Ma 2019 december 06. Miklós napja van. Holnap Ambrus napja lesz.
b0a984a101a5f08468344e4aca5b117b.jpg

Bayer Zsolt: Oliver Stone segít

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

– Mi az az erkölcsi kockázat?– Az erkölcsi kockázat, asszonyom? Az, amikor használják a pénzét, és nem vállalnak érte felelősséget…Oliver Stone sietett megint a segítségünkre. Mint már annyiszor. Hogy kicsit jobban megértsük a bennünket körülvevő világot. 

Oliver Stone sietett a segítségünkre, hogy megértsük, kik és miért ordítanak most a válságadók és a magánnyugdíjpénztárak miatt.

A Magyar Szocialista Pártot, a Népszava szerkesztőségét meg a többi nyomorultat erővel vinném el a moziba, és addig nézetném velük a Tőzsdecápák második részét, ameddig meg nem tanulják kívülről. Mindenki mást pedig megkérek most szépen, menjen el, és nézze meg. Nézzék meg, mit mond Michael Douglas az őt hallgató egyetemistáknak. „Ti vagytok a nincs generáció. Nincs munka, nincs tőke, nincs hitel…” Ezt mondja.
S még azt is, hogy minden baj forrása a spekuláció. Mert az rosszindulatú, globális és olyan, mint a rák. S mondandóját az hitelesíti leginkább, hogy ő maga a legnagyobb spekulánsok egyike. A tökéletesen lelketlen, kegyetlen, rideg és számító kapitalista. És ilyenekből ül egy rakás a film egyik jelenetében az amerikai központi bank, a Fed tárgyalójában.

Ül a sok rohadék a válság kitörésének pillanatában, és az amerikai pénzügyminisztert pumpolják dollármilliárdokért, mert őket meg kell menteni. Bármi áron, az adófizetők pénzén. És a pénzügyminiszter azt mondja, hogy ez már szocializmus. Ekkora állami beavatkozás már az ördög, ami ellen mindig is küzdöttek. S amikor elhangoznak ezen szavak, a rangidős rohadék megmagyarázza, imigyen: Ha nem segítetek, holnapra kifogy a pénz az ATM-ekből, bezárnak a bankok, kitör a pánik. És rosszabb lesz, mint a húszas években, mert gyorsabb lesz és kegyetlenebb…
És tényleg.

Muszáj megnézni Oliver Stone filmjét.
Mindezekért és legfőképpen a nyitó mondatokért. Hogy tudjuk végre, mi is az az erkölcsi kockázat. Hogy tudjuk végre, mi is az a magánnyugdíjpénztár. „Használják a pénzed, és nem vállalnak érte felelősséget.” Ez a magánnyugdíjpénztár.

Minden más: rohadt hazugság.
Azt mondják, a magánnyugdíjpénztár a biztonságot jelenti. Rohadt hazugság.

Azt mondják, a magánnyugdíjpénztár számon tartja egyéni befizetésein­ket. Rohadt hazugság.

Azt mondják, a magánnyugdíjpénztár kiszámítható és igazságos. Rohadt hazugság.

A magánnyugdíjpénztár valójában egy globális piramisjáték. Elveszik a pénzünket, használják, aztán majd meglátjuk, mi lesz.

A magánnyugdíjpénztárak tőzsdéznek befizetéseinkkel. A magán­nyugdíjpénztárak a világgazdasági válság idején négymilliárd dollárt, befizetéseink harmadát bukták el az elmúlt két évben. Erről a tényről kussolt a Magyar Szocialista Párt, kussolt a Népszava szerkesztősége, kussolt a sok szemét.

Most pofáznak.
Most államosítást és szocializmust látnak mindenütt.
Csak azt a kérdést nem teszik fel, miféle magánnyugdíjpénztár az, ahová az állam havonta becsenget harmincmilliárd forintot. Milyen is? Hát ilyen. Ez az ő kapitalizmusuk. Maximális magánhaszon, semmi kockázat, semmi felelősségvállalás. A kockázat és a felelősségvállalás az államé. Na, ezt nevezi a Magyar Szocialista Párt és a Népszava szerkesztősége meg a többi gané kapitalizmusnak meg a fejlődés útjának. Aki meg ennek ellenáll, az a mucsai meg a diktátor meg a jogállam lebontója.

Ezeknek az a jó fiú, aki tízmillióért megkapta a sok-sok milliárdos alumíniumipart, aztán húzta belőle a hasznot másfél évtizedig, aztán ráeresztette a mérgező mocskot az emberekre, és annyi mondandója volt az egészről, hogy ő nem tehet róla, és különben is, a vörösiszap nem káros anyag. Na most ezeket védi a hazai baloldal. Most ezek „államosítása” a baloldali sláger, lásd még a velejéig rothadt, moral insanity Debreczeni József legújabb kirohanását. Meg az összes többiét. Micsoda hazugság ez is! Még csak nem is államosították a gazembereket! Csak állami felügyelet alá helyezték a céget addig, ameddig el nem dőlnek a dolgok. Megnyugtatóan és egyértelműen. S éppen ez az, amit a Debreczenik meg Vásárhelyik nem viselnek el. Az egyértelműséget. Ők az „egyfelől s másfelől” világot kedvelik.

Azt, amelyikben a mostani katasztrófának sem lenne soha felelőse.

Azt, amelyikben az állam (vagyis mi) tovább finanszírozná a magán­nyugdíjpénztárakat, azok meg eltőzsdéznék a pénzt.
Tessenek Olive Stone-t nézni! S az idős mester mindössze Amerikát

ismeri. Milyen filmet csinált volna, ha tudná, ki az a Gyurcsány Ferenc!

És olvasná a Népszavát meg Debreczeni Józsefet…

(P. S.: Konrád György a minap nyilatkozott valamelyik német újságnak, és kifejtette, nem biztos benne, hogy nem kell elhagynia Magyarországot. Ugyanis – így ő – már túlélt két diktatúrát, és lehet, hogy itt a harmadik.
Helyben vagyunk, véreim! Konrád csomagol! Valamit megint átkozottul jól csinálunk!)

Bayer Zsolt , magyarhirlap.hu

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Emberi kapcsolatok (36) Flag gondolja (33) Gazdaság (633) Rejtőzködő magyarország (171) Egészség (50) Sport (729) Autómánia (61) Politika (1571) Irodalmi kávéház (474) Nagyvilág (1440) Mozaik (42) Tv fotel (65) Jobbegyenes (1645) Szépségápolás (15) Vetítő (37) Mondom a magamét (4135) Gasztronómia (539) Tereb (138) Alámerült atlantiszom (142) Belföld (5) Mozi világ (440) Életmód (1) Heti lámpás (219) Kultúra (4) Történelem (13)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>