Mert az EU tele van elvekkel. Igaz ugyan, hogy a mai napig senki sem tudta bebizonyítani, hogy az oroszoknak bármi közük lenne a maláj utasszállító lelövéséhez; igaz, hogy az Ukrajnába küldött orosz humanitárius segélyt szállító konvojt már a múlt hét elején „tisztának” minősítették az ukrán hatóságok és a Vöröskereszt – aztán amikor bementek a kamionok az országba, akkor nekiálltak felháborodni, mert mindegy, mi történik a luhanszki meg a donyecki orosz kisebbséggel, ők nyugodtan éhen is pusztulhatnak, fel is fordulhatnak a gyógyszerhiánytól, ők most csak oroszok, és az oroszokra éppen haragszunk; igaz ugyan, hogy ez az egész agyrém kizárólag az Egyesült Államok érdekeit szolgálja, és az EU megint lefekszik Amerikának, igenis lábon lőve saját magát –, a lényeg, hogy legyenek elvek.

Ilyen elvek mentén hazudták a nagyhatalmak azt is, hogy Iraknak vegyi fegyverei vannak, aztán bevonultak/bevonultunk, és most nézzük, milyen nagy sikert arattunk. Nézzük, milyen remekül exportáltuk a nyugati, liberális demokráciát. Nézzük, ahogy egy kelet-londoni rapper levágja a fejét egy amerikai újságírónak a demokráciaexport nagyobb dicsőségére.

És hogy el ne felejtsem: Krím! Mert ez a másik „háborús ok” Putyin ellen. Hogy „annektálta” a Krím-félszigetet. Nos, egyetlen kérdésre szeretnék választ kapni: megengedné valaha az Egyesült Államok, hogy mondjuk Kubában orosz támaszpont legyen? Megengedné? Megengedte? Igen vagy nem? (A kérdés költői, ne strapáljátok magatokat…)

De térjünk vissza a szankciókhoz és az elvekhez. A focus.de portál tegnapi híre szerint a német szövetségi kormány éppen most hagyott jóvá egy üzletet. Egy üzletecskét. Tényleg, igazán szóra sem érdemes. Mindössze arról van szó, hogy a német RWE konszern (amelynek amúgy harmincmilliárd euró adóssága van!), eladhatja DEA leányvállalatát 5,1 milliárd euróért egy luxemburgi bejegyzésű befektetési alapnak. A DEA amúgy kőolaj- és földgázkitermeléssel és -szállítmányozással foglalkozik Németország, Norvégia, Anglia és Egyiptom területén, 1400 alkalmazottja van, részesedése a németországi gáztározókban mintegy 7,5 százalék.

És akkor néhány szót a vásárlóról.

Ez a bizonyos befektetési alap a LetterOne. Mint mondtuk, a cég Luxemburgban van bejegyezve. S láss csodát: orosz tulajdonban van! Képviselője egy bizonyos Mihail Fridman, aki amúgy Oroszország egyik leggazdagabb és legbefolyásosabb embere. Afféle igazi orosz „oligarcha”.

Nos, tehát ő vásárolja meg az RWE konszern DEA nevű leányvállalatát és egykorvolt zászlóshajóját éppen most, a nagy-nagy szankciók idején. A német szövetségi kormány pedig a hírek szerint, miközben áldását adta az üzletre, szigorúan összevonta szemöldökét és így szólt: „Elvárjuk, hogy a projekt ne befolyásolja hátrányosan az ellátás biztonságát.”

Hát persze.

Szükség van a szigorúságra, hiszen nyakunkon a szankciók, no meg az elvek. Ugyanilyen szigorú elvek mentén fogja eladni Franciaország a legmodernebb haditechnikáját az oroszoknak, de a francia elnök majd kiad egy nyilatkozatot, amelyben elvárja, hogy az orosz kormány ne vesse be a hadihajókat Franciaország ellen.

Mert az elvek azok elvek.

És az EU esetében elérnek egészen a budi faláig.

És nem megvásárolhatók. Legfeljebb ha 5,1 milliárd euróért. Ugyanis az RWE harmincmilliárd eurós adósságát is vissza kell ám fizetni valamiből. Addig az elvek félrenéznek. És pirulnak egy kicsit.

Különben is, igazából nem Oroszország a vevő. Hanem egy Fridman. Mihail, jól van na, Mihail, de a lényeg, hogy Fridman.

És azért így mégis csak egészen más. Nem igaz?

Bayer Zsolt –magyarhirlap.hu

Tisztelt olvasók! Legyenek olyan kedvesek és támogassák "lájkukkal" a Flag Polgári Magazin facebook oldalát, a következő címen: ]]>https://www.facebook.com/flagmagazin]]>
- Minden "lájk számít, segíti a magazin működését!

Köszönettel és barátsággal!

]]>www.flagmagazin.hu]]>