Ma 2020 november 26. Virág napja van. Holnap Virgil napja lesz.
0c15f92bef39d60bb70edd3d322e6bf4.jpg

Bayer Zsolt: Orbán, Putyin, Gyurcsány (2.)

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

A hazai ellenzék és ellenzéki sajtó narratívája Putyinnal kapcsolatban roppant egyszerű. A szocialisták és főleg Gyurcsány annak idején még a „jó” Putyinnal találkozott, de Orbán már a „rossz” Putyinnal találkozik. Tehát bűnt követ el.

Nézzük ismét a tényeket.

Ahogy az Origo 2007 márciusában írta, „Gyurcsány Ferenc bő egy éven belül harmadszor találkozik Vlagyimir Putyinnal”.

Putyint első látogatásakor katonai parádéval fogadták Budapesten. És volt minden, ami szem szájnak ingere. Vendéglátás a Gyurcsány-villában, gyerekek, pulikutya, ha Putyin még öt percet marad, akkor szereztek volna egy fókát is, ami nagy, csíkos strandlabdát egyensúlyoz az orrán.

De mint tudjuk, az még a „jó” Putyin volt. A Bolgár György névre hallgató objektum múlt pénteken így öblögetett a Klubrádióban: igaz, hogy már akkor is mutatkoztak Putyinnál bizonyos autoriter vonások (!), de az egy egészen más helyzet volt.

Rendben. De miért is?

Hodorkovszkij 2006-ban már börtönben. Politkovszkaját 2006 októberében gyilkolják meg, és még az év novemberében megmérgezik Londonban Litvinyenkót. Vagyis túl vagyunk mindazon, ami miatt most Putyint rettenetes diktátornak kell szólítani művelt körökben. De amikor Gyurcsánynál járt, és mindezen dolgok már megtörténtek, akkor fontos partner volt, egy nagyhatalom vezetője, akivel minden józanul gondolkodó politikusnak jóban kell lennie. Például az energiapolitikai kérdések miatt.

És akkor ezt is járjuk körül egy kicsit.

Amikor Putyin Gyurcsánnyal találkozgatott, nem voltak szorító energiaügyi kérdések. Még tíz év volt hátra a Hornék által megkötött, amúgy gyalázatos és Magyarország számára elképesztően kedvezőtlen gázmegállapodásból. Nem volt válság – az csak akkor volt, amikor Gyurcsány járt kint Putyinnál már nem miniszterelnökként, 2009-ben. Nem volt háború, sem hideg, sem forró. Volt viszont egy európai terv egy új gázvezetékről. Ez volt a Nabucco. Akkor még létezett egy ilyen terv, akkor még Európa emlékeztetett egykori önmagára, úgy tűnt, van és lehet saját akarata, és nem Washington mondja meg, mit lehet és mit nem. És létezett egy orosz terv is, a Kék Áramlat. És akkor Gyurcsány – szembemenve az akkor még létező európai akarattal – a Nabucco helyett az oroszok tervét támogatta. Németh Zsolt kérdést is intézett a külügyminiszterhez, Göncz Kingához, az akkori beszámolók szerint így zajlott a dolog:

„A fideszes képviselő szerint a kormány vállalhatatlan álláspontot erőltet, »mikor keresztbe fekszik az egész Európa és benne Magyarország biztonságosabb és olcsóbb energiaellátását célzó közösségi erőfeszítéseknek«. Németh úgy fogalmazott, hogy a Gyurcsány-kormány asszisztál a Kreml eurázsiai orosz energiamonopólium megteremtését célzó törekvéseihez.”

Göncz Kinga válaszában azt hangsúlyozta, hogy Magyarország számára a legfontosabb prioritás az ellátás biztonsága, ennek érdekében pedig részben új forrásokra, részben új elérési útvonalakra van szükség. A külügyminiszter szerint jelenleg még egyik terv sem realitás, Magyarországnak azonban nyitva kell hagynia minden opciót.

Akkor ez volt a helyzet, és a Fidesznek volt igaza. Ebből következően minden szavát vállalom akkori írásomnak:

„Oroszoknak lefeküdni energiaügyben, Putyintól ájultan elalélni és félni: gyurcsányság. Utóbb Nyugaton az egészet letagadni, s azt mondani, amit a Nyugat akar hallani (mindezt persze szemrebbenés nélkül): gyurcsányság.”

Így bizony. Mindenben igazam volt. Mert, még egyszer, azon politikai mikiegerek és gazemberek kedvéért, akik most előásták ezt a cikkemet és megpróbálják ellenem fordítani, az akkori helyzet így nézett ki:

1.:   Semmilyen kényszerítő erő nem nehezedett az országra energia- és gázfronton. (Benne ültünk a szocialisták gyalázatos szerződésében.)

2.:   Nem volt válság.

3.:   Nem volt háború.

4.:   Gyurcsány viszont állandóan Putyinhoz rohangált.

5.:   Az akkor még igenis létező európai szándékkal szembemenve az orosz elképzeléseket támogatta gázvezeték-ügyben.

6.:   Igenis ájultan alélt Putyin karjai­ba, és ezt az akkori sajtó valami csodálatos barátságnak adta el.

7.:    A mostani hazugságokkal szemben a Putyinnak felrótt bűnök mindegyikén túl voltunk már akkor, amikor Gyurcsány elalélt az orosz elnöktől (Hodorkovszkij, Litvinyenko, Politkovszkaja).

Ehhez képest mi a helyzet ma? Mi változott meg azóta, amióta Gyur­csány a gyerekei és pulikutyája körében ajnározta Putyint?

Nagyjából minden megváltozott.

Először is a világ és a globális, szabad versenyes kapitalizmus fennállása talán legmélyebb és legsúlyosabb válságával küszködik. Ez a válság pedig alaposan átrendezett mindent az energiafelhasználás és az energiaárak területén is.

Az idén lejár az 1996-ban Hornék által megkötött hosszú távú gázszerződés. E szerződés megalázóan rossz feltételeket tartalmazott Magyarország számára, és az ország nagyjából ötéves gázfelhasználását hagyta örökségül, amelyet nem használtunk fel, ellenben a szerződés szerint ki kellett volna fizetnünk, ráadásul egy összegben.

Európa is teljesen megváltozott. Végképp feladni látszik önmagát, és Washingtonból diktálják az európai politikát.

Az előbbi tényből következően már nincsen európai terv egy új gázvezeték megépítésére, csak arra van „terv”, hogy miképpen akadályozzák meg az Egyesült Államok érdekei szerint, hogy egy új vezeték Ukrajna megkerülésével gázt juttasson el ebbe a térségbe. E „terv” keretében akadályozták meg a Déli Áramlat megépítését, demokratikus módon megüzenve Bulgáriának, hogy ne merészeljen hozzájárulni az építkezéshez a saját területén.

Ma egyedül ez a „terv” valósult meg, de ez legalább maradéktalanul.

Végül pedig az akkori „boldog békeidőkhöz” képest, amikor Gyurcsány még önfeledten művelte gyurcsányságait, történt még egy apróság: tavaly háború tört ki Ukrajna és Oroszország között. Több mint gyaníthatóan az Egyesült Államok szándékai és érdekei szerint. Erről majd a következő részben értekezünk.

Most legyen annyi elég: a Déli Áramlatot sikeresen megfúró Egyesült Államok alelnökének fia, valamint külügyminiszterének családi barátja beült az ukrán gázipari cég igazgatótanácsába. Még zajlott a csinált „forradalom” a Majdanon, amikor ők már beültek.  Korrupciómentesen, tisztességesen. Mert az Egyesült Államok mindig korrupciómentes és tisztességes. Már Dick Cheney idejében is az volt. Így aztán elképzelhetjük, hány magyar tisztségviselőt tiltanának ki országukból, ha Orbán Gáspár és Szijjártó Péter legjobb barátja beülne a Gazprom igazgatótanácsába. Ez persze fikció. Ott már nincs is hely. Ott a volt német szocdem kancellár, Gerhard Schröder ücsörög…

A lényeg pedig annyi csak, hogy a magyar miniszterelnöknek ebben a helyzetben kell egyensúlyoznia Európa és Oroszország között. Erre kényszerítik a körülmények. És a magyar miniszterelnök eddig legalábbis megoldotta ezt a feladatot. És nem feküdt le az orosz elnöknek, nem alélt el tőle, viszont megoldotta a Horn-féle szerződésből ránk maradt problémát, és jelen pillanatban 250 dollárért kapunk gázt az oroszoktól. Az ukránok 380-ért, hogy legyen egy kis összehasonlítási alap. És a magyar miniszterelnök egyértelműen közölte, nem lesz hajlandó megbontani az európai egységet. Azt is közölte, csak a békében és a békés megoldásban hisz, abban bízik és abban érdekelt. Erre pedig kétszázezer jó oka van, vagyis a kárpátaljai magyarság. Erre mindjárt fel is horgadt a gyurcsányista idióták legjelesebbje, Mihancsik Zsófia, és leírta ezt:

„De az isten szerelmére, miért fontosabb bármelyik magyar instanciának a »magyar« élet, mint az emberélet? Miért nem őrjöngenek folyamatosan a kelet-ukrajnai háborúban elpusztult ötvenezer emberi élet miatt, a hidegben-hóban sebesülten fekvő civilek és katonák miatt, a házukat, vagyonkájukat, nyugodt életüket hátrahagyni kényszerült menekültek miatt?”

Nincsen a  világon még egy hely, ahol ezt le lehetne írni. Úgyhogy az agyvérzés elkerülése érdekében maradjunk is ennyiben, ne elemezgessük Mihancsik mondandóját. Csak annyit jegyezzünk meg, hogy az izraeli elnök éppen most szólította fel az európai zsidóságot, ha félnek a terrortól, menjenek Izraelbe, igazi hazájuk tárt karokkal várja őket. Na tessék! Netanjahu nem a terrortól rettegő angolokért, olaszokért, franciákért, németekért aggódik, nem őket várja tárt karokkal, hanem a zsidókat. Ideje, hogy Mihancsik Zsófia a körmére nézzen ennek a nacionalistának…

folytatjuk…

Bayer Zsolt – magyarhirlap.hu

Tisztelt olvasók! Legyenek olyan kedvesek és támogassák "lájkukkal" a Flag Polgári Magazin facebook oldalát, a következő címen: ]]>https://www.facebook.com/flagmagazin]]>
- Minden "lájk számít, segíti a magazin működését!

Köszönettel és barátsággal!

]]>www.flagmagazin.hu]]>]]>
]]>

 

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Jobbegyenes (1905) Emberi kapcsolatok (36) Heti lámpás (245) Irodalmi kávéház (492) Tereb (140) Nagyvilág (1452) Egészség (50) Szépségápolás (15) Rejtőzködő magyarország (171) Életmód (1) Gasztronómia (539) Mozi világ (440) Mozaik (83) Történelem (14) Titkok és talányok (12) Alámerült atlantiszom (142) Kultúra (6) Flag gondolja (33) Autómánia (61) Tv fotel (65) Gazdaság (655) Sport (729) Politika (1571) Belföld (5) Vetítő (37) Mondom a magamét (4934)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>