej Duda kampánya mindvégig végtelenül fegyelmezett és professzionális volt, ami azt is jelenti, hogy a PiS korábban sok bajt okozó radikálisai egyszerűen ki lettek vonva a forgalomból. Kaczynski pártelnök még a választási győzelmet követő ünneplésre sem ment el, ami akár azt is jelezheti, hogy belátta: most már a profibb, tárgyilagosabb, józanabb, fiatalabb generációnak kell átengednie a párt irányítását. Ez azért is fontos, mert Duda – az ifjúságnak a hagyományos konzervatív értékek iránti tartózkodásáról szóló sztereotípiákat megcáfolva - a fiatalok körében váratlanul sikeresnek bizonyult.

Az őszi parlamenti választásokig mindenesetre a rendszerváltozás utáni Lengyelország egyik, ha nem a legizgalmasabb politikai időszakának lehetünk tanúi, amikor a kohabitáció szükségszerű, az ország működőképességét biztosító kompromisszumai mellett a keményedő választási kampány kíméletlen eszközei is megjelennek a hétköznapokban.

Ha a PiS tovább tudja erősíteni a nemzeti érdek iránt elkötelezett, ám nemzetközileg is szalonképes vonalát, a PO pedig nem képes megszabadulni a hübrisztől, az elbizakodottságtól, akkor a Jog és Igazságosság a valódi, operatív hatalmat is átveheti Varsóban. A sokat emlegetett varsói gyorsra mindenesetre érdemes lesz odafigyelni...

Prőhle Gergely - helyettes államtitkár, EMMI

]]>www.hirado.hu]]> - Messzelátó-Blog

Tisztelt olvasók! Legyenek olyan kedvesek és támogassák "lájkukkal" a Flag Polgári Magazin facebook oldalát, a következő címen: ]]>https://www.facebook.com/flagmagazin]]>
- Minden "lájk számít, segíti a magazin működését!

Köszönettel és barátsággal!

]]>www.flagmagazin.hu]]>]]>
]]>