Ma 2024 február 26. Edina napja van. Holnap Ákos, Bátor napja lesz.
A műhús mint a forradalom előérzete

A műhús mint a forradalom előérzete

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

A progresszív diktatúra halállistáján a tüntető európai gazdák az elsők

 

A gépromboláshoz hasonlította a műhús betiltását Donáth Anna, a Momentum elnöke. Az Európai Parlament képviselője szerint a laboratóriumban pepecselt húsnak tűnő valami egyszerre biztosíthatja az élelmiszer-biztonságot, a fenntarthatóságot, és lökést adhat az etikus állattartásnak. Komoly vitát kiváltó fejtegetéseit azzal emelte a progressziót minden más elképzelés fölé helyező kiáltvánnyá, hogy idiótának próbálta beállítani mindazokat, akik nem lelkesednek hozzá hasonlóan a józan ész újabb térvesztésének.

Nem lehet betiltani a fejlődést, a változást, rikoltozta megfellebbezhetetlenül, az új technológiát szabályoznia, az innovációt támogatnia kell az államnak, nem üldözni. Donáth mániás lelkesedésének minden érvét többen is tételesen cáfolták. Sajátos gondolkodásra vall az etikus állattartás felvirágoztatójának tekinteni azt az eljárást, amelynek során élő állatokat kínoznak, hogy izomrostokat nyerjenek ki belőlük. A fenntarthatóságot is erősen megkérdőjelezi a gyártás tekintélyes energiaigénye, de az élelmiszer-biztonsághoz egészen bizonyosan nincs köze az Istent játszó kotyvasztásnak, hiszen olyan drága a végtermék, hogy csak néhány kiváltságos tudná erre cserélni teljes húsfogyasztását még a gazdagabb országokban is. A mindenhez is értő momentumos nekibuzdulása egyébként sem szakmai alapokon nyugszik, sokkal beszédesebb, ha politikai megfontolások mentén kutatjuk Donáth elkötelezett innovátori tevékenységének mozgatórugóit.

Túlságosan egykedvűen vették tudomásul a ma élő generációk, hogy ismét a veszélyek korszakába léptünk. Járványok, természeti katasztrófák, esztelen öldöklő háborúk képei ömlenek a híradásokból, amelyektől egyénenként borzadunk, de ritkán és elszigetelten jönnek létre csak olyan közösségek, amelyek tevőlegesen fel tudnának lépni annak érdekében, hogy legalább azt a pusztítást fejezze be az ember, ami rajta múlik, a felszabaduló energiáit pedig fordítsa a védekezésre mindazzal szemben, amivel jelenleg nem tud mit kezdeni. A megváltozott világrend új törésvonalakat rajzolt a politikában is.

Háborús uszítók és békepártiak, globalisták és szuverenisták, mindent átalakítani szándékozó progresszívek és értékőrző konzervatívok csapnak össze minden kérdésben, miközben civilizációk küzdelme borítja föl a jól megszokott rendet, és izzó tekintetű kultúrharcosok hazudják új rendnek az általuk okozott káoszt.

Donáth Anna ilyen káoszhuszár. Semmilyen válasza nincs az emberiség nagy kérdéseire, egyetlen megoldása van minden problémára: kidobni mindent, ami régi, hiszen a világ jól láthatóan működésképtelen, és isteníteni minden újat. Nem is olyan régen még egy alacsonyabb minőségből el akartunk jutni egy magasabb szintűre, ebben a szerves fejlődésben láttuk a megoldást az elromlott viszonyaink rendezésére. Fejlődésnek hívtuk, de mára ez is kidobásra ítélt kacatnak számít, éppen elég a változás. Szabaduljunk meg mindentől, ami eddig meghatározott bennünket, és jöjjön valami új. Szemétdombra a hitet, a családot, a nemzetet, a hazát, a szabadságot korlátozó kolonc mind. Majd én eldöntöm, fiú vagyok-e vagy lány, esetleg valami más, nem köthet gúzsba semmilyen isten az ostoba meséivel, hiszen azoknál százszor különbet ki tudok találni én magam.

Mi az a szülőföld, milyen hülyeség ajnározni ezt a néhány millió ember által beszélt nyelvet, kikészülök ettől a szótól is, hogy nemzet. Aki Romániában él, az legyen román, és szavazzon az ottani progresszívekre, hagyjuk már ezt az állandó magyarkodást. Különben is európaiak vagyunk mind, éppen ideje már, hogy létrehozzuk az Európai Egyesült Államokat, amivel egyszer és mindenkorra meg lehetne szabadulni ettől a nemzeti szerencsétlenkedéstől. Így gondolkodnak Donáth Annáék, és így már érthető, miért nincs egyetlen mondata sem az életük felszámolása ellen küzdő gazdáknak, miért lelkesedik inkább a nagy multicégek által kotyvasztott műhúsért. Korunk igazi hőse ő, akinek egyetlen önálló gondolata sincs, csak ]]>az folyik a szájából]]>, amit szponzorai, a nemzetközi magánpénz-birodalom hálózatainak tartótisztjei diktáltak neki.

És ezek még nem engedik meg, hogy az elkeseredettségében az aszfaltot felszántó traktoros képébe vágják, hogy a fajtáját is el akarják tüntetni a kontinensről, mert tulajdonosi szemléletük, a természettel, annak világos törvényeivel együtt lélegző életvitelük, józan paraszt eszük és világlátásuk, a hagyományai­kat, a tradíciót a legmodernebb műholdas technológiával vegyíteni képes fejlődőképességük zavarja a gyökértelenek kevert népességén alapuló multikulturális fogyasztó társadalom kialakítását. 

Ők az elsők a progresszív diktatúra halállistáján, mert ők a valódi nemzeti élelmiszer-biztonság megteremtői és védelmezői az Európai Unió minden tagországában. De Donáth Annáék a több százezer hektáron termelő multik biztonságát tartják régóta szem előtt, hiszen tőlük kapják a zsoldjukat. Ezért amikor a laboratóriumi műhúsért lelkendezik, akkor tulajdonképpen az európai gazdák totális megsemmisítése lebeg a szeme előtt, csak utóbbiról még nem beszélhet.

Izgalmas kérdés, miért nincsenek traktoraikkal a magyar gazdák is a forgalmas kereszteződésekben vagy a Kossuth téren. Hiszen az amerikai tulajdonban lévő multicégek által az európai piacokra ömlesztett mezőgazdasági termékek hazánk gazdálkodóit is tönkreteszik. Ne feledjük azonban, hogy mi voltunk az elsők, akik kormányzati szinten felléptünk a jelenség ellen, és amikor az unió nem volt hajlandó tovább érvényben tartani a korlátozó intézkedéseket, akkor hazánk nemzeti hatáskörben igyekezett megakadályozni a folyamatot. Sokan fölvetették, hogy sokkal szigorúbb ellenőrzéseket kell bevezetni, mert a kereskedők igyekeznek kijátszani minden tiltó szabályt. Nyilván meghallgatásra talált a magyar gazdák ezen igénye is, hiszen épp a minap semmisítettek meg negyven tonna GMO-szennyezett vetőmagot, ami Ukrajna területéről származott.

A magyar kormány Nagy István miniszterrel az élen mindent megtesz azért, hogy az élelmiszer-biztonságot, a fenntarthatóságot, az állatjóléti intézkedéseket és a környezetvédelmet egységben kezelve, és a magyar agrártermelők teherbíró képességét mindig szem előtt tartva feleltesse meg az uniós elvárásoknak. Nem akasztunk milliárdos pluszterheket az ágazat nyakába, amikor van baj amúgy is elég.

Teljes félreértés tehát azt hinni, hogy a magyar gazdatársadalom azért nem mozdul, mert ebben a borzasztó diktatúrában úgy elnyomják őket, hogy nem mernek lázadni. 

Egy nem tudom, honnan szalajtott traktoros arról elmélkedett az egyik közösségi platformon, hogy itt nincs valódi érdekképviselet, ami megszervezne egy olyan megmozdulást, mint amit Németországban vagy Franciaországban láttunk. Az eszébe sem jutott, hogy a hasonlóságok mellett jelentős különbségek is vannak a magyar és mondjuk a belga gazdatársadalom problémái között. Utóbbiakhoz egyébként egyedüli európai vezetőként odament Orbán Viktor, és elbeszélgetett velük a gondjaikról.

Ezek valóban ugyanazok, mint magyar társaiké. Csakhogy őket senki meg nem hallgatta, senki nem vette figyelembe, amíg mérgükben demonstrálni nem kezdtek. Ezt a magyar miniszterelnök súlyos demokráciadeficitnek minősítette. A káoszhuszár progresszívek persze örülnek minden balhénak, ami felborítja a rendet, de a gazdák tüntetésének mégse örüljenek annyira, mert az épp ellenük irányul. Ezért vállal velük szolidaritást a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége és megy ki több száz traktorral az ukrán határhoz. Lassan egyébként minden országban visszavonják vagy elodázzák a felháborodást kiváltó intézkedéseket, de ezt senki ne tekintse megoldásnak. A gazdák hazamennek, megteszik a tavaszi előkészületeket, de a fenyegetés itt marad Európa levegőjében. 

A globalista újbalos progresszívek nem adják fel azt az évszázados szándékot, amely ki akarja irtani a középbirtokos parasztság maradékát is Európából. A műhús csak egy eszköz, ma még nem is a legveszélyesebb. 

De magába sűríti az eszement haladárok minden gondolatát arról a világról, amit erőszakkal ránk akarnak kényszeríteni, és ami ellen minden erőnkkel harcolnunk kell. A józan ész a totális őrülettel szemben. Ide jutottunk.

Gajdics Ottó - ]]>www.magyarnemzet.hu]]>

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Nevodka/Shutterstock)

 

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Flag gondolja (36) Politika (1582) Belföld (10) Mondom a magamét (7425) Tereb (146) Irodalmi kávéház (535) Tv fotel (65) Mozi világ (440) Gasztronómia (539) Gazdaság (698) Kultúra (6) Nézőpont (1) Alámerült atlantiszom (142) Mozaik (83) Titkok és talányok (12) Autómánia (61) Egészség (50) Vetítő (30) Heti lámpás (306) Szépségápolás (15) Emberi kapcsolatok (36) Rejtőzködő magyarország (168) Jobbegyenes (2763) Életmód (1) Sport (729) Történelem (17) Nagyvilág (1309)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>