Amikor ezt írom, a tények még a következők:

Urnában lévő, lebélyegzett szavazólapok és érvényes szavazási iratokban levő szavazólapok száma: 3 561 734, ez az összes választásra jogosult 43,1 százaléka. Ebből érvénytelenül szavazott 223 252 fő, ami 6,27 százalék (az összes választópolgárhoz viszonyítva: 2,7 százalék). Az érvényes szavazatok száma 3 338 483, ami 93,73 százalék (az összes választópolgárhoz viszonyítva: 40,41 százalék).

Egy valamit azonban ne felejtsünk el! A 6,27 százalék érvénytelen szavazat politikai aktus, politikai szándék eredménye, hiszen voltak politikai erők, amelyek kifejezetten érvénytelen szavazatok leadására buzdították híveiket. Ez ugyan cáfolhatatlan tény, ám az Index túlörvendezte, hogy az érvénytelen szavazatra buzdító Kétfarkú Kutya Párt a hat százalékkal bejutna a parlamentbe. Ezzel a szavazatszámmal ugyanis nem lehet küszöböt ugrani. A legutóbbi országgyűlési választásokon például 252 369 és 256 626 volt az ötszázalékos határ. És akkor a rend kedvéért jegyezzük meg azt is, hogy érvénytelen szavazat eddig is mindig volt, a 2014-es parlamenti voksoláskor éppen 64 ezer. No, akkor most tessék osztani, szorozni.

Az érvényes szavazatok megoszlása:

Igen: 55 555 szavazat, 1,66 százalék;

Nem: 3 282 928 szavazat, 98,32 százalék;

Érvénytelen: 223 252 szavazat, 6,27 százalék (a leadott szavazatokhoz képest).

És a közel 3,3 millió szavazat emelkedni fog a határon túliak és a levélszavazatok összeszámlálása után.

Vagyis tényszerűen annyit mondhatunk, hogy a jelenlegi népszavazáson eddig soha nem látott eredmény született, ugyanis eddig egyetlen népszavazáson sem mondott majd’ 3,3 millió ember egyformát valamire! Ne felejtsük el: az ország EU-tagságára alig több mint hárommillió polgár mondott igent, mégsem jutna senkinek eszébe, hogy megkérdőjelezze EU-tagságunk legitimitását azért, mert de jure és de facto a választópolgárok kisebbsége szavazott igennel. És most, amikor ismét az EU-val kapcsolatban kellett véleményt mondanunk valamiről, csak és kizárólag az EU-tagságunkról szóló népszavazással történő összehasonlítás a logikus! Ezt abból is tudhatjuk, hogy az Index valami egészen elképesztő érvet húzott elő, hogy miért nem helyes ez az összeállítás. Egyik szerzőjük, akinek nagyon kevés észt adott a jóisten, ezt írta le a választás éjszakáján:

„Torzítás a 2003-as népszavazáshoz mérni a nemek számát.

Az M1 népszavazási műsorában korábban azt mérték össze, hányan szavaztak most a betelepítési kvóta ellen, és ehhez képest az uniós népszavazáson hányan szavaztak az EU-ba való belépésre. Az összehasonlítás már csak azért is sántít, mert a 2003. április 12-én tartott referendumon reggel 6-tól este 21 óráig voltak nyitva az urnák, tehát 2 órával tovább lehetett szavazni, mint ma.”

Na? Ez azért csodálatos, nem igaz? Tehát az EU-tagságunkról szóló népszavazáson két órával tovább lehetett szavazni, mégis majd’ háromszázezerrel kevesebben szavaztak igennel, mint most nemmel, ezért ezt nem lehet összehasonlítani.

Egy Csarnó Ella nevű zseni írta ezt le. Egészen biztos, hogy fényes jövő előtt áll ennyi ésszel…

Összegzésképpen pedig szögezzük le a következőket is:

A baloldal szerint óriási győzelmet arattak, erre a győzelemre vártak tíz éve. Hát, nézzük…

Először is fontos tudni, hogy a népszavazási részvételi arányokat nem lehet összevetni (Ellácska, ezt tényleg nem!) az országgyűlési választások részvételi adataival, mert teljesen más választásokról, a szavazók teljesen más lélektani állapotáról van szó. Csak népszavazást népszavazással, országgyűlési választást országgyűlési választással lehet és érdemes összevetni. De most látjuk, hogy a baloldal már koalíciókat készül kötni, előválasztásokról beszél, és szerintük megbukott a kormány (bár ez utóbbi hülyeséget a Jobbik és Vona is magáévá tette).

Jó. Akkor nézzünk körül ezen a fronton. Tehát most, amikor a teljes baloldal nyíltan a bojkott, illetve az érvénytelen szavazat mellett kampányolt, „sikerült” 3,83 százalékkal ötven százalék alá vinni a részvételt. Igen, ismétlem, ez a helyes szám. Ugyanis a hatszázaléknyi érvénytelen szavazat egy tudatos és tevőleges, valóságos politikai cselekvés eredménye, vagyis az érvénytelenül szavazó állampolgárok elmentek szavazni, és egy politikai aktor felhívásának engedelmeskedve érvénytelen szavazatot adtak le. Tehát ők de jure és de facto is részt vettek a népszavazáson! Vagyis a magát baloldali és „demokratikus” ellenzéknek valló tábor nem egészen négy százalékot volt képes lefaragni az érvényességi küszöbből. És ne felejtsük: ha ez a népszavazás az 1997-ben általuk megállapított szabályok szerint zajlott volna, minden idők legnagyobb részvételi arányú és legsikeresebb népszavazása lenne!

És most nem az?

folytatjuk...

Bayer Zsolt -]]> www.magyarhirlap.hu]]>